Információik szerint hatan az I. belgyógyászati osztályról mentek el, élükön a főnővér-helyettes, hatan pedig más részlegekről távoznak. Dr. Müller Péter, a Szent István Kórház orvosigazgatója szerint 12 szakdolgozó távozása nem számít kiugró számnak: novemberben például 32 ápoló hagyta ott az intézményt, és 27 lépett be helyettük. Kerestük az orvosigazgatót, azonban reggel fél kilenckor még nem tartózkodott a kórházban.
Az Origo úgy tudja, hogy a csoportos felmondást a helyettes főnővér döntése váltotta ki: az asszony évek óta pályázott a belosztály főnővéri posztjára, sikertelenül – ezért hagyta ott munkahelyét, és hívta át teljes stábját egy másik fővárosi kórházba. A portál megszólaltatott egy nővért is, aki nem bírta „az erőltetett munkát, a lecsúsztatott túlórákat”, ezért januártól segédápolóként fog dolgozni Németországban, noha németül még nem nagyon tud.
Az egészségügy problémái minden területre kiterjednek, az eszközhiánytól kezdve a fizetésekig. A rezidenseket érintő elhelyezkedési problémákról egész nyáron szó volt, a fekete ruhás nővérként ismert Sándor Mária az ATV adásában visszaadta bizonyítványát, mert mint mondta: „egy fillért nem vagyok hajlandó fizetni a magyar kormánynak mint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tagja”, és sorra lehet hallani a kórházak orvoshiányairól.
Legutóbb nagy port vert fel, hogy az Index megírta: nyolcból hat altatóorvos felmondott a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban, ezzel komoly bajba sodorta az intézményt. Ugyanakkor a kórház a Magyar Nemzetnek cáfolta, hogy probléma lenne, szerintük nem maradnak el műtétek, a betegellátást sem veszélyezteti a kollégák távozása, és a várólisták sem lesznek hosszabbak.
Az altatóorvosok közül Csurgai Annamária hét évig dolgozott az intézményben. A Tények elcsípte egy interjúra. „Elfogytak az ügyes, szakképzett nővérek az osztályról, és ennek eredményeképp mi is elfogytunk” – utalt Csurgai elkeseredetten arra, hogy több orvos kollégája sem bírta tovább. Azt mondta, jelezték ezt a felső vezetés felé, de nem kaptak egyértelműen „jó” válaszokat. Miután az osztályvezető főorvos ilyen körülmények közepette nem kívánta tovább csinálni, ők is csatlakoztak hozzá. A fizetés „nagyjából két éve biztosan ugyanaz”, neki közel azonos volt, mint az osztályvezető főorvosnak. Az ő bére bruttó 509 ezer forint volt, az ügyeleti órabér bruttó 4000 forint volt. „Ezzel azt hiszem, nagyon sok mindent elmondtam” – tette hozzá letörten a volt főosztályvezető-helyettes. Az ügyelet a napi 8 óra utáni 16 órát jelenti, amit egyben dolgoztak le, ez összesen 24 órányi folyamatos munka. Havi szinten ez 240-260 munkaórát jelentett számukra.
A közszféra több százezer alkalmazottja nem kaphatta meg időben fizetését novemberben és decemberben – közölte a Népszabadság december 10-én. Az egészségügyben novemberben jöttek a bajok: részmunkaidősök, szerződéssel vagy nyugdíj mellett dolgozó ápolók, mentő szakdolgozók nem jutottak időben a pénzükhöz. Velük akkor azt közölték, hogy decemberben is hasonlóra számíthatnak. A mentősök fizetése is két hetet késett. A fizetés késését az előző hónapban a Magyar Államkincstár (Mák) informatikai rendszerének átalakításával magyarázták.
