Befejeződött a 107. kormányinfó. Lázár János az idén először Mit miért tesz a kormány? címmel tájékoztatott.
A kormányinfó témái voltak:
Stop, Soros! törvénycsomag, migráció. Könnyebb a határt megvédeni, mint a migrációval kapcsolatos csatákat megvívni az EU-val szemben – vezette be a sajtótájékoztatóját Lázár János. Hangsúlyozta, hogy a migráció kezeléséről szóló nemzeti konzultációs kérdőívet sokkal többen küldték vissza, mint ahányan a Fidesz–KDNP-kormányra szavaztak. A miniszter ebből azt a következtetést vonta le, hogy a betelepítések megakadályozása össznemzeti ügy.
Elmondta: a kormány ezért terjeszt be az Országgyűlés elé három új törvényt februárban. Az új jogszabályokkal azt szeretné elérni, hogy a migrációt támogató szervezetek nagyobb társadalmi nyilvánosság előtt működjenek. A 25 százalékos illetéket e civil szervezeteknek a kormány szándéka szerint azért kell befizetniük, hogy a pénzt a határvédelmi feladatok megerősítésére költhessék. Lázár János emlékeztetett, hogy Magyarország nem kapott külön forrásokat a schengeni határok megvédésére az Európai Uniótól.
A harmadik törvény pedig, ismertette a miniszter, mindazoknak a schengeni határtól való távoltartását célozza, akik ott helyben az illegális bevándorlást segítő tevékenységet végeznének. Lázár János kiemelte: a kormány meggyőződése, hogy a migráció „nem önmagától van, hanem szervezik”.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette azt is, hogy a kormány álláspontja szerint az Európába máshonnan tömegével érkezők két csoportját kell megkülönböztetni. Először is azokat, akik háborús helyzet miatt, az életüket mentve menekülnek ide, ők a kabinet szerint nemzetközi védelemben részesítendők. Másodszor a gazdasági bevándorlókat, akik a jobb élet reményében vándorolnak be az EU-ba, az ő befogadásukat minden törvényes eszközzel meg akarja akadályozni a kormány.
Hozzátette: a Magyarországra befogadott menekültek nemzetközi védelemben részesültek, mert az számukra indokolt volt. Elmondta, hogy tavaly csaknem 1300, 2018-ban pedig eddig 50 főt részesített Magyarország nemzetközi oltalomban.
Adócsökkentés, béremelés. Lázár János ezután a kormány adócsökkentési lépéseiről számolt be. Mint mondta, tavaly nettó tíz százalékkal nőttek a reálkeresetek, és a kormány e tendenciát tovább erősítő lépéseket foganatosított ez évtől. Ezek között említette, hogy a minimálbér összege 2018. január 1-jétől 138 000 forint, a garantált bérminimum pedig 180 500 forint lett. Ide sorolta egyes élelmiszerek és éttermi szolgáltatások áfacsökkentését, valamint az internetszolgáltatási díjak áfacsökkentését is. Lázár szerint a a bruttó átlagkereset átlépte a 300 ezer forintot, és 60 milliárd forint marad az idei új adótörvények miatt az embereknél.
Lázár János hangsúlyozta a kormány eltökéltségét a munkahelyvédelmi akcióterv folytatására. Becslése szerint ennek következtében az első fél évben „jó eséllyel” akár négy százalék alá is csökkenhet a munkanélküliség. Felsorolta, hogy az idén béremelést terveznek az oktatásban, a szociális szférában, valamint az egészségügyben is. Bejelentette, hogy a kormány tárgyal a szakmai képviseletekkel a novemberre tervezett egészségügyi béremelés előrehozásáról.
Gazdaság és infrastruktúra. Lázár János a kormányinfót folytatva kijelentette: „Mi a függetlenség kormánya vagyunk.” Részletezte, hogy a kormány mindig is az ország energetikai függetlenségéért hozott gazdaságpolitikai intézkedéseket és tett meg külgazdasági lépéseket.
Elmondta, hogy az ország áramfogyasztásának drasztikus és folyamatos növekedése miatt új prioritásokról döntött a kabinet az energetikai fejlesztésekben. A jövőben a kormány a források 50 százalékát az atomerőmű-fejlesztésre, a másik felét pedig a megújuló energia felhasználását elősegítő beruházások támogatására szeretné fordítani. Így a napelem-felhasználást, a napelemerőművek és naperőműparkok létesítését is támogatni fogja a kormány – mondta a miniszter.
A Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút kiépítését is támogatásban részesíti a kormány, a projektet Romániával közösen szeretné megvalósítani. Lázár János emlékeztetett, hogy szintén gyorsvasutat szeretnének kiépíteni a Liszt Ferenc repülőtér és a budapesti belváros között, a kormány most ennek támogatását is jóváhagyta.
Lázár János beszélt arról is, hogy a kormány 90 PPP-beruházást örökölt a korábbi kabinetektől, amelyek közül 46 szerződés állami kötelezettségvállalását 1200 milliárd forint értékben már kifizették. 44 beruházás esetében azonban még fennáll 2100 milliárd forintos tartozás, amelyet a magyar államnak még rendeznie kell. Az eddig elszámolatlan projektek között K+F-fejlesztés, diákotthon-építés, autópálya-beruházás és börtönépítés is van.
OLAF-jelentés. A közvilágítási projekteket vizsgáló OLAF-jelentést még nem kapta meg a kormány – jelentette ki Lázár János. A jelentésről kiszivárgó sajtóinformációk szerint a dokumentumban is megemlített, akkor még Tiborcz István vezette Elios Innovatív Zrt. által elnyert, 2011 és 2015 közötti beruházásokat az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálja. Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cége Hódmezővásárhelyen nyert először referencia nélkül, aztán pedig Hódmezővásárhely lett a referenciája. Lázár János hozzátette: szerinte a lényeg az, hogy a beruházások nyomán „nagyobb a fény”. Elmondta, hogy közbeszerzési eljárás döntött a kivitelezőről. Az OLAF-jelentést ugyanúgy nyilvánosságra hozzák majd, amint megkapták, mint a 4-es metró beruházásáról szólót – szögezte le a miniszter.
Kerényi Imre lapunk által ismertetett, elit táboroztatásról szóló tervéről szólva Lázár János azt mondta: a „miniszter-trónörökös” táborterve „egy művészember” álma, és a helyén kell kezelni. „Álmodott valamit, ami nem úgy lesz”, „van ilyen, előfordul”, fejezte ki beletörődését a pulpitus mögött a miniszter.
Lázár elárulta, hogy havonta utal a Fidesznek, mint minden Fidesz-tag, aki közpozícióban van. „Te Fidesz-tag vagy?” – kérdezi Kovácstól, és elégedetten nyugtázza, hogy igen.
Hódmezővásárhely. Lázár János ezután megdöbbenését fejezte ki a hódmezővásárhelyi katolikus pappal szembeni „sajtóhadjárat” miatt. Azt mondta, Magyarországnak olyan helynek kell lennie, ahol egy katolikus pap minden következmény nélkül elmondhatja a véleményét. Lázár az esetből azt szűrte le, hogy a sajtó egy része szerint egy katolikus plébános – más állampolgárokkal ellentétben – nem rendelkezik a véleménynyilvánítás szabadságával.
Kérdésre válaszolva megerősítette az egyik hódmezővásárhelyi ellenzéki képviselő-jelöltségre készülő politikusról szóló kijelentését, amelyet nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjújában tett. Eszerint akinek Gyurcsány Ferenc a szövetségese, az nem hódmezővásárhelyi, ugyanis szerinte a volt miniszterelnök annyit ártott a városának.
