„Irány Brüsszel. Este tárgyalások, holnap partraszállás” – írta a videójához Orbán Viktor tegnap a Facebookon. A miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők ma kezdődő, kétnapos találkozóján vesz részt a belga fővárosban. Az egyeztetések egyik legsürgetőbb, noha a napirenden hivatalosan nem szereplő ügye az EU 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagja, amelyről sajtóhírek szerint már tegnap előzetes egyezség született. Jó hír a magyar és a lengyel kormánynak, hogy a jelenleg az asztalon lévő, a német EU-elnökséggel kidolgozott szövegben erős jogi, illetve gyengébb politikai elemek szerepelnek az uniós pénzek kifizetésének feltételeinél. A jogállamisági, hivatalosan nem újranyitott rendelethez többek között csatolnak egy záradékot, amely kifejezetten leszögezi, hogy a források lehetséges elvonása csak az EU pénzügyi érdekeinek összefüggésében valósulhat meg.
Ez azt jelenti, hogy az EU-ban lényegében kimondják: sem a migráció, sem a családpolitika ügye és az azok miatti nézetkülönbségek nem jelenthetik szankciók alapját. „A feltételrendszeri mechanizmus alkalmazása objektív, tisztességes, pártatlan és tényeken alapuló lesz, biztosítva a tisztességes eljáráshoz való jogot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és a tagállamokkal kapcsolatos egyenlő bánásmódot” – áll a szövegben, amelyet a Magyar Nemzet is megtekintett.
Megtámadhatjuk a bíróságon a rendeletet
A már zárt szankciós listát tartalmazó rendeletet ráadásul csak akkor alkalmazhatják, ha az EU-jog által rögzített más eljárások nem biztosítják hatékonyabban az EU költségvetésének védelmét. Ez szintén a magyar kormány régi érve volt, hiszen az uniós alapszerződésekben benne foglaltatnak a kötelezettségszegési eljárások, valamint a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárás is. A hetes cikkely margóján a friss szöveg azt is kimondja, hogy az a jogállamiság kérdését elsődlegesen kezeli. – A jogállamiság elveinek megsértése önmagában nem elégséges a mechanizmus elindítására – szögezik le a kompromisszumban.
Előrelépés az is, hogy a jogbiztonság és a jogorvoslati lehetőségek immár markánsabban jellemzik a rendelettervezetet, mint az Európai Parlament és a németek korábbi egyezségét. Magyarország és Lengyelország, az általában fekete bárányként beállított tagállamok például
bármikor az Európai Bírósághoz fordulhatnak a rendelet jogszerűségének vizsgálata érdekében. Ez elhúzódó jogi eljárást eredményezhet: amíg a bíróság vizsgálata tart, addig a bizottság nem javasolhat intézkedéseket. Utóbbi nem szerepelt az EP által kiharcolt rendeletben.
Hasonlóképp újítás az is, hogy az EU csúcsszervének, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak jelentős szerep jut. Ha egy tagállam a meghozott szankciós intézkedést az Európai Tanács elé viszi, akkor a testület elnökének a kérdést napirendre kell tűznie, mégpedig azzal a céllal, hogy teljes egyetértést alakítson ki a huszonhetek között.
