Utazás Brüsszelbe, győzelmi eséllyel

Erős vészfékmechanizmus, az Európai Bíróság nyújtotta jogbiztonság, a politikai szempontok kiszűrése – többek között ezek kaphatnak szerepet az EU némileg átdolgozott pénzügyi csomagjában, illetve az annak kifizetéseihez rendelendő feltételrendszerben. A tegnap Magyarország, Lengyelország és a német EU-elnökség által tető alá hozott kompromisszumra a többi uniós tagállamnak is rá kell bólintania. Lapunknak nyilatkozó kormányzati források szerint komoly siker lesz, amennyiben a ma kezdődő EU-csúcson pecsétet ütnek az egyezségre.

Orbán Viktor magyar kormányfő és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök

„Irány Brüsszel. Este tárgyalások, holnap partraszállás” – írta a videójához Orbán Viktor tegnap a Facebookon. A miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők ma kezdődő, kétnapos találkozóján vesz részt a belga fővárosban. Az egyeztetések egyik legsürgetőbb, noha a napirenden hivatalosan nem szereplő ügye az EU 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagja, amelyről sajtóhírek szerint már tegnap előzetes egyez­ség született. Jó hír a magyar és a lengyel kormánynak, hogy a jelenleg az asztalon lévő, a német EU-elnökséggel kidolgozott szövegben erős jogi, illetve gyengébb politikai elemek szerepelnek az uniós pénzek kifizetésének feltételeinél. A jogállamisági, hivatalosan nem újranyitott rendelethez többek között csatolnak egy záradékot, amely kifejezetten leszögezi, hogy a források lehetséges elvonása csak az EU pénzügyi érdekeinek összefüggésében valósulhat meg.

Ez azt jelenti, hogy az EU-ban lényegében kimondják: sem a migráció, sem a családpolitika ügye és az azok miatti nézetkülönbségek nem jelenthetik szankciók alapját. „A feltételrendszeri mechanizmus alkalmazása objektív, tisztességes, pártatlan és tényeken alapuló lesz, biztosítva a tisztességes eljáráshoz való jogot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és a tagállamokkal kapcsolatos egyenlő bánásmódot” – áll a szövegben, amelyet a Magyar Nemzet is megtekintett.

Orbán Viktor magyar kormányfő és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök

Megtámadhatjuk a bíróságon a rendeletet

A már zárt szankciós listát tartalmazó rendeletet ráadásul csak akkor alkalmazhatják, ha az EU-jog által rögzített más eljárások nem biztosítják hatékonyabban az EU költségvetésének védelmét. Ez szintén a magyar kormány régi érve volt, hiszen az uniós alapszerződésekben benne foglaltatnak a kötelezettségszegési eljárások, valamint a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárás is. A hetes cikkely margóján a friss szöveg azt is kimondja, hogy az a jogállamiság kérdését elsődlegesen kezeli. – A jogállamiság elveinek megsértése önmagában nem elégséges a mechanizmus elindítására – szögezik le a kompromisszumban.

Előrelépés az is, hogy a jogbiztonság és a jogorvoslati lehetőségek immár markánsabban jellemzik a rendelettervezetet, mint az Európai Parlament és a németek korábbi egyezségét. Magyarország és Lengyelország, az általában fekete bárányként beállított tagállamok például

bármikor az Európai Bírósághoz fordulhatnak a rendelet jogszerűségének vizsgálata érdekében. Ez elhúzódó jogi eljárást eredményezhet: amíg a bíróság vizsgálata tart, addig a bizottság nem javasolhat intézkedéseket. Utóbbi nem szerepelt az EP által kiharcolt rendeletben.

Hasonlóképp újítás az is, hogy az EU csúcsszervének, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak jelentős szerep jut. Ha egy tagállam a meghozott szankciós intézkedést az Európai Tanács elé viszi, akkor a testület elnökének a kérdést napirendre kell tűznie, mégpedig azzal a céllal, hogy teljes egyetértést alakítson ki a huszonhetek között.

Mark Rutte holland miniszterelnök az Európai Tanács 2020. júliusi ülésére érkezik.
Fotó: EU Council

Hágára szegeződnek a szemek

Kormányzati források a szöveggel kapcsolatosan lapunknak azt mondták: amennyiben zöld jelzést kap az országvezetők ma kezdődő, brüsszeli találkozóján, az magyar–lengyel sikerként értékelhető. – A német EU-elnökségnek kell lenyomnia a fukar tagállamok torkán a javaslatot – fogalmaztak lapunknak, utalva arra, hogy valószínűsíthető: a liberális vezetésű, szigorú és átpolitizált jogállamisági feltételeket követelő országok ellenkezni fognak. Mark Rutte holland miniszterelnök reakciója különösképp fontosnak ígérkezik, ugyanis – ahogy azt nemrég Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kommunikálta – Hollandiában jövő márciusban parlamenti választásokat tartanak, ezért a hágai kormányfőnek otthon is eladható megállapodást kell aláírnia.

Mellettünk a visegrádi országok

A magyar és a lengyel tárgyalási pozíciók erősödését jelezte a cseh államfő tegnapi nyilatkozata is: – A visegrádi csoportnak egységesen ki kellene állnia Lengyelország és Magyarország mellett a két országnak az Európai Bizottsággal a következő uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról folyó vitájában – jelentette ki Milos Zeman egy sajtótájékoztatón, miután a lengyel elnökkel tárgyalt.

Andrzej Duda, aki néhány órás munkalátogatást tett Prágában, ismertette vendéglátójával a vita „körvonalazódó megoldását”. Zeman a lengyel államfő közlését üdvözölte és jó hírnek minősítette.

„Győzött Magyarország, győzött a lengyel–magyar szövetség, győzött Európa! Megéri kiállni a hazánkért” – posztolta Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője szerda este a közösségi oldalára. A Fidesz-alapító képviselőhöz csatlakozott Varga Judit igazságügy-miniszter is, aki arról számolt be, hogy a megállapodás tiszteletben tartja az uniós szerződéseket, a nemzeti identitásunkat, és védelmet nyújt a politikai zsarolással szemben.

Mindeközben a magyar ellenzék baloldali győzelemről beszél. EP-képviselőik a kiszivárgott hírekre alapozva arról nyilatkoztak, hogy szerintük Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki veszített. Ujhelyi István MSZP-s képviselő közölte: a magyar miniszterelnök kapufát rúgott. Dobrev Klára, Donáth Anna és Cseh Katalin pedig egymással összetéveszthető nyilatkozataikban adtak hírt arról, hogy Orbán Viktor vétója szerintük megbukott.