Gulyás Gergely szerint amíg volt lehetőség a menekültügyi őrizetre, a menekültstátusz iránt folyamodóknak 2010-ben 64, 2011-ben 70, 2012-ben pedig 64 százalékát lehetett őrizetbe venni. Miután az uniós irányelv átvételével megváltozott a szabályozás, 2013-ban csak 13, 2014-ben pedig 14 százalékát lehetett őrizetbe venni a Magyarországra érkező bevándorlóknak, akik menekültügyi kérelmet nyújtottak be – magyarázta szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ennek is következménye az a nagymértékű növekedés, amely 2013 után a menekültügyi kérelmet benyújtók számában figyelhető meg, ugyanis míg 2012-ben 2157-en adtak be ilyen kérelmet, 2013-ban 18 900-an, 2014 pedig már 42 777-en.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: az a tény, hogy nincs lehetőség a menekültjogi kérelem benyújtóinak őrizetbe vételére – vagy legalábbis csak nagyon szűk körben –, jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy ilyen nagy számban nőtt a bevándorlók száma Magyarországon.
Kérdésre elmondta: a kormány egyeztet azokkal a településekkel, amelyeket érint az ideiglenes menekülttáborok létesítése, és támogatni fogja e települések fejlesztési kéréseinek jelentős részét. A vonatkozó uniós irányelv azonban azt nem teszi lehetővé, hogy ezek a táborok zártak legyenek – mutatott rá.
A politikus szerint nem jelent pluszterhet az illetékes szerveknek a határzár megrongálásának bűncselekménnyé nyilvánítása. Végül azzal kapcsolatban, hogy a bevándorlók nemzetközi vonatjegyet vásárolhatnak Magyarországon, közölte: a magyar és az uniós szerveknek nincs lehetőségük szankcionálni, ha valaki nem jelentkezik a menekülttáborokban, hanem Nyugatra indul.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!