Választások előtt oldanák fel az orosz kémügy titkosítását

A Magyar Idők szerint az adatvédelmi hatóság most látta aktuálisnak, hogy felfedjék a szocialistákhoz köthető kémper részleteit.

Részben fel kell oldani a szocialistákhoz kötődő kémügy iratainak titkosítását, erre az álláspontra jutott az adatvédelmi hatóság – állítja a Magyar Idők. A kormánypárti napilap  birtokába került határozat szerint a magyar nemzetbiztonsági szolgálat külföldi befolyásolása merült fel az eljárásban.

A titkosítás feloldását korábban az Átlátszó tényfeltáró portál kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH), a hatóság most a Magyar Időknek küldte el az ügyben készített rövid beszámolóját, idézi a fejleményeket a távirati iroda.

Mint a NAIH összegzéséből kiderül, a kémügy nagyrészt arról szól, amit a sajtó korábban is megírt: a Gyurcsány-kormány idején egy orosz különítmény érkezett Magyarországra a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztikarának poligráfos átvilágítására. Noha Galambos Lajos főigazgató környezetében azt terjesztették, hogy a Zömök Kft. égisze alatt bolgár (tehát EU-tagtárs) szakembergárda végzi a poligráfos vizsgálatokat, az „orosz munkanyelvű” kollégák nem balkániak voltak, hanem oroszok. Ezt a tényt az elhárítás tolmácsa és pszichológusa is jelezte a főigazgatónak, aki a „riasztás” ellenére nem állíttatta le az akciót.

A katonai ügyészség Galambos Lajost kémkedéssel, Szilvásy György akkori titokminisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort – Galambos Lajos utódját – hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a Zömök Kft. vezetőjét pedig bűnpártolással vádolta meg.

A lap közölte, ennél többet hivatalosan eddig nem hoztak nyilvánosságra, ugyanis titkosítás miatt zárt ajtók mögött zajlott a per. Ennek megfelelően az ítéletnek is csak a rendelkező része volt nyilvános, az indoklás már nem.

A Magyar Idők felidézte: a Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptember 25-én Galambost, Szilvásyt, Laborcot és P. Lászlót is jogerősen felmentette. A kormánypárti lap azt viszont már nem teszi hozzá, hogy Galambos Lajost három héttel később első fokon öt év börtönre és 150 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték az Egy-Másért Alapítvány ügyében, vesztegetés és államtitoksértés miatt.

Az ügynek a közelgő választás is aktualitást adhat, hiszen a NAIH egy 11 éves szocialista kémügy részleteit szeretné nyilvánosságra hozni, ahelyett hogy több aktuális és kulcsfontosságú témával foglalkozna. Bár a hatóság dolgozott az ügyön, a mai napig sem sikerült például feloldani a Paks II.-szerződés minden részletét, így azt sem, hogy mekkora kártérítést kellene fizessünk az oroszoknak egy esetleges szerződésbontás után.

Tíz évre titkosították a 750 milliárd forintos kínai hitellel zajló vasútprojekt megvalósíthatósági tanulmányát is – ráadásul Orbán Viktor szerint másodlagos, hogy egyáltalán megtérül-e a projekt. A magyarok százezreit lázban és félelemben tartó Soros-ügyben pedig Lázár János nem közöl információkat: a kancelláriaminiszter államtitokra hivatkozva nem árulta el, miért is jelent valójában Soros nemzetbiztonsági kockázatot.