Modellváltó egyetemeken tanul majd a hallgatók háromnegyede

Szenátusuk kezdeményezésére idén augusztustól újabb tíz felsőoktatási intézmény működhet rugalmasabb keretek között, Tokajban pedig új borászegyetem alakul. A szaktárcától úgy tudjuk, a következő tanévben a hallgatók hetven százaléka, összesen 180 ezer fiatal már az új rendszerben kezdheti meg tanulmányait.

20190705 Szekszárd PTK-PVKL Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar - diplomaosztó ünnepség Fotó: Makovics Kornél MK Tolnai Népújság Fotó: Makovics Kornél

Bejegyezték a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokat – közölte lapunkkal az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Mint írták, a kormány a hazai felsőoktatás versenyképességének növelése, a korszerű képzések érdekében nyitotta meg a fenntartói modellváltás lehetőségét az egyetemek előtt. Az érintett tíz intézmény a szenátusuk kezdeményezése alapján idén augusztustól működhet rugalmasabb keretek között, emellett Tokajban új borászegyetem alakul.

Kiszámíthatóbb működési környezet

Az ITM felidézte: az Országgyűlés áprilisban döntött arról, hogy újabb felsőoktatási intézmények fenntartói jogait adják át közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak. – A mai nappal az utolsó alapítvány bejegyzése is megtörtént, mindegyikük megkezdheti tehát működését. A kuratóriumok és az egyetemi szenátusok közösen dolgoznak azon, hogy a modellváltás kínálta lehetőségeket gyakorlati eredményekre váltsák – áll a közleményben.

2021. augusztus 1-jével csatlakozik az új fenntartói modellben működő intézmények sorába a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem. A világhírű borvidéken létrejön az első hazai, kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó felsőoktatási intézmény, a Tokaj-Hegyalja Egyetem.

A minisztérium közlése szerint az így már összesen 21 modellváltó egyetemen a hazai hallgatók csaknem hetven százaléka, több mint 180 ezer fiatal tanul majd 2021 szeptemberétől. Az Eszterházy Károly Egyetemet az egri főegyházmegye veszi át, ezzel összesen harmincezer egyetemista próbálkozhat a diplomaszerzéssel egyházi fenntartású intézményekben.

A magyar kormány azon dolgozik, hogy a hazai felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét érdekeltté tegye a nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában. A kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően az intézmények rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre – írták.

A modellváltó egyetemek a helyi gazdaságfejlesztés motorjaiként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és Magyarország versenyképességének növeléséhez – olvasható a tárca közleményében.

Az átalakulások sora 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetemmel kezdődött Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon

Milliárdos tőkeinjekció

Korábban megírtuk, a modellváltó egyetemek elől – bár közvetlenül kikerülnek az államháztartás alól – nem zárják el a pénzcsapokat,

milliárdos vagyonjuttatást kapnak, és sok száz millió forintos plusztámogatással is segíti a kormány a zökkenőmentes átállást a magyar fiatalok korszerű képzése érdekében.

Az újonnan életre hívott alapítványok együttesen 6,6 milliárd forintot (egyenként 600 milliót) kapnak induló vagyonként.

A jogszabály szerint alapítványonként további 400-400 millió forint áll majd rendelkezésre évente a működési, üzemeltetési és más közfeladatok ellátásához, ennek az idei évben értelemszerűen a július 31. és december 31. közti időarányos részét kapják meg a szervezetek. Mindezen felül az egyetemek, illetve az alapítványok külön támogatást kapnak az átállással kapcsolatban felmerülő jogi, szervezetfejlesztési, informatikai stb. költségek fedezésére is, szintén igen jelentős – csaknem 8,5 milliárd forintos – összegben.

A legnagyobb intézmények, például az orvosegyetemek esetében ez az egyszeri támogatás az 1,35 milliárd forintot is eléri, kisebb intézmények esetén pedig átlagosan 400-500 millió forintos forrásmennyiségről van szó.

A modellváltáson már tavaly áteső egyetemek ugyancsak sokmilliárdos tőkeinjekciót kaptak: lapunk értesülései szerint az Állatorvostudományi Egyetem például 17,3 milliárdos vagyonjuttatást kapott, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 15,5 milliárdhoz jutott hozzá, a Soproni Egyetem 7,6 milliárd forintos vagyon birtokosa lett, a Neumann János Egyetem tulajdonába pedig öt és fél milliárdos vagyon került.

Húszéves keretszerződések

Mint emlékezetes, az egyetemi modellváltások sora 2019-ben a Corvinusszal kezdődött, úgy tudjuk, az intézménynek juttatott Mol- és Richter-részvények összértéke több mint 343 milliárd forint. Azóta szenátusok sora döntött hasonló folytatás mellett, a struktúraváltási folyamat pedig saját kormánybiztost is kapott az egykori miniszter és volt alkotmánybíró Stumpf István személyében, aki a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a modellváltó egyetemek nagyobb autonómiát kaptak a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben, a külső környezettel való kapcsolattartásban és a közbeszerzésben is. Minderre korábban sosem volt példa.

Fontos az is, hogy az ingyenes hallgatói férőhelyek megmaradnak.

Újdonság lesz továbbá – és ez nemcsak a modellváltó, hanem valamennyi magyar egyetemre vonatkozik –, hogy ősztől háromlábú finanszírozás lép életbe a felsőoktatásban. Míg eddig az állami támogatás jórészt a felvett diákok számától függött, mostantól meghatározó szempont lesz a tudományos, a kutatási tevékenység is, sőt az infrastruktúra fenntartására is külön forrást kapnak az intézmények.

Pavlik Lívia miniszteri biztos korábban azt is elmondta lapunknak: a megítélt állami támogatás nemcsak az adott költségvetési évre szól majd, hanem 15-20 éves keretszerződéseket köt az állam a felsőoktatási intézményekkel, amiben kijelölik a fő fejlesztési irányokat, és ezen belül rövidebb, három-öt éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznának létre, így az egyetemek hosszabb távra tudnak tervezni.