Semmiképpen ne igényelhessenek politikai menedékjogot azok a menekültek, akik egy biztonságos tranzitországból lépnek Magyarország területére. Rogán Antal fideszes frakcióvezető elmondása szerint így próbálják majd „lezárni a déli határt”. Szemléltetésül a következő példát hozta a politikus: az a szíriai menekült, aki hazánk felé áthaladt Görögországon, majd megérkezett, mondjuk, Szerbiába, „ahol semmi nem fenyegeti az életét”, nem kap majd politikai menedékjogot.
Nógrádi György az MNO-nak úgy fogalmazott: pont a helléneknek nagyon erős aduász a kezében a menekültügy. A biztonságpolitikai szakértő emlékeztet: senki nem vette komolyan, amikor Athén II. világháborús jóvátételt követelt, és akkor is csak nevettek Aléxisz Cípraszékon, amikor államosításokról beszéltek. De – folytatta Nógrádi – azt a görög intelmet már nagyon is komolyan vették, amely szerint uniós útlevelet fognak adni a bevándorlóiknak.
A biztonságpolitikai szakértő a köztévének úgy fogalmazott: a déli határon felhúzott szögesdrót is jelenthet egyfajta megoldást a menekültáradat megfékezésére. Az MNO kérdésére megemlítette, hogy a török–bolgár határon felhúzott akadály 90 százalékkal szorította lejjebb az illegális határátlépők számát, tehát gyakorlatilag megszüntette a problémát. Szerinte ha a magyar kabinet is falak emeléséről döntene, az nem okozna komolyabb felhördülést. Ahogy fogalmazott: az ügy 24 órás hír lenne a világsajtóban, mert Nyugat-Európa is lázasan keresi a megoldást a menekültkérdésre, és sokszor már most szembemegy a politika a morállal.
Ennek illusztrálására a szakértő egy szimbolikus példát említett: Elmaunál, ahol a G7-ek tanácskoztak és a migráció volt az egyik legfontosabb téma, hét kilométer hosszan három méter magas drótkerítést húztak fel. Az adminisztratív megoldásra pedig ugyancsak a csúcsot említette Nógrádi: Schengent képletesen szólva lebontották a német határon a találkozó kapcsán, úgyhogy az ellenőrzéseknek köszönhetően el is kaptak több mint hatezer illegális migránst. Ráadásul Nógrádi György elmondása szerint alig száz fő ment el tüntetni mindezek és a G7 ellen.
A biztonságos tranzitország emlegetése kapcsán adódik egy párhuzam, igaz, pár évvel korábbról. Hiszen ugyanúgy „érthetetlen” lehet az, ha egy szír menekült a számára mindenképpen biztonságosnak számító Balkánról még nyugodtabb vizekre hajózna tovább, mint az, hogy Magyarországról, az Európai Unió közepéből romák tömegesen menekültstátuszért folyamodnak. Kanada konzervatív kormánya annak idején gyakorlatilag kimondta: a magukat politikai menekülteknek beállító magyarországi cigányok miatt kellett jelentősen megszigorítani a bevándorlási törvényt. Ennek értelmében a szakminiszter személyesen határozhatja meg a biztonságos országok listáját. Jason Kenney töltötte be akkor ezt a posztot, aki természetesen Magyarországot is azonnal ebbe a kategóriába sorolta. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter jelezte is kanadai kollégájának, hogy „politikai okokból senkinek sincs oka elhagyni Magyarországot”. Kanada Budapestre akkreditált nagykövete látogatást tett Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében, innen érkezett ugyanis a legtöbb roma Torontóba.
A kormány legújabb menekültügyi húzásának is van pár évvel ezelőtti, kicsit pikáns előtörténete. Igen nagy port vert fel, hogy a menekültekről és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció kapcsán a kabinet egy olyan kampányba kezdett, amelynek plakátjain magyar nyelven azt hirdetik, hogy aki Magyarországra jön, az nem veheti el a magyarok munkáját, tiszteletben kell tartania a kultúránkat és be kell tartania a törvényeinket. Az ellenzéki pártok felháborodtak már az ötlet kapcsán is, az Együtt–PM egyenesen a plakátok megrongálására szólított fel, az Európai Baloldal nevű szélsőbalos törpepárt pedig 2000 forintos „vérdíjat” ajánlott fel ugyanezért. Volt is tépkedés, festékszórózás, aminek nyomán az is kiderült, hogy álruhás rendőrök vigyáznak a poszterekre.
Két évvel ezelőtt azonban még nem így kezelte a hasonló tematikájú plakátkérdést a kormánypárt. A Miskolcon tett nagyköveti vizitet követően ugyanis magyar nyelvű plakátkampányba kezdett az ország. A következő feliratokat helyezték el B.-A.-Z. megye székhelyén: „A visszaélések elkerülése érdekében Kanada menekültügyi rendszere megváltozott. Évek helyett akár heteken belül elbírálják a menedékkérelmeket. Gyorsabban hazaküldik az alaptalan menedékkérelemmel érkezőket.” A plakátokon piros alapon kiemelték azt a részt, hogy „gyorsabban hazaküldik”, kis idő múlva pedig kék hátterű, üres plakátokkal fedték le ezeket a posztereket. A város tagadta, hogy a takarást az önkormányzat rendelte.
Kriza Ákos, a város fideszes polgármestere felháborodott, szerinte a kampány „fenyegette” a várost és az ott élőket. Sőt Kriza azt is leszögezte, hogy „Kanada nem fogja a menekültjeit Miskolcra küldeni”. (Korábban több újság is foglalkozott vele, hogy számos egykori avasi fészekrakó ült repülőre önmagát menekültnek beállítva – a szerk.) Kriza levelet is írt Tamara Guttman kanadai nagykövetnek, amiben sérelmezte, hogy korábban csak a bevándorlás szigorításáról beszéltek, de semmilyen „gyorsabban hazaküldik” kampányról nem volt szó.
