Orbán Viktor pénzt kér Brüsszeltől

A határvédelmi költségből az EU-nak is ki kell vennie a részét – közölte Lázár János a Kormányinfón.

A nyári szünet után először tartotta meg szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóját Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő.

A miniszter kis késéssel kezdte meg beszámolóját, melynek kezdetén együttérzését fejezte ki Makk Károly halála miatt, és kiemelte, hogy óriási veszteség érte a magyar kultúrát.

Bevándorlás. Lázár János ezt követően bejelentette: Orbán Viktor miniszterelnök ma Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordul, tekintettel arra, hogy a kormány szerint az európai határok védelme és az európai szolidaritás rendkívül fontos. „Hazánk nemcsak saját magát, hanem meggyőződésünk szerint Európa minden polgárát védi” – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy a kormány szerint a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a magyar oldalon felmerült költségből az EU-nak is ki kell vennie a részét. Orbán Viktor ezért levélben arra kéri Junckert, hogy 400 millió euróig járuljon hozzá a határvédelmi költségekhez az Európai Bizottság. A miniszter szavai szerint ugyanis a brüsszeli testületnek 50 százalékban kellene fedeznie a magyar határvédelmi költségeket, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki.

Arra az újságírói felvetésre, hogy érdemes-e ilyen levelet írni, Lázár azt mondta: egyelőre az Európai Bizottság „levélre nem fizet”, de nincs olyan nap, hogy az uniós vezetők ne hoznák szóba, milyen fontos a szolidaritás kérdése. „Magyarország is kész közösséget vállalni a bajban lévő országokkal”, és például Olaszország esetében is megkezdődött a beígért összeg finanszírozása, így véleménye szerint nem fognak kettős mércét alkalmazni. Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, gyors válaszra számít.

Lázár kitért arra is, hogy a kabinet értékelte a bevándorlási kérdést, és úgy döntött: március 7-éig meghosszabbítja a bevándorlás okozta válsághelyzet jogi hatályát. Hozzátette, arra számítanak, hogy kvótaügyben a jövő héten döntés születik az Európai Unió Bíróságán.

A kancelláriaminiszter mindemellett kijelentette, az Európai Bizottság és Németország „méltánytalanul és kettős mércét alkalmazva” támadja Lengyelországot.

Gazdasági kérdések. Lázár János egyebek mellett azt közölte, hogy 34-40 százalékkal több beruházás indult Magyarországon 2017-ben, mint 2016-ban. Hozzátette, a kormány ehhez úgy járul hozzá, hogy támogatásokat biztosít.

Úgy fogalmazott: „pozitív dolgok történtek sokak kemény munkája miatt”.

Iskolakezdés. A politikus kiemelte, hogy az elmúlt években jelentős támogatást kaptak a gyermekkorúakkal élő családok, és most kilenc évfolyam ingyenesen kap tankönyvet, ami „óriási előrelépés”, mivel ez több mint egymillió gyereket jelent. Hozzáfűzte, hogy a gyerekek több mint fele ingyenesen étkezik a magyar oktatási rendszerben, óvodákban és iskolákban.

Áttekintették a beiskolázási helyzetet, készen állnak az iskolakezdésre – szögezte le.

Kútfúrás. Lázár János közölte, Magyarországon közel 3200 település van, és már mindegyiken meg tudják mondani, milyen kutat lehet fúrni. A kormány azt javasolja a parlamentnek: ahol nincs tiltás vagy kiemelt vízvédelmi feladat, engedélyezze, hogy nyolcvan méter mélységig ingyenesen lehessen kutat fúrni. Ezután létre kell hozni egy regisztert arról, hány fúrt kút működik az országban.

Egészségügy. A miniszter mentőautók beszerzését jelentette be a következő évekre. A súlyponti kórházak fejlesztése mellett elengedhetetlen a szakrendelés és a járóbeteg-ellátás fejlesztése is – fűzte hozzá.

Felidézte, hogy demográfiai programot dolgozott ki a kormány, és döntöttek arról, hogy a harmadik vagy további gyermeket vállaló családok jelzáloghitel-tartozásából gyermekenként egymillió forintot vállal át az állam 2018. január 1-jétől.

NKE. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy az Index birtokába jutottak kormányzati előterjesztések, melyek szerint 2023. január 1-jétől csak az tölthetne be vezető pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemrég indult államtudományi mesterképzését. Lázár János az ezzel kapcsolatos újságírói felvetésre közölte: az államigazgatás speciális szakma, és speciális tudást igényel. Egy minisztériumi főosztályvezetővel, konzullal vagy éppen helyettes államtitkárral szemben is támaszthatnak szerinte szakmai követelményeket. Azt mondta, a kormány előtt volt az előterjesztés, de nem született döntés. A kabinet csütörtökön arra jutott, hogy olyan rendszert kell kialakítani, amelyben bizonyos álláshelyeken előfeltétel, máshol pedig előny, ha valaki államtudományi mesterszakot végzett – jelentette ki a Miniszterelnökség vezetője.

Lombikprogram. A magyar állam célja, hogy minél több gyermek szülessen – emelte ki Lázár János. Hozzátette, miután Magyarországon az életkorukat tekintve szülőképes pároknál a meddőség gondot okoz, a kormány célja, hogy átlátható, követhető módon nyújtson segítséget. Veres András szavait Lázár nem kívánta minősíteni.

Infrastruktúra. A miniszter kijelentette, hogy Szeged és Debrecen összekötése nagyon fontos, így a kormány döntött a négysávos autóút építéséről, valamint a Szeged és Budapest közti vasútvonal korszerűsítésén gőzerővel dolgoznak. Elmondása szerint Orbán Viktor óriási erővel képviseli, hogy a vajdasági és az Arad megyei magyarok számára megnyissák a határokat, vagyis adott esetben ők is itt vegyenek igénybe szolgáltatásokat vagy itt járjanak egyetemre – ehhez fontos a megközelíthetőség gyorsítása. Lázár szerint a Szeged és Hódmezővásárhely közötti villamospálya költségeinek növekedését az okozza, hogy a korábbi tervek még szűkebbre voltak szabva.

CEU. Lassan haladnak a tárgyalások, a miniszter szerint vélhetően a véleménykülönbség miatt akadhattak el az egyeztetések. „Nem a magyar kormány van lépéskényszerben, hanem az érintett intézmények” – fűzte hozzá Kovács Zoltán kormányszóvivő, és leszögezte, hogy ők nyitottak a tárgyalásra.

Városliget. Csütörtökön mi is megírtuk, hogy mintát vettek a Petőfi Csarnok bontási területén lévő törmelékből a ligetvédők, és egy független azbesztmentesítő céggel vizsgáltatták meg. Közölték, hogy az eredmény szerint a minta fehér és kék azbesztet is tartalmaz. Lázár János ezzel kapcsolatban elmondta: ő is a sajtóból tájékozódott, de utasította a Fővárosi Kormányhivatalt, hogy azonnal vizsgálják ki a hírt.

4-es metró. Nem akarják, hogy a büntetés miatt csődbe menjen a főváros, megpróbálják lealkudni a büntetést – közölte a miniszter.

A távozó holland nagykövet interjúja. A politikus szerint Gajus Scheltema kijelentései tűrhetetlenek, és elfogadhatatlan, hogy valaki „ilyen stílusban törölje belénk a lábát”. Hozzátette: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy diplomáciai eszközt vetett be, ami után meg is szólalt a holland külügy. „Érthetetlen volt, ahogy a nagykövet úr, nem tudom milyen fölindulásból, támadt ránk” – fogalmazott Lázár János.

Sonkodi Balázs. „Örülök, hogy ilyen olcsón ilyen tanácsadót találtam” – mondta a Miniszterelnökség vezetője arra a felvetésre, mi indokolja azt, hogy az ő bizalmi embereként emlegetett Sonkodival – miután otthagyta államtitkári munkáját – a tárca megbízási szerződést kötött. (Sonkodi most havonta átlagosan háromszor annyit keres, mint korábban.)

Azzal kapcsolatban, hogy a Heineken gyártja a Fradi Sört, Lázár János csak annyit mondott, „majd meglátjuk, hogy marad-e rajta vörös csillag”.