Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva beszélt a határzárról. Azt mondta: véleménye szerint mindkét ideiglenes határzárat a teljes szakaszon meg kell valósítani, annak ellenére, hogy eddig viszonylag kevésszer vágták át vagy szakították fel a kerítést. Szavai szerint a két típusú biztonsági határzár „küldetése ideiglenes”, hiszen Magyarország nem tervezi, hogy tartósan lezárja ezt a déli határszakaszt. (A kerítésen kívül egy gyorstelepítésű drótakadályt is elhelyeznek a határon.)
Egészen biztos, hogy az augusztus végéig elkészülő ideiglenes határzárnak az a változata, amely jelen pillanatban a határszakasz nagy többségén épül, bizonyos szakaszokon – a migrációs nyomástól függően – megerősítésre szorul – mondta Lázár János, megjegyezve ugyanakkor, hogy már most is lényegében két típusú határzár épül párhuzamosan. Közölte, Csongrád megyei országgyűlési képviselőként kérni fogja a kormánytól, hogy az általa képviselt megyében kettős határzár legyen.
Elmondta azt is, hogy a kormány augusztus 18-án tárgyalja meg részletesen Hende Csaba honvédelmi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter jelentését. Lázár János szólt arról, hogy a kormányzat úgy döntött, hogy az ideiglenes menekülttáborokat kiviszik lakott területről. Mint mondta, Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte, hogy a lakossággal, a civilekkel és az önkormányzatokkal is folyamatosan egyeztessen a belügyminiszter. A tervek szerint az ideiglenes menekülttáborokat azt érintett lakott településeken kívül állítják fel. Például elhagyott lőtéren, ami több kilométerre van a lakosoktól – tette hozzá Lázár János.
Lázár beszélt arról, hogy a déli határ mellett élőkhöz naponta jutnak el a szervezett embercsempészetre utaló jelek. Megmagyarázhatatlanul sok készpénz van az illegális határátlépők egy részénél, „amit nyilvánvaló, hogy korrupcióra használnak fel” – mondta Lázár János, hangsúlyozva: „nem politikai menekültekkel szemben húzzuk fel az ideiglenes határzárat, hanem embercsempészekkel és illegális határátlépőkkel szemben”.
Gulyás Gergely szerint amíg volt lehetőség a menekültügyi őrizetre, a menekültstátusz iránt folyamodóknak 2010-ben 64, 2011-ben 70, 2012-ben pedig 64 százalékát lehetett őrizetbe venni. Miután az uniós irányelv átvételével megváltozott a szabályozás, 2013-ban csak 13, 2014-ben pedig 14 százalékát lehetett őrizetbe venni a Magyarországra érkező bevándorlóknak, akik menekültügyi kérelmet nyújtottak be – magyarázta szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ennek is következménye az a nagymértékű növekedés, amely 2013 után a menekültügyi kérelmet benyújtók számában figyelhető meg, ugyanis míg 2012-ben 2157-en adtak be ilyen kérelmet, 2013-ban 18 900-an, 2014 pedig már 42 777-en.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: az a tény, hogy nincs lehetőség a menekültjogi kérelem benyújtóinak őrizetbe vételére – vagy legalábbis csak nagyon szűk körben –, jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy ilyen nagy számban nőtt a bevándorlók száma Magyarországon.
Kérdésre elmondta: a kormány egyeztet azokkal a településekkel, amelyeket érint az ideiglenes menekülttáborok létesítése, és támogatni fogja e települések fejlesztési kéréseinek jelentős részét. A vonatkozó uniós irányelv azonban azt nem teszi lehetővé, hogy ezek a táborok zártak legyenek – mutatott rá.
A politikus szerint nem jelent pluszterhet az illetékes szerveknek a határzár megrongálásának bűncselekménnyé nyilvánítása. Végül azzal kapcsolatban, hogy a bevándorlók nemzetközi vonatjegyet vásárolhatnak Magyarországon, közölte: a magyar és az uniós szerveknek nincs lehetőségük szankcionálni, ha valaki nem jelentkezik a menekülttáborokban, hanem Nyugatra indul.
