Azon a februári napon dőlt el a következő fél év

Hogyan és miért írták ki a mai népszavazást? Mi a pártok álláspontja? Mit vár a mai naptól a kormányfő?

A referendum meghirdetése óta az is számtalanszor elhangzott már: a népszavazáson feltett kérdést, illetve a rá adott választ a kormány akár be is írhatná az alkotmányba. Többsége éppen lenne hozzá, hiszen a Jobbik már egyértelművé tette, támogatná ebben az esetben a javaslatot. A radikális párt amúgy a referendumon a nem választ tartja a jónak, bár többször is kifejtette, a vasárnapi népszavazás leginkább a kormány legitimációs céljait szolgálja csak, hiszen egyszerűbb lenne az alkotmánymódosítás.

Más kérdés, hogy a szerepek tavaly októberben még nagyjából ellentétesek voltak: akkor a radikálisok javasolták, hogy legyen népszavazás, Kósa Lajos viszont elvetette ezt. A Fidesz-frakció vezetője úgy látta: nemzetközi szerződésbe foglalt jogokat érint az ügy, ilyenről pedig az alaptörvény szerint nem lehet népszavazást tartani. (A népszavazás bejelentése után nem sokkal mi is arról írtunk, hogy alkotmányellenes lehet a népszavazás.) A Jobbik-elnök nemrég azzal magyarázta az N1-en álláspontjuk változását: elhaladt az ügy felett az idő, nem is biztos, hogy a kvótakérdés még napirenden van.

Valóban nem tudni továbbra sem, tervben van-e az Európai Unióban kötelező kvótarendszer bevezetése: az elfogadását épp annyian ellenzik, ahányan felvetik a betarthatatlanságát. Már májusban kiderült, hogy a korábban keresztülvitt kvóták sem működnek a gyakorlatban. A tavaly szeptemberben elfogadott uniós mechanizmus 160 000 menekült áttelepítését célozta, de májusig mindössze 1500 embert sikerült áthelyezni Olaszországból és Görögországból. Szeptemberben pedig arról lehetett hallani: a Lettországba átvett 23 menekült- vagy más státust kapott személyből 21 már néhány hét után elhagyta Lettországot, és visszatért Németországba. Az indokok között szerepelt, hogy nehézségeik akadtak a munkahelykereséssel és a lakbérfizetéssel.

A kormány mindenesetre tovább küzd, ki tudja, kivel, miközben az ellenzék is megosztott abban, hogyan érdemes kezelni a népszavazást. A Kétfarkú Kutya Párt jelenleg az érvénytelen szavazat mellett kampányol, a DK, az Együtt, a PM és a MoMa bojkottra szólít fel, a Liberálisok szerint az igen a jó válasz, mert úgy látják, a referendum a kormányról és az Európai Unióról szól. De nemcsak egymással nem értenek egyet abban, mi lenne a jó válasz, sokszor maguk sem tudják eldönteni, mit is kommunikáljanak. Az MSZP például a távolmaradást tartja helyesnek, Molnár Gyula pártelnök ugyanakkor egyértelművé tette: amúgy ők sem támogatják a kvótákat, bármikor kiállnak a kormány mellett, ha az ellenzésükről van szó.

Az LMP talán a legfurcsább álláspontot alakította ki: eszerint nem biztatnak semmire a referendum kapcsán, de a feltett kérdésre a nem választ tartják a helyesnek. A pártvezetők ugyanakkor nem feltétlen voksolnak így: Hadházy Ákos mostani és Schiffer András korábbi társelnök is beszélt már arról, hogy vasárnap távol marad az urnáktól. Kérdéses, a választók hogy döntenek majd: azt már tudjuk, hogy a határon túli magyarok közül több mint 270 ezren regisztráltak a vasárnapi referendumra, így a mintegy 800 ezer kettős állampolgár többsége nem fog voksolni.

Nagy ellenzéki pálfordulások amúgy nincsenek: Gréczy Zsolt már a februári bejelentéskor bojkottról beszélt, Z. Kárpát Dániel pedig üdvözölte, hogy pártjuk kezdeményezése után fél évvel népszavazást jelentett be a kormány.

Azt már Kósa Lajostól tudjuk: ha nem túl valószínű módon az igenek nyernek vasárnap, lemondhat a kormány. A februári bejelentéskor egyébként feltették Orbánnak a kérdést, hogy lemond-e a kormány, ha sikertelen lesz a referendum: a kormányfő akkor azt mondta, ez nem került még szóba. Most Orbánék már felsorakoztak amellett, hogy nem az érvényesség számít, csak az, hogy melyik válasz kerül többségbe. Igaz, nem sokkal korábban még arról beszélt a miniszterelnök, hogy százszázalékos részvétellel lenne leginkább elégedett, és ha csak egy ember nem megy el, már csalódott lesz. 

A nap végéig kiderül, mennyire lesz az.