Michele Serra a La Repubblica hasábjain megjelent publicisztikájában a három kismalac meséjéhez hasonlította a falat emelő Orbán Viktort, hangsúlyozva, hogy a magyar kormányfő még mindig nem értette meg, hogy „semmilyen fal nem tudja megállítani az őt annyira rémítő farkast: a történelmet”.
A francia balliberális napilap, a Le Monde szerint az osztrák és a német határ megnyitása óta a budapesti Keleti pályaudvaron legalább annyi az önkéntes, mint a menekült, de professzionális karitatív szervezetek alig vannak. A Máltai Szeretetszolgálat esténként orvosi ellátást nyújt, de egyébként a Migration Aid végez mindent. Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke azt mondta a lapnak, hogy nem kívánnak versenyezni a civil önkéntesekkel, és inkább a szakmai hozzáértésükre koncentrálnak, de azt elismerte, hogy bizalmatlanság érzékelhető a civil csoportok és az olyan nagyobb szervezetek között, mint amilyet ő is képvisel.
A menekülteknek szolgáltatott takarók, ruhák, étel és ital a civil társadalom jóakaratának köszönhető – jegyezte meg a tudósító. Delphine Roucaute arra is felhívta a figyelmet, hogy a Máltai Szeretetszolgálat az állam partnereként elsősorban a menekülttáborokban van jelen, amelyekről a civilek úgy vélik, hogy rossz körülményeket biztosítanak a menekülteknek. Győri-Dani Lajos szerint viszont a táborokban európai körülmények tapasztalhatók a túlzsúfoltság ellenére.
A tudósító szerint a Berlinből és Münchenből közvetített ujjongós jelenetek nem a magyar önkénteseknek szólnak, mert Magyarországnak a migránsokkal szembeni ellenséges megközelítése, amelyet az Amnesty International kifogásolt, kizárólag Orbán Viktor kormányának tudható be, amely hónapok óta egyértelműen migrációellenes politikát folytat a plakátkampánytól kezdve a határon épülő kerítésen át a hadsereg esetleges mobilizálásáig.
Ha az egykori vasfüggöny országai megfeledkeznek az Európai Uniótól kapott segítségről című cikkében az olasz Il Sole 24 Ore azt írta, hogy Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia migrációval szembeni „ellenségességét és közönyét” történelmi és gazdasági okok motiválják.