Közös fotón az együtt vacsorázó Orbán Viktor és Ghaith Pharaon

Megkönnyítették Magyarország miniszterelnökének, hogy megismerkedjen a nemzetközi bűnüldöző szervek által keresett szaúdi milliárdossal.

Bár azt már eddig is lehetett tudni, hogy Orbán Viktor korábban ugyanazon a díszvacsorán vett részt az egykor nemzetközi körözés alatt álló szaúdi milliárdossal, Ghaith Pharaonnal, most kiderült: még egymás mellé is ültették őket. Legalábbis ez látszik a Magyar Nemzethez eljutott fényképen, amely a jordániai Ammon News nevű hírportálra került fel. A képen látható, hogy a kormányfő nem a vacsora házigazdájának számító jordán tiszteletbeli konzul, Zaid Naffa (aki a fotón Orbánnal szemben, állva látható) mellett ül, hanem Pharaon jobbján. Vagyis az esemény szervezői gondoskodtak róla, hogy legyen alkalma megismerkednie Magyarország miniszterelnökének a nemzetközi bűnüldöző szervek által keresett szaúdi milliárdossal.

Az idén januárban elhunyt Pharaon hosszú hónapokig fejfájást okozott a migráció ellen máskor oly harcos kormánynak, hiszen a terrorizmussal is kapcsolatba hozott Pharaon annak ellenére jöhetett Magyarországra, és folytathatott üzleti tevékenységet, hogy egyébként az Egyesült Államokban körözték. 

A fénykép tanúsága szerint Maróth Miklós orientalista is (aki a fotón az asztal jobb szélén ül) részt vett az ominózus vacsorán. Arról, hogy ő hogyan emlékszik vissza a Pharaonnal közös estére, a lapunk szombati számában megjelenő, Maróthtal készült interjúnkban olvashatnak.

Az arab lapon található információk szerint a vacsoráról készült fotót 2014. november 9-én töltötték fel, vagyis mindössze pár héttel azt követően, hogy Pharaon – egyébként éppen abból a célból, hogy Orbánnal találkozzon – vízumigénylést nyújtott be. Ugyanis, mint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban elmondta,  Pharaon 2014. október 1-jén és október 24-én igényelt C típusú schengeni vízumot Magyarországtól. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig azt közölte az ügyben: Ghaith Pharaon részére Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja, Zaid Naffa is kért vízumot szóbeli jegyzékben 2014 szeptemberében.

Az Ammon News oldalon egyébként két másik kép is található a díszvacsora estjéről, ám ezeken Pharaon már nem látható. Ehelyett azt látni, ahogy Orbán Viktor Naffával kezet fog, illetve az, hogy a miniszterelnök arab nagykövetek gyűrűjében áll.

Lapunk kereste az ügyben péntek délután Havasi Bertalan sajtófőnököt, amint válaszol kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.

Arról, hogy a szaúdinak sikerült Orbán Viktorral találkoznia, maga a miniszterelnök beszélt az ellenzék kérdésére a parlamentben tavaly októberben. „Jordánia egyik budapesti képviseletének díszvacsoráján, ahol a Magyarországra akkreditált összes arab ország nagykövete és nagykövetsége képviseltette magát, én is részt vettem, és ott díszvendég volt Pharaon professzor” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy kormány „természetesen megvizsgálta az ő magyarországi tevékenységét, és azt találták, hogy az a magyar törvényeknek megfelel, és nemzetbiztonsági kockázatot nem rejt magában Magyarországra nézve”. A miniszterelnök később azt fejtegette Pharaonról: meggyőződése, hogy ügye egy amerikai titkosszolgálati játszma része. „Ezt onnan lehet tudni, hogy a szóban forgó úr beutazásával kapcsolatban egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást, senki sem kérte az elfogását, pedig a kiadott vízum minden tagállam számára látható és ismert volt”. Orbán elgondolkodtatónak nevezte azt is, hogy „ha valakit állítólag keres az FBI, akkor hogy maradhat 24 éven keresztül szabadlábon, miközben többször megfordul Európában”.

Rejtélyek sora Pharaon körül

Titkosszolgálati játszma ide vagy oda, Lázár János tavaly novemberben úgy nyilatkozott az ügyben, hogy ha Pharaon belépne az országba, letartóztatnák. Azt, hogy ezt korábban miért nem tették meg a magyar hatóságok, azzal magyarázta: Pharaon 2014. októberi kérelme után Magyarország öt uniós tagországot hívott fel – Németországot, Luxemburgot, Spanyolországot, Litvániát, Csehországot – valamint Svájcot, hogy sérti-e a vízum megadása az érdekeiket. Közülük egyedül a németektől érkezett válasz, akik azt jelezték: részükről ez nem probléma. Emellett Magyarország kereste Amerikát és Szaúd-Arábiát is az ügyben, ám nem kaptak választ. „A magyar hatóságoknak semmi olyan információ nem állt a rendelkezésére, amely megalapozta volna a vízum megtagadását” – állította a miniszter. Így fordulhatott elő az is, hogy Pharaon 2015 októberében is Magyarországon járt, ám ez akkor sem zavarta a hatóságokat. Később viszont – a Pharaonnal kapcsolatos botrány első hullámának kirobbanása után –, 2016 tavaszán Magyarország ismét megkereste az Interpolt, kérve, hogy erősítsék meg, hogy körözik-e a szaúdi milliárdost. Az amerikaiak ezt megtették, így a miniszter szerint innentől fogva a magyar hatóságok már letartóztatták volna Pharaont. 

A januárban elhunyt szaúdi üzletemberről a héten az Index írta meg: még magyar állampolgárságot is szeretett volna kérvényezni. Az információt a Terrorelhárítási Központ igazgatója, Hajdu János közölte Demeter Márta független országgyűlési képviselő érdeklődésére. Utóbbi viszont azért különös, mert amikor Demeter korábban betekintett a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál lévő iratokba, akkor nyoma sem volt Pharaon honosítási kérelmének. 

Pharaon magyarországi tevékenységéről először a Heti Válasz közölt részletesebb írást tavaly májusban. Ebben felidézték: a Forbes magazin 2008-ban a világ tíz legkeresettebb fehérgallérosa közé sorolta az amerikai pénzintézetek bedöntése miatt sokáig az FBI által is körözött Pharaont. Másrészt egy 2002-es francia parlamenti jelentés úgy írta körül, mint aki kapcsolatban áll a terrorszervezetek – köztük az Al-Kaida – által is használt iszlám pénzügyi hálózattal. 

Ám az előzmények nem tartották vissza attól a – migráció és terrorizmus ellen más fronton kézzel-lábbal tiltakozó – magyar államot, hogy közös vállalkozást vigyenek vele. Ugyanis a 2015 decemberében bejegyzett, élelmiszer-nagykereskedelemre szakosodott Prominence Food Zrt.-nek nemcsak az üzletember Pharaon-Gamma Kft. nevű cége volt a birtokosa, hanem mellé kisebbségi tulajdonosnak a külügyi tárca által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) is beszállt. Igaz, az MNKH a Pharaon-botrány kirobbanása után felbontotta a szerződését a céggel. 

Nem ez volt a körözött Pharaon egyetlen magyarországi üzlete: sikerült megszereznie például a seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt és a József nádor téri volt Postabank-székház épületét is. Utóbbit egyébként részben attól a BDPST Ingatlanforgalmazó Zrt.-től vette meg, amely cég bejegyzésekor az illetéket Tiborcz István, vagyis Orbán Viktor vejének bankszámlájáról utalták. 

A szaúdi ügye viszont akkor keltette fel igazán a sajtó figyelmét, mikor a Magyar Narancs 2016 októberében megírta: Pharaon egyenesen a miniszterelnök szomszédja lett. Ugyanis az arab befektető vette meg azt a villát, amely Orbán Viktor miniszterelnök budapesti Cinege utcai házával szemben áll.

Ekkor már az is kiderült, nem Tiborcz az egyetlen Orbán-közeli személy, akit valamilyen módon összefüggésbe hoztak Pharaonnal. Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere, a miniszterelnök jó barátja például 2016 nyarán éppen ugyanazon a napon kötött ki yachtjával egy split-i kikötőben, mint Pharaon. Az Index azt is megírta: a svájci lapok által Orbán bankáraként emlegetett Nagy István berni nagykövet is találkozott Pharaonnal egy 2015-ös fogadáson.

Mint a Magyar Nemzet korábban megírta, Pharaonnal még az állami résztulajdonban álló Mol Zrt. is üzletelt: ugyanis a magyar olajtársaság a milliárdos üzletember vezette pakisztáni céggel, a Pakistan Oil Fields Limiteddel kötött szerződést.