Több tízezer nehéz sorsú magyar állampolgárt érinthet hátrányosan, ha a kormány javaslata szerint a külföldről is támogatást kapó civil szervezeteket megfosztják a közhasznúsági besorolástól – jelentette ki lapunk megkeresésére a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta.
Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában arról beszélt, „nagyítóval fogják nézni” a szerintük illegális bevándorlást szervező civil szervezetek pénzügyeit, Rogán Antal pedig egyenesen azt nyilatkozta vasárnap az állami rádióban: a kormánynak listája van ezen szervezetekről. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője szerint aki ilyen tevékenységet végez, „legyen az a Helsinki Bizottság vagy más”, a Stop, Soros! törvénycsomag hatálya alá fog esni. „Ezeknek a szervezeteknek a többsége egyszázaléknyi magyar adófizetői támogatást sem kap” – mondta.
Pardavi Márta úgy látja, az egész civil szektorra nézve rettenetesen káros a közhasznú státus szigorítására vonatkozó elképzelés. – Bármit is mond a kormány, a javaslat szövegéből teljesen egyértelmű, hogy nemcsak az úgynevezett illegális migrációt támogató szervezetekre vonatkozna, hanem mindegyikre. Tehát azon civilekre is, akik egyáltalán nem foglalkoznak menekültüggyel – mondta. Ugyanis a javaslat jelenleg azt tartalmazza, hogy ha egy civil szervezet bevételének kevesebb mint fele származik belföldről, illetve ha az egyszázalékos felajánlásból érkezett bevétel nem több, mint a külföldről származó bevétel fele, akkor nem jogosult a közhasznú státusra. Probléma az is, hogy a javaslat homályosan fogalmaz, és nem definiálja, pontosan mit jelent a külföldi támogatás, így például nem tudni, az uniós vagy norvég civil alapos források, esetleg a külföldön élő magyarok támogatása is annak számít-e.
A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint ez azért gond, mert a közhasznúság nem csupán címke. Ugyanis kizárólag az ilyen státusú szervezetek tudnak úgy támogatást nyújtani, hogy az ügyfélnek ne kelljen utána személyi jövedelemadót fizetnie. Ez azt jelenti, hogy ha egy közhasznú civil szervezet ad valakinek ezer forint értékű ajándékcsomagot, akkor az illetőhöz a teljes adomány eljut. Vagy ingyenes tanácsadásnál, amelyet a szociális vagy jogvédő szervezetek nyújtanak, nem kell az ingyen kapott szolgáltatás után az ügyfélnek adóznia. Miután főleg azok fordulnak civil szervezetekhez, akiknek eleve nincs pénzük, a kormány a szegényeket adóztatja meg, ha elveszi a közhasznú státust. – Nonszensz, hogy éppen azoknak a zsebébe nyúl a kormány, akiknek a problémájára az állami ellátó rendszer nem tud megoldást nyújtani – mondta.
Rogán Antal szerint ugyan az „illegális migrációt szervező” civil szervezetek többsége egyszázaléknyi magyar adófizetői támogatást sem kap, Pardavi Márta szerint a támogatásnak nem ez az egyetlen indikátora, ráadásul állami támogató kampány nélkül évről évre egyre kevesebben élnek a felajánlás lehetőségével. Hozzátette: a Magyar Helsinki Bizottsághoz érezhetően több támogatás érkezik azóta, hogy a kormányzat 2015-ben elkezdte támadni a menekültválság kapcsán. 2014-ben 141 támogatótól kaptak összesen 650 ezer forint értékű egyszázalékos felajánlást, 2017-re már közel 3,2 millió forint érkezett 516 támogatótól.
