A CÖF-öt segíti, az ellenzéket gúzsba köti a plakáttörvény

A Fidesz álciviljeire nem vonatkoznak a szigorú szabályok. A Fidesz is jelentős árengedményt kaphatott 2014-ben.

M. László Ferenc
2017. 06. 28. 8:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hozzávetőleg ötszázmillió forinttal segítette ki a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a Fidesz–KDNP-t három évvel ezelőtt. A Political Capital politikai elemzőintézet és a korrupció ellen küzdő Transparency International kedden kiszámolta, hogy a kormánypártokat segítő CÖF listaáron félmilliárdért tett ki plakátokat a 2014-es országgyűlési választás kampányában. Ezenkívül a Fidesz – listaáron számolva – kétmilliárd forint értékben vásárolt reklámhelyet a közterületeken, ennél azonban jóval kevesebbet fizetett.

Ha a házelnök által tegnap aláírt és az államfőnek továbbküldött plakáttörvény három évvel ezelőtt hatályban lett volna, akkor a Fidesz közel másfél milliárddal lépte volna túl azt a költési limitet, amit a kormánypártok maguk jelöltek ki a választás előtt. Mindennek azért van jelentősége, mert a Fidesz az elmúlt hetekben azzal az indokkal erőltette a plakáttörvény elfogadását, hogy a Jobbik jelentős engedményt kapott a listaárból a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó közterületi reklámcégektől a Ti dolgoztok. Ők lopnak feliratú hirdetései után. Az Állami Számvevőszék a 2014-es kampány után rendben levőnek találta a Fidesz könyvelését, amiből azt következik, hogy a kormánypárt is jelentős árengedményt kaphatott, különben átlépte volna a 995 milliós költési limitet.

– Miközben a Fidesz politikusai az átláthatóság megteremtéséről beszélnek, a javaslatuk a CÖF-höz hasonló szervezetek kampánytevékenységére nem tért ki.

Tehát a CÖF – mintegy újra kisegítve a Fideszt – továbbra is vásárolhat plakáthelyeket listaár alatt a kampányban. Ugyanez igaz a parlamenten kívüli kamupártokra is, amelyek ráadásul még jelentős támogatást is kapnak a költségvetésből úgy, hogy 2014-ben sem tudtak elszámolni az igénybe vett közpénzzel – mondta a Magyar Nemzetnek László Róbert, a Political Capital választási szakértője.

A pártfinanszírozás átláthatóvá tétele már tíz éve téma a parlamentben, ám mivel a 2010–2014-es ciklusig senkinek nem volt kétharmada, a minősített többséget igénylő törvény elfogadására csak akkor lett volna lehetőség, ha az MSZP és a Fidesz megegyezik. A jelenlegi kormánypárt ellenzékben viszont két területhez nem akart hozzányúlni: nem támogatta a civilek korlátozását és a közterületi reklámpiac megregulázását. 2007-ben Orbán Viktor felvetette, tiltsák be mindenütt a reklámokat, egyedül a köztereken lehessen kampányolni. Okkal: a Fidesz már 2006-ban kiszervezte a negatív kampányát, akkor a Magyar Vizsla Egyesületen keresztül támadta ellenfeleit. A CÖF pedig 2012 és 2014 között az egész országot beborította plakátjaival a baloldali összefogás politikusait támadva. Holott – mint arról egy hete beszámoltunk – a szervezet alapszabálya tiltja a közvetlen politikai tevékenységet, ám a CÖF vezetői mindig is azzal vágták ki magukat, hogy ők csak „ismeretterjesztést” folytatnak.

A kétharmad birtokában a Fidesz 2013-ban új pártfinanszírozási törvényt alkotott, ám e két terület szabályozása ezúttal is kimaradt. A közterületi reklámozás szabályozatlanságáról Gulyás Gergely, a párt szakpolitikusa egy 2013-as interjúban azt mondta, nem ez a legfontosabb kérdés, „ez egy a kampányban fizetendő szolgáltatások közül”. Az álcivilekről pedig azt mondta, nem akartak túl szigorú szabályokat, nehogy megakadályozzák, hogy a „valódi civilek” kifejthessék álláspontjukat közéleti ügyekben.

A helyzet pikantériája, hogy az ellenzéknek most lehetősége adódott arra, hogy a CÖF ténykedését átláthatóvá tegye. Az LMP beterjesztett egy módosítást, ami leszögezte: plakátot választási kampányban csakis a pártok vagy a jelöltek tehetnek ki. Az MSZP pedig azt javasolta, hogy politikai kampányt kizárólag a választásokat megelőző időszakban lehessen tartani, és kampányidőszakban is csak azok a szervezetek hirdethessenek, amelyek alávetik magukat a szigorú szabályoknak. Mindkét párt jogászai megtanulták a leckét: olyan megoldást dolgoztak ki a CÖF típusú szervezetek kordában tartására, amelyeket nehezen tudtak volna különféle gumiszabályokra hivatkozva megkerülni. Ráadásul ha sikerült volna az álcivil szervezeteket alárendelni a kampányfinanszírozás szabályainak, akkor az ellenzéknek lehetősége adódott volna a bíróságon megtámadni a pártfinanszírozási trükköket.

Annak érdekében, hogy meglegyen a kétharmad, a Fidesz kész volt engedményeket tenni, de az ellenzék végül meggondolta magát. Attól tartva, hogy kollaborációval vádolják őket, nem szavazták meg a törvénycsomagot. Végül a kormánypárt – minden jel szerint alkotmányellenesen – feles törvénybe csomagolva, a CÖF-re vonatkozó korlátokat kihagyva nyomta át a törvényt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.