Meghirdette a korábban kilátásba helyezett polgári engedetlenséget március 30-a délelőttre, egyórás időtartamra, a Tanítanék mozgalom nevében Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója csütörtökön Budapesten.
Az igazgató újságírók előtt emlékeztetett, a március 15-i demonstrációjukon felszólították a kormányfőt és az államfőt, hogy kérjenek bocsánatot „az elmúlt hat évben megalázott pedagógusoktól”, de a bocsánatkérés nem érkezett meg szerda éjfélig. Nem történt előrelépés a Civil Közoktatási Platform 12 pontjának ügyében sem – jelezte.
Azt kérik, hogy a pedagógusok és a velük szimpatizálók szerdán 8 és 9 óra között álljanak ki az iskolájuk elé, szavaztassák meg újra a platform 12 pontját, nyilvánítsák ki elégedetlenségüket, azt, hogy mindenképpen változást szeretnének szeptembertől. Példaként hozta az érettségi rendszer átalakítását, hogy a diákok azokból a tárgyakból és úgy tehessen vizsgát, ahogy a tanulmányaikat megkezdték. Problémaként jelölte meg a mindennapos testnevelést is.
Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője elmondta: az akció alatt nem lesznek ellátatlanok, vagy felügyelet nélkül a gyerekek. Szeretnék, ha azok a szülők, akik támogatják a követeléseket, elmennének az iskolákhoz és azt az egy órát a tanárokkal töltenék, megismerve a követeléseiket. Azt javasolta, aki nem tud elmenni, akár fényes nappal is nyissa ki esernyőjét, viseljen kockás inget, akasszon ki kockás zászlót az ablakba. Hosszú távon új oktatáspolitikára van szükség, és szerinte a pedagógusok gúzsba vannak kötve a sztrájktörvény előírásai miatt. Arról, hogy egy későbbi akció érintheti-e az érettségit, azt mondta: nem szeretnék a vizsgákat „bántani”, ők tanárok, és szeretnek tanítani.
Pilz Olivér, a tiltakozásokat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára elmondta: a mozgalom felmérése szerint eddig mintegy 80 iskola jelezte csatlakozását az akcióhoz. Náluk a fenti egy óra alatt a pedagógusok egy része kivonul az iskola épülete elé, másik részük a csatlakozó szülőkkel az iskolával szemben lévő szobornál lévő parkot teszi rendbe, s az egy óra leteltével közösen fát is ültetnek majd. Közölte: azt várják, hogy végre tárgyalóasztalhoz tudjanak ülni, és elinduljanak az oktatási rendszer javítását célzó tárgyalások.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tervezett megszüntetésére Pilz Olivér úgy reagált: szerinte az volt a célja a kormánynak, hogy a tiltakozók társadalmi támogatottságából „faragjon”. A lényeg az lenne, hogy az iskolák kapják vissza autonómiájukat, megfelelő finanszírozással működjön a fenntartó, és a mostani centralizált rendszert lebontsák. Megjegyezte: már folynak tárgyalások egy későbbi akcióról, de részleteket nem kívánt elárulni.
Az említett tiltakozási mód általános jogkövetkezményeket nem, de munkajogit vonhat maga után, a demonstráló közalkalmazottakat akár azonnali hatállyal is elbocsáthatják állásukból – mondta az MNO-nak korábban dr. Lórodi László munkajogász. A szakértő nem biztos abban, hogy a mai magyar bírói gyakorlat annyira erős jogsértésnek találná az egyórás jogszerűtlen sztrájkban való részvételt, hogy az elegendő lenne az azonnali jogviszony-megszüntetéshez, de elképzelhető. Lórodi magánvéleményének hangot adva arra is rámutatott, nem biztos abban, hogy a jelenlegi tanárhiányt látva az elbocsátás jó lépés lenne. Kiemelte továbbá, hogy a pályán dolgozó magyar tanárok 95 százaléka egy munkáltatóhoz tartozik, nevezetesen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik). Ez azért egyszerűsítheti a helyzetet, mert a munkáltatónak minden munkavállalója tekintetében egyformán kellene eljárnia, ha nem így tenné, akkor diszkriminálna. Vagyis nem lenne jogszerű, ha egyes dolgozóit a Klik elküldené, másokat pedig nem, vagy mindenkit ki kellene rúgnia, vagy senkit. Az előbbire igen kicsi az esély, öngyilkossággal érne fel ma több ezer vagy akár tízezer embert elküldeni a közoktatásból.
Még a nyáron meg fog szűnni a Klik – jelentette be március 22-én Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ATV Start reggeli műsorában. Az államtitkár elmondta, a tavaszi ülésszakon egy új szabályozást alakítanak ki, hogy szeptemberre létrejöjjön egy olyan új rendszer, amely sokkal kevésbé lesz központosított – írja az Atv.hu. Rétvári Bence a reggeli műsorban elismerte, van valós probléma az oktatásban, ez pedig a Kliknek a működése és a diákok túlterheltsége.
Az egy dolog, hogy megszűnik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), a tanárlázadás alapvető okai nem szűnnek meg, marad a központi, állami irányítás – szögezte le Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a Hír Televízióval. Mendrey kifejtette, egyelőre nem lát különbséget, 20 milliárdért megszűnik a központi irányítást végző egyik szervezet, majd létrejön egy másik, amely vélhetőleg ugyanúgy a központi irányítást fogja végezni. A március 30-i tüntetés kapcsán elmondta, bár megértik az elkeseredettségükben tiltakozó kollégáikat, a PDSZ a munkabeszüntetést polgári engedetlenség helyett jogszerű keretek között szeretné megoldani. A társadalmi értetlenkedés kapcsán, miszerint mit akarnak még a pedagógusok, hisz úgy látszik, csökken a diákok terhe, megszűnik a Klik, Mendrey azt mondta, igen, megindult valami, de az állami fenntartás axiómája nem változik, mindössze átfestik a cégért.
Fenntartásait hangoztatta a bejelentés kapcsán a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke is. Pilz Olivér kedden azt mondta, polgári engedetlenség formájában tartják meg az egyórás munkabeszüntetést.
Mendreyéhez hasonló véleményt fogalmazott meg a Klik megszüntetésével kapcsolatosan Galló Istvánné is. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a hír nem jó, nem egy Klik lesz, hanem nagyon sok kis Klik, de az állami fenntartás nem szűnik meg, és továbbra sem látják az intézmények szervezeti és szakmai önállóságának biztosítását, a várható jogosítványokat. A szervezet elnöke szerdán azt is bejelentette, a PSZ visszavonja azt a kezdeményezését, hogy a pedagógusok március 30-án délután négy óra után fejezzék ki véleményüket a köznevelés helyzetéről. A lépést azzal indokolta, hogy nem akarják megosztani a pedagógusokat. A PSZ elnöke arról is szólt, hogy a szabad véleménynyilvánításra vonatkozó álláspontjukat fenntartják, és nem mondtak le a sztrájk megszervezéséről sem, ha nem sikerül megállapodni.
Ahhoz, hogy az oktatásügyi tiltakozás sikeres legyen, túl kell nőnie a szűk szakmai kereteken, és általános kormányellenes tiltakozássá kell válnia – mondta korábban az MNO-nak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. A szakértő szerint ezt a tanulságot az iskolaigazgató és a demonstráció többi szervezője is levonhatta a korábbi tiltakozásokból, ezért több ágazatot érintő, általánosabb üzeneteket is tartalmazó tiltakozássorozatot hirdettek meg. A kormány is csak akkor kezd velük valódi tárgyalásokba, ha érzi, hogy annak van politikai tétje – vélekedett Juhász.
Mint ismeretes, a pedagógusok már hosszú hetek, hónapok óta demonstrálnak az oktatási rendszer megváltoztatásáért és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működése ellen, legutóbb március 15-én a Kossuth téren több tízezer tanár fejezte ki ellenérzését az oktatás központi irányításával szemben. Ekkor hirdette meg Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a március 30-i sztrájkot is.
