Szijjártó Péter külgazdasági tárcavezető és Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter kedd reggel tárgyalóasztalhoz ült Budapesten, az ígéretek szerint fontos befektetésekről is megállapodások születnek a nap folyamán. A csúcsesemény majd Orbán Viktor és Ahmet Davutoglu találkozója lesz.
Annak jártunk utána, hogyan néznek ki a jelenben a két ország kapcsolatai, nem korlátozva a viszonyt csak a gazdaság területére.
– A mostani találkozó „follow-up”-nak is tekinthető, 2013 januárjában Budapesten járt Erdogan miniszterelnök, ezt követte Orbán Viktor törökországi látogatása, és most Ahmet Davutoglu van nálunk. Másfél évente követik egymást a látogatások, ez nagy aktivitást mutat a két ország kapcsolatában, azelőtt ez nem volt elmondható – fogalmazott az MNO-nak N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, aki szerint a keleti nyitás politikája keretein belül 2012 után látványosan futott fel Törökország és Magyarország kapcsolata. Úgy látja, a keleti nyitáson túl a politikai és kulturális kapcsolatok „mindig is jók voltak”, együtt vagyunk a NATO-ban, és ez a legfontosabb.
Hogy milyen nüanszokon is múlnak ezek a kapcsolatok, N. Rózsa Erzsébet feleleveníti, 2012 nyarán Hóvári János turkológus lett hazánk ankarai nagykövete, és tavaly nyárig óriási jelentőségű munkát végzett a török fővárosban.
Amikor Orbán Viktor Törökországban járt, akkor jelentették be a magyarok törökországi vízummentességét, ami szintén kézzelfogható előrelépés volt. Örökzöld téma volt még a magyarországi török műemlékek folyamatos felújítása is, aminek a jelentőségét szintén nem szabad lebecsülni, az eurázsiai határon fekvő országban ez kiemelten fontos. – A török kormány mindig is kiemelt figyelmet fordított erre, Gül baba türbéjét például már ki tudja, hányszor újították föl – mondta a Közel-Kelet-szakértő.
N. Rózsa Erzsébet szerint a kiterjedt testvérvárosi és oktatási kapcsolatok fontosságát sem szabad lebecsülni, és számos diák „jön-megy” a két ország között. Másfél esztendeje ezenfelül török kulturális központ nyílt Budapesten az Andrássy úton, amelyet Yunus Emre XIII–XIV. századi költő-filozófusról neveztek el, és Isztambulban is hasonló profilú intézmény nyitotta meg kapuit. Nálunk, Budapesten – hívja fel még a figyelmet a szakértő – a Dialógus Platform Egyesület remek előadás-sorozatokat és nyelvtanfolyamokat is szervez, tehát civil vonalon is élő a kapcsolat, egyszerre két kulturális indíttatású intézmény is működik.