Jön a tanársztrájk

Lejárt a határidő, elmaradt a kormány érdemi válasza, így március 30-án ismét tiltakoznak a tanárok.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tervezett megszüntetésére Pilz Olivér úgy reagált: szerinte az volt a célja a kormánynak, hogy a tiltakozók társadalmi támogatottságából „faragjon”. A lényeg az lenne, hogy az iskolák kapják vissza autonómiájukat, megfelelő finanszírozással működjön a fenntartó, és a mostani centralizált rendszert lebontsák. Megjegyezte: már folynak tárgyalások egy későbbi akcióról, de részleteket nem kívánt elárulni.

Az említett tiltakozási mód általános jogkövetkezményeket nem, de munkajogit vonhat maga után, a demonstráló közalkalmazottakat akár azonnali hatállyal is elbocsáthatják állásukból – mondta az MNO-nak korábban dr. Lórodi László munkajogász. A szakértő nem biztos abban, hogy a mai magyar bírói gyakorlat annyira erős jogsértésnek találná az egyórás jogszerűtlen sztrájkban való részvételt, hogy az elegendő lenne az azonnali jogviszony-megszüntetéshez, de elképzelhető. Lórodi magánvéleményének hangot adva arra is rámutatott, nem biztos abban, hogy a jelenlegi tanárhiányt látva az elbocsátás jó lépés lenne. Kiemelte továbbá, hogy a pályán dolgozó magyar tanárok 95 százaléka egy munkáltatóhoz tartozik, nevezetesen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik). Ez azért egyszerűsítheti a helyzetet, mert a munkáltatónak minden munkavállalója tekintetében egyformán kellene eljárnia, ha nem így tenné, akkor diszkriminálna. Vagyis nem lenne jogszerű, ha egyes dolgozóit a Klik elküldené, másokat pedig nem, vagy mindenkit ki kellene rúgnia, vagy senkit. Az előbbire igen kicsi az esély, öngyilkossággal érne fel ma több ezer vagy akár tízezer embert elküldeni a közoktatásból.

Még a nyáron meg fog szűnni a Klik – jelentette be március 22-én Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ATV Start reggeli műsorában. Az államtitkár elmondta, a tavaszi ülésszakon egy új szabályozást alakítanak ki, hogy szeptemberre létrejöjjön egy olyan új rendszer, amely sokkal kevésbé lesz központosított – írja az Atv.hu. Rétvári Bence a reggeli műsorban elismerte, van valós probléma az oktatásban, ez pedig a Kliknek a működése és a diákok túlterheltsége.

Az egy dolog, hogy megszűnik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), a tanárlázadás alapvető okai nem szűnnek meg, marad a központi, állami irányítás – szögezte le Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a Hír Televízióval. Mendrey kifejtette, egyelőre nem lát különbséget, 20 milliárdért megszűnik a központi irányítást végző egyik szervezet, majd létrejön egy másik, amely vélhetőleg ugyanúgy a központi irányítást fogja végezni. A március 30-i tüntetés kapcsán elmondta, bár megértik az elkeseredettségükben tiltakozó kollégáikat, a PDSZ a munkabeszüntetést polgári engedetlenség helyett jogszerű keretek között szeretné megoldani. A társadalmi értetlenkedés kapcsán, miszerint mit akarnak még a pedagógusok, hisz úgy látszik, csökken a diákok terhe, megszűnik a Klik, Mendrey azt mondta, igen, megindult valami, de az állami fenntartás axiómája nem változik, mindössze átfestik a cégért.

Fenntartásait hangoztatta a bejelentés kapcsán a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke is. Pilz Olivér kedden azt mondta, polgári engedetlenség formájában tartják meg az egyórás munkabeszüntetést.

Mendreyéhez hasonló véleményt fogalmazott meg a Klik megszüntetésével kapcsolatosan Galló Istvánné is. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a hír nem jó, nem egy Klik lesz, hanem nagyon sok kis Klik, de az állami fenntartás nem szűnik meg, és továbbra sem látják az intézmények szervezeti és szakmai önállóságának biztosítását, a várható jogosítványokat. A szervezet elnöke szerdán azt is bejelentette, a PSZ visszavonja azt a kezdeményezését, hogy a pedagógusok március 30-án délután négy óra után fejezzék ki véleményüket a köznevelés helyzetéről. A lépést azzal indokolta, hogy nem akarják megosztani a pedagógusokat. A PSZ elnöke arról is szólt, hogy a szabad véleménynyilvánításra vonatkozó álláspontjukat fenntartják, és nem mondtak le a sztrájk megszervezéséről sem, ha nem sikerül megállapodni.

Ahhoz, hogy az oktatásügyi tiltakozás sikeres legyen, túl kell nőnie a szűk szakmai kereteken, és általános kormányellenes tiltakozássá kell válnia – mondta korábban az MNO-nak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. A szakértő szerint ezt a tanulságot az iskolaigazgató és a demonstráció többi szervezője is levonhatta a korábbi tiltakozásokból, ezért több ágazatot érintő, általánosabb üzeneteket is tartalmazó tiltakozássorozatot hirdettek meg. A kormány is csak akkor kezd velük valódi tárgyalásokba, ha érzi, hogy annak van politikai tétje – vélekedett Juhász.

Mint ismeretes, a pedagógusok már hosszú hetek, hónapok óta demonstrálnak az oktatási rendszer megváltoztatásáért és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működése ellen, legutóbb március 15-én a Kossuth téren több tízezer tanár fejezte ki ellenérzését az oktatás központi irányításával szemben. Ekkor hirdette meg Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a március 30-i sztrájkot is.