Vida Ildikót a NAV belső vizsgálatáról és annak eredményeiről kívánta meghallgatni a bizottság. A meghallgatást az LMP-s Schmuck Erzsébet, a független Szelényi Zsuzsanna, a jobbikos Hegedűs Lórántné és az MSZP-s Burány Sándor kezdeményezte.
A Burány Sándor bizottsági elnök által ismertetett levél szerint a NAV elnöke azt írta: az adóhivatal minden kétséget kizáróan megállapította, hogy minden a legnagyobb rendben van, és a meghallgatás lehetőségével nem kíván élni. Érkezett egy másik levél is a kormánytöbbségtől a bizottsághoz, amely arról tájékoztatta a testületet, törölni kívánják a NAV-elnök meghallgatására vonatkozó napirendi pontot, amit a bizottság elfogadott.
Szűcs Lajos, a bizottság fideszes alelnöke kifejtette: költségvetési szempontból a meghallgatásnak nincs relevanciája, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tud tájékoztatást adni a felelősségi körébe tartozó tevékenységekről. Ez elsősorban politikai jellegű ügy, a költségvetési bizottság pedig elsősorban szakmai jellegű beszámolókat, törvényjavaslatokat szokott meghallgatni.
Schmuck Erzsébet, a bizottság alelnöke a távolmaradás miatt kifejezve nemtetszését emlékeztetett arra, hogy az LMP már több alkalommal kezdeményezte vizsgálóbizottság létrehozását, mert szükség volna egy sokkal mélyebb, alaposabb ellenőrzésre. Az Állami Számvevőszék is több mint hatvan problémát feltárt. Ha több mint 1500 milliárd forint hiányzik az áfából, az a költségvetést érinti, és a bizottságra tartozik – hangsúlyozta.
Burány Sándornak címzett levelében Vida Ildikó kifejtette: „A lefolytatott belső vizsgálattal kapcsolatban – az Ön rendelkezésére bocsátott – összefoglaló jelentés minden általam ismert, relevanciával bíró információt tartalmaz, ezért az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti – egyébként a bizottság napirendi pontjaként még meg sem szavazott – meghallgatási lehetőséggel nem kívánok élni.”
A NAV-elnök szerint a korábban készített összefoglaló jelentés részletesen ismerteti a lefolytatott belső vizsgálat célját, tárgyát, a vizsgálattal érintett kört, a kiválasztási szempontrendszert, a vizsgálatban részt vevő szerveket, a vizsgálatnak az elrendelés szempontjából lényeges megállapításait.
A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy az amerikai cégekkel kapcsolatban elévülési időn belül lefolytatott eljárások során az állami adó- és vámhatóság – az ellenőrzöttség szintjére, az informatikai lekérdezések jogosultságára és az adózói bejelentések kivizsgálására is tekintettel – milyen eljárási gyakorlatot folytatott, különös tekintettel azokra az akár egyedi, akár rendszerjelleggel tapasztalt hibákra, hiányosságokra vagy esetleges jogszerűtlenségekre, amelyek a NAV által lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban törvényességi vagy szakszerűségi kifogásokat vethettek fel – olvasható a levélben.
Megközelítőleg 850 adózó tízezer ügyét érintette a vizsgálat, és általános jelleggel kiterjedt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó valamennyi eljárásra, azonban a megállapítások súlypontját a bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló adóellenőrzések képezték.
A vizsgálat általános következtetésként megállapította, hogy az amerikai érdekeltséget mutató cégek adóhatósági kapcsolatai átlagosnak mondhatók a többi nem amerikai érdekeltségű céghez képest, adóteljesítményüknek, működési kockázatuknak stb. megfelelő – más adózókkal ekvivalens – adóhatósági bánásmódban részesültek, írja Vida Ildikó.
Szinte a Fidesz–KDNP fölényes önkormányzati választási győzelmének másnapján robbant a beutazási ügy bombája a hazai sajtóban. Elsőként a Napi.hu írt arról október 16-án, hogy több amerikai érdekeltségű intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon, erre válaszul pedig az amerikai fél arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba. André Goodfriend, az USA akkori magyarországi ügyvivője azt nyilatkozta a magyar köztévének, hogy egy számjegyű azon személyek száma, akiktől az Egyesült Államok megtagadja a beutazás lehetőségét, mondván „korrupciós cselekményekben vettek részt”. Kisvártatva a nagykövetség hivatalosan is nyilatkozott a Goodfriend által kirobbantott ügyben, és azt mondta, nem tudnak arról, hogy hazánkban működő amerikai cég ellen NAV-vizsgálat folyna.
A magyar kormány ezt követően arra kérte az USA-t, hogy tárja fel bizonyítékait, amennyiben korrupciós vádakat fogalmaz meg magyar állampolgárokkal szemben. Az amerikai jogszabályi környezet azonban erre nem ad lehetőséget, ahogy arra sincs lehetőség, hogy az amerikai diplomácia magyarországi vezetője bíróság előtt feleljen szavaiért. Bár korábban arra is utalt az amerikai fél, hogy magyar kormánytagok is érintettek az állítólagos korrupciós ügyben, ezt Budapest azonnal cáfolta.
Vida Ildikó NAV-elnök november 5-én a Magyar Nemzetben beszélt először arról, hogy ő az egyik USA-ból kitiltott magyar állampolgár. Az elnök azonnal vizsgálatot indított annak kiderítésére, mely esetlegesen érintett cégek körül fedezhető fel korrupció, ami a kitiltási ügyhöz vezethetett, és azt is áttekintették a hivatalon belül, hogy érintett lehet-e hivatali dolgozó. Rágalmazás miatt kevéssel később feljelentést is tett.
A kitiltási ügy mára voltaképpen lezárult, André Goodfriendet az USA hazahívta anélkül, hogy a bepereléséhez szükséges diplomáciai mentességét kiadta volna, és nagyköveti pozícióban ma már Colleen Bradley Bell szolgál Budapesten az Egyesült Államok képviseletében.
A költségvetési bizottság márciusban a NAV belső vizsgálata ügyében hívta be Vida Ildikót, az ÁSZ jelentése ugyanis talált problémákat az adóhivatalnál.
