A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.
A közlés szerint Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményezte az Ab-nál.
„Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek. Az alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia” – írja nyilatkozatában a köztársasági elnök.
„Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm” – nyomatékosította az államfő, hangsúlyozva, ezt az alaptörvény egyértelmű kötelezettségévé teszi.
A Magyar Nemzet írta meg elsőként, hogy értesülése szerint Áder János köztársasági elnök nem fogja aláírni azt a törvényt, amellyel ellehetetlenítenék a jegybank közpénzfelhasználásának ellenőrzését.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el mindkét változtatást. Az MNB-törvény módosítását a fideszes Bánki Erik kezdeményezésére kivételes eljárásban fogadták el, ez akár tíz évig korlátozná az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta: létesítésükkel a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az intézmény vezetőinek fizetését is megduplázná a módosítás. Később éles vita alakult ki arról: közpénznek tekinthetők, így megismerhető-e a jegybank alapítványai által kezelt források.
A postatörvény megváltoztatása a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatást korlátozta.
Az LMP szerint Áder János államfő teljesítette alkotmányos kötelezettségét azzal, hogy előzetes normakontrollt kért, Schiffer András szerint ugyanakkor a Fidesz továbbra is tartozik két politikai nyilatkozattal.
A Párbeszéd Magyarországért véleménye szerint nem bátorságra vagy függetlenségre vall a köztársasági elnök lépése, mert a két jogszabály mindenképpen az Ab elé került volna.
Volner János, a Jobbik alelnöke pártja sikereként értékelte, hogy az államfő előzetes normakontrollt kért.
A Magyar Liberális Párt üdvözli a döntést és az indokokat.
Az Együtt – A Korszakváltók Pártja üdvözölte az elnök lépését, egyúttal felszólította az Alkotmánybíróságot, hogy a törvények mérlegelésekor „ezúttal legyenek méltóak tisztségükhöz” és a magyar alkotmány által rájuk rótt felelősséghez.
A Demokratikus Koalíció szerint kérdés, hogy „szembe mer-e menni Orbán Alkotmánybírósága Orbánnal”. Mint írják, nincsenek illúzióik, szerintük ha elbukik az Alkotmánybíróságon a két jogszabály, „akkor Orbán és Matolcsy új trükköket talál majd ki a további lopáshoz”; szerintük éppen az elmúlt hat év egyik legsúlyosabb bűncselekménye történik meg.
Az MSZP-s Tóth Bertalan közleményében azt írja, hiába próbálja a Fidesz-kormány törvényekkel védeni Matolcsy György MNB-elnököt és az „offshore hátterű cégekkel üzletelő” Magyar Postát az általa indított adatigénylési perek ítéletei ellen. Hozzátette, hamarosan lejár az a 15 nap, amely alatt – jogerős bírósági ítélet alapján – ki kell adni a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány összes szerződésének valamennyi részletét, ezért felszólítja Matolcsy Györgyöt, az MNB, valamint az alapítvány elnökét, hogy haladéktalanul tegyen eleget az ítéletnek! Amennyiben ezt megtagadja, távozzon posztjáról – fogalmaz az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A Fidesz–KDNP közleményében azt írja, tiszteletben tartja az államfő véleményét és várja az Alkotmánybíróság döntését.
