Az elmúlt évekhez képest már tavaly példátlan mértékben nőtt a kilakoltatások száma, idén pedig még több család került az utcára – értesült a Magyar Nemzet. A rekord hátterében többnyire a devizahitelek miatt bajba került adósok fizetésképtelenné válása áll. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar már csaknem minden idei adatát összesítette – 95 százalékos a feldolgozottság –, ez alapján kiderült, hogy 2017-ben 3636 kilakoltatást foganatosítottak az önálló bírósági végrehajtók. Ez azért érdekes, mert tavaly ez a szám – a köztestület korábbi tájékoztatása alapján – nem haladta meg a 3100-at.
Idén a legtöbb adósnak, összesen 2327-nek azután kellett távoznia lakásából, hogy a tartozása ügyében eljáró önálló bírósági végrehajtó elárverezte az ingatlanát – ez a szám egy évvel korábban még nem érte el az 1500-at. A bajba került családokat 1110 esetben bírósági határozat alapján lakoltatták ki. Igaz, némileg árnyalja a képet, hogy utóbbi esetben 335 alkalommal a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére indult a kilakoltatás, így ezek a családok – a végrehajtók tájékoztatása szerint – bérlőként tovább maradhattak az ingatlanjukban. Azonban ha ezt kivonjuk az összes kilakoltatás számából, még akkor is több ingatlankiürítés történt idén, mint tavaly.
A hatósági személyeknek idén is akadt dolguk az önkényes lakásfoglalókkal szemben, összesen 172 alkalommal kellett intézkedniük a jogosulatlan lakáshasználókkal, tavaly 260 ilyen eset volt. A legalacsonyabb számban, mindössze 27 alkalommal történt olyan kilakoltatás, ahol a végrehajtást kezdeményező pénzintézet eladta az ingatlant adósa feje fölül, ez esetben a végrehajtónak csupán az ingatlan kiürítéséről kellett intézkednie.
A köztestület nyilvántartása alapján a lakáskiürítések száma a korábbi évek statisztikáihoz viszonyítva is kirívóan magas volt az elmúlt két évben. A 2016-ban lebonyolított 3100, illetve az idén véghez vitt 3636 kilakoltatáshoz képest 2012-ben egész évben mindössze 700 lakóingatlant adtak birtokba árverést követően. Ez a szám 2013-ban 550-re csökkent, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke az adatokat értékelve lapunknak azt hangsúlyozta, a kilakoltatási hullámra számítani lehetett, éppen a devizahiteleseket védő moratóriumok megszűnése miatt. Mint mondta, a régebbi ügyekben zajlanak az intézkedések, azt pedig nem lehet megbecsülni, hogy még hány kilakoltatás várható, akár jövőre. Az elnök egyébként arra számít, hogy 2018-ban némileg kevesebb lakáskiürítés várható, ugyanakkor úgy látja, a számok tovább növekedhetnek 2019-ben, ugyanis sok pénzintézet értékesítette követeléseit követeléskezelő cégeknek.
Nemrég egyébként az Országgyűlés módosított az árverezés szabályain, amely alapján csak az értékbecslés száz százalékán lehet értékesíteni az ingatlanokat, tehát piaci áron. Úgy tudjuk, ez az intézkedés valamennyire fékezi a végrehajtási eljárásokat.
