Ellenzéki javaslatok sorát tárgyalja szerdai ülésén az Országgyűlés igazságügyi bizottsága, a tét, hogy egyáltalán a plénum elé kerülhetnek-e ezek a kezdeményezések. Kivált a Jobbik látta el anyagokkal a testületet, egyik kezdeményezésük a képviselők kötelező vagyongyarapodási vizsgálatát szorgalmazza, egy másik pedig a 2006 és 2010 közötti időszak kormányellenes cselekményeinek megítéléséről alkotna törvényt.
Utóbbi tulajdonképpen egy országgyűlési határozat meghozatalára tett indítvány. Ennek alapján a parlament felkérné a kormányt olyan jogszabály-módosítások előkészítésére, melyek révén a jelzett cselekmények kapcsán indult büntetőeljárásokban enyhítő körülményként kellene értékelni, hogy „az elkövetők motivációja a saját maga által is elismerten hazug és ezáltal a választói akarattal nyilvánvalóan szembehelyezkedő kormánnyal szembeni fellépés volt”. A jobbikos iromány e mellett a már lezárult büntetőeljárásokban kiszabott büntetések enyhítésének, mellőzésének lehetőségét is megvizsgáltatná a kormányzattal.
Az indoklás szerint az Országgyűlésnek határozatában kimondottan el kellene ismernie azt, hogy „a 2006-os események és az abból következő tüntetéssorozatok során a magyar nép joggal vonult az utcára egy hazug és korrupt kormánnyal szemben”, továbbá hogy az említett időszakban „a demokratikus értékek lábbal tiprását valószínűsíthetően az akkori kormány megrendelésére követték el”.
A Hegedűs Lorántné, Sneider Tamás, Z. Kárpát Dániel és Volner János neve alatt benyújtott javaslat kapcsán, a múlt héten előzetes letartóztatásba visszakerült Budaházy György mellett hirdetett demonstrációt Morvai Krisztina. A tüntetés egy órával a bizottsági ülés előtt kezdődik.
Mint arról már írtunk, a bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények miatt nem jogerősen tizenhárom évre ítélt férfit és több társát azért vitték vissza a rácsok mögé, mert a Fővárosi Ítélőtábla – az ügyészség fellebbezése nyomán – elkaszálta a törvényszék házi őrizetbe helyező végzését. Tette ezt annak ellenére, hogy az otthon töltött hetek alatt Budaházyék sem szökni nem próbáltak, sem bűnismétlésre vagy a nyomozás befolyásolására nem tettek kísérletet, és az őrizet szabályait betartották – hívta fel a figyelmet Gaudi-Nagy Tamás, aki szerint ez egy kollektív, megelőlegezett büntetés, és mint ilyen nagyon rossz előjel az ítélőtáblán hamarosan megkezdődő másodfokú tárgyalásra nézve.
A volt jobbikos képviselő nem elégedett a párt javaslatával, úgy látja, az az ügy vádlottjain nem segítene, bíráikat esetleg csak felbőszítené a kötelezően előírt enyhítő körülmény, így inkább közkegyelmi törvényt vár – a Jobbiktól és a Fidesztől egyaránt, hivatkozva a parlamenti emberi jogi bizottság 2010-es részjelentésére is.
Ugyancsak a KDNP-s Rubovszky György vezette igazságügyi bizottság tárgyalja a Jobbik másik közfigyelmet magára vonni igyekvő javaslatát. A politikusok gazdagodásának átláthatóságát célzó, Dúró Dóráék által aláírt törvénymódosítási kezdeményezés kiterjesztené a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget többek között a kormánybiztosokra – így például Andy Vajnára – is, valamint a kormány tagjainál és együtt élő hozzátartozóiknál kötelező vagyonosodási vizsgálatot írna elő. Az ellenőrzés megválasztásukkor és az adott ciklus végén lenne esedékes. E törvénymódosítás több irányban is felveszi a harcot „a politikusbűnözés legelterjedtebb formájával, a korrupcióval szemben” – szól az indoklás.
Ehhez kapcsolódik az Együtt politikusa, Szabó Szabolcs javaslata, mely szerint a vagyonnyilatkozatban nemcsak a politikus által tulajdonolt cégekről, hanem e cégek más gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészéről is vallani kellene.
Miközben a Lehet Más a Politika egy Hadházy Ákos írta javaslattal a közvagyon hatékonyabb védelméért száll ringbe, a Jobbik az LMP egyik vesszőparipájára is felpattant – újra –, szintén a bizottság elé kerül ugyanis az ügynökakták nyilvánosságát célzó javaslatuk.
Az MSZP két javaslattal szerepel a bizottság szerdai programjában, a köztisztviselői béremeléseken kívül egy a kormányzati kampánykiadások felülvizsgálatát végző eseti bizottság felállítását kívánják elérni.
Mindezen ellenzéki próbálkozások sikerét alapvetően megkérdőjelezi, hogy az igazságügyi bizottság tizenhárom tagjából nyolc kormánypárti, így egyedül a keresztényüldözés elítélését kimondó határozatjavaslat sikere borítékolható.
Hasonló a helyzet a gazdasági bizottságnál, mely az iméntiekkel egyidejűleg a Jobbik óraátállítás eltörléséről szóló javaslatát veszi elő. A Bánki Erik vezette testületben tizenötből kilencen fideszesek és egy KDNP-s.
