Akár utólagos normakontroll vagy alkotmányjogi panasz keretében is lehet majd kérni az Alkotmánybíróságtól (AB) a lex CEU néven emlegetett törvénymódosítás vizsgálatát, ugyanis a parlament keddi ülésén kivételes eljárásban elfogadta a törvényt. A legegyszerűbb megoldás azonban ilyen esetben az, ha a köztársasági elnök még a hatálybalépés előtt fordul a testülethez.
Az államfőnek egy jogszabály elfogadása után öt napja van arra, hogy aláírja a törvényt, az AB-hez forduljon vagy visszaküldje a parlamentnek a jogszabályt. Ha Áder János az Alkotmánybírósághoz fordul, akkor a testületnek harminc napon belül döntenie kell arról, hogy a felsőoktatási törvény módosítása összhangban van-e az alaptörvénnyel. Amennyiben nem, a kifogásolt részeket a testület megsemmisíti.
Létezik utólagos normakontroll is, ezt az alaptörvény szerint például az országgyűlési képviselők negyede kezdeményezheti. Ez ötven képviselőt jelent, ami csak úgy jöhet össze, ha az ellenzéki oldal pártjai összefognak, ami a lex CEU esetében aligha valószínű, bár az Alkotmánybíróság előtt jelenleg is vannak olyan ügyek – például a földtörvénnyel kapcsolatban –, amelyekről az ellenzék közösen kért ilyen normakontrollt. Ugyanígy az AB-hez fordulhat a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa is. Az utólagos normakontrollnak ugyanakkor nincs halasztó hatálya, az Alkotmánybíróságot pedig semmilyen határidő nem köti ebben ez esetben arra, hogy döntést hozzon.
Bár hétfőn ellenzéki képviselők, köztük a Párbeszéd politikusa, Szabó Tímea is arról beszélt, hogy ha a törvényjavaslat a jelenlegi formájában megy át a parlamenten, akkor alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz, ezzel a lehetőséggel csak azok élhetnek, akiket a szabályozás érint – tehát például oktatók vagy diákok –, és csak akkor, ha egy alaptörvényben biztosított jog sérül. Ebben az esetben meglehetősen hosszú az eljárás, hiszen az AB-nél százhúsz nap van arra, hogy a panasz befogadásáról egyáltalán döntsenek, arra pedig, hogy mikor hoznak végleges határozatot, nincs semmiféle határidő.
A nemzetközi fórumok, például a kormányoldalon sokat bírált Emberi Jogok Európai Bírósága elé pedig akkor kerülhet az ügy, ha itthon minden jogorvoslati lehetőség lezárult. A strasbourg-i bírósági eljárás akár évekig is tarthat.
Az egykori köztársasági elnök is kifejezte véleményét a tudományos és oktatási szabadságról. „Alapvető érdekünk, hogy a CEU folytathassa működését. Alapvető érdekünk az is, hogy a felsőoktatás törvényi szabályozása megfeleljen az alaptörvénynek” – írta levelében Sólyom László volt államfő.
A szabályozási igény nem eredményezheti magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárását és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűkülését – írta hétfői, hosszú tanácskozását követően kiadott közleményében a Magyar Rektori Konferencia. Megjegyezték, jogosnak tartják azt a kormányzati igényt, hogy a külföldi felsőoktatási intézményekre egyértelmű szabályozást vezessenek be Magyarországon, de a jogszabály hatálybalépése időpontját 2019 szeptemberére tolnák ki.
Mélységes aggodalommal tölti el az ELTE vezetőségét a CEU helyzete – fogalmazott közleményében a legnagyobb hazai egyetem vezetése. Felidézték: évtizedes munkakapcsolatban állnak a Közép-európai Egyetem különböző tanszékeivel, és a közelmúltban újították meg a két intézmény közötti megállapodást is, mely – ahogy írták – reményeik szerint hosszú távú lesz. Az ELTE vezetése kiállt amellett, hogy a CEU a magyar felsőoktatási rendszer része maradjon.
Írók, irodalmárok: a hazai kulturális élet képviselői részéről egységes tiltakozását fejezte ki a törvénymódosítással szemben több mint 180 író, irodalomtörténész és kritikus a Litera portálon. A szakmájukban magasan elismert aláírók között található Nádas Péter, Nyáry Krisztián, Lángh Júlia és Cserna-Szabó András is. Meglátásuk szerint a kormány „aljas és kicsinyes támadással” lehetetlenné teszi a CEU működését, melynek „társadalmi haszna semmi, kára viszont felmérhetetlen”.
Száz erdélyi tudós és oktató írta alá azt a Balog Zoltán miniszterhez szóló levelet hétfőn, melyben emlékeztetnek: a CEU-ról visszatérő fiatalok mind hozzájárultak az ottani magyar közösségek fennmaradásához. „A hazahozott tudás – akárcsak elődeink esetében – közösségi létünk garanciája” – írták.
Külföldi lapok. Michael Ignatieff rektor amerikai lobbitevékenységének első komoly eredményeként a The New York Timesban jelentetett meg cikket a véleményrovatban, melyben a magyar kormány törekvéseit párhuzamba állította az orosz és török kormánykritikus értelmiség elleni korlátozásokkal. A lépésben önkárosítást lát, illetve politikai vandalizmust, amely miatt cselekvésre kérte Donald Trumpot és az Európai Bizottságot is.
„A CEU-ban minden megtestesül, amit Orbán Viktor elutasít” – írta Cas Mudde, az egyetem egykori oktatója írta a The Guardian hétfői véleményrovatában. A Bloomberg is foglalkozott a CEU helyzetével, a felek küzdelmét a demokrácia csatatereként írták le. A cikk szerint Orbán az orosz illiberális modell szerint részben nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva terjesztette be a javaslatát, mely egyértelműen a CEU-t veszi célba.
Érdekes elmélettel rukkolt elő a Hvg.hun megjelent véleménycikkében az egykori politikai tanácsadó. Bár az egyetem megszüntetésére tett kísérlet téves és tragikus, egyben legitim – írta Braun Róbert médiastratéga. A nyugati integráció feladását követő maradi lépésnek tartja, de nem erkölcstelennek: semleges képet szeretne kialakítani magáról a kormány, ezért távolodik a Nyugattól és tesz engedményeket Putyinnak. Ilyen a CEU bezárása is, a „nyugati kolonizáció” jelképének lerombolása nem túl nagy ár a kabinet számára, ezért a vázolt politikai közegben a szakember szerint a Közép-európai Egyetem fenntarthatatlan.
