Vida Ildikó nem jelent meg

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága hívta volna a NAV elnökét, akinek a meghallgatásáról szóló napirendi pontot is törölte a kormánytöbbségű testület.

A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy az amerikai cégekkel kapcsolatban elévülési időn belül lefolytatott eljárások során az állami adó- és vámhatóság – az ellenőrzöttség szintjére, az informatikai lekérdezések jogosultságára és az adózói bejelentések kivizsgálására is tekintettel – milyen eljárási gyakorlatot folytatott, különös tekintettel azokra az akár egyedi, akár rendszerjelleggel tapasztalt hibákra, hiányosságokra vagy esetleges jogszerűtlenségekre, amelyek a NAV által lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban törvényességi vagy szakszerűségi kifogásokat vethettek fel – olvasható a levélben.

Megközelítőleg 850 adózó tízezer ügyét érintette a vizsgálat, és általános jelleggel kiterjedt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó valamennyi eljárásra, azonban a megállapítások súlypontját a bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló adóellenőrzések képezték.

A vizsgálat általános következtetésként megállapította, hogy az amerikai érdekeltséget mutató cégek adóhatósági kapcsolatai átlagosnak mondhatók a többi nem amerikai érdekeltségű céghez képest, adóteljesítményüknek, működési kockázatuknak stb. megfelelő – más adózókkal ekvivalens – adóhatósági bánásmódban részesültek, írja Vida Ildikó.

Szinte a Fidesz–KDNP fölényes önkormányzati választási győzelmének másnapján robbant a beutazási ügy bombája a hazai sajtóban. Elsőként a Napi.hu írt arról október 16-án, hogy több amerikai érdekeltségű intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon, erre válaszul pedig az amerikai fél arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba. André Goodfriend, az USA akkori magyarországi ügyvivője azt nyilatkozta a magyar köztévének, hogy egy számjegyű azon személyek száma, akiktől az Egyesült Államok megtagadja a beutazás lehetőségét, mondván „korrupciós cselekményekben vettek részt”. Kisvártatva a nagykövetség hivatalosan is nyilatkozott a Goodfriend által kirobbantott ügyben, és azt mondta, nem tudnak arról, hogy hazánkban működő amerikai cég ellen NAV-vizsgálat folyna.

A magyar kormány ezt követően arra kérte az USA-t, hogy tárja fel bizonyítékait, amennyiben korrupciós vádakat fogalmaz meg magyar állampolgárokkal szemben. Az amerikai jogszabályi környezet azonban erre nem ad lehetőséget, ahogy arra sincs lehetőség, hogy az amerikai diplomácia magyarországi vezetője bíróság előtt feleljen szavaiért. Bár korábban arra is utalt az amerikai fél, hogy magyar kormánytagok is érintettek az állítólagos korrupciós ügyben, ezt Budapest azonnal cáfolta.

Vida Ildikó NAV-elnök november 5-én a Magyar Nemzetben beszélt először arról, hogy ő az egyik USA-ból kitiltott magyar állampolgár. Az elnök azonnal vizsgálatot indított annak kiderítésére, mely esetlegesen érintett cégek körül fedezhető fel korrupció, ami a kitiltási ügyhöz vezethetett, és azt is áttekintették a hivatalon belül, hogy érintett lehet-e hivatali dolgozó. Rágalmazás miatt kevéssel később feljelentést is tett.

A kitiltási ügy mára voltaképpen lezárult, André Goodfriendet az USA hazahívta anélkül, hogy a bepereléséhez szükséges diplomáciai mentességét kiadta volna, és nagyköveti pozícióban ma már Colleen Bradley Bell szolgál Budapesten az Egyesült Államok képviseletében.

A költségvetési bizottság márciusban a NAV belső vizsgálata ügyében hívta be Vida Ildikót, az ÁSZ jelentése ugyanis talált problémákat az adóhivatalnál.