Rekordösszegű kezdőlökést kapnak az alapítványhoz kerülő egyetemek

Újabb egyetemi alapítványok létrehozásáról jelent meg szerda este kormányhatározat, eszerint további 11 egyetem csatlakozik a nyolc, korábban modellt váltott intézményhez. Noha az új fenntartói forma lényege, hogy az állami béklyóktól szabadulva nagyobb gazdasági önállóságra tegyenek szert az egyetemek, az állam nem dobja mély vízbe az intézményeket:

az induláshoz valamennyi érintett több száz milliós, esetenként milliárdos kezdőlökést kap.

A Magyar Közlöny szerint július 31-ig a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Testnevelési Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem fenntartói jogait veszik át az újonnan életre hívott alapítványok,

amelyek együttesen 6,6 milliárd forintot (egyenként 600 milliót) kapnak induló vagyonként.

A jogszabály szerint alapítványonként további 400-400 millió forint áll majd rendelkezésre évente a működési, üzemeltetési és más közfeladatok ellátásához, ennek az idei évben értelemszerűen a július 31. és december 31. közti időarányos részét kapják meg a szervezetek.

Nemcsak az aktuális tanévre, hanem több évre is előre tudnak tervezni
Fotó: Kallus György/Világgazdaság

Mindezen felül az egyetemek, illetve az alapítványok külön támogatást kapnak az átállással kapcsolatban felmerülő jogi, szervezetfejlesztési, informatikai stb. költségek fedezésére is, szintén igen jelentős – csaknem 8,5 milliárd forintos – összegben. A legnagyobb intézmények, például az orvosegyetemek esetében ez az egyszeri támogatás az 1,35 milliárd forintot is eléri, kisebb intézmények esetén pedig átlagosan 4-500 millió forintos forrásmennyiségről van szó.

A modellváltáson már tavaly átesett egyetemek ugyancsak sokmilliárdos tőkeinjekciót kaptak: lapunk értesülései szerint az Állatorvostudományi Egyetem például 17,3 milliárdos vagyonjuttatást kapott, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 15,5 milliárdhoz jutott hozzá, a Soproni Egyetem 7,6 milliárd forintos vagyon birtokosa lett, a Neumann János Egyetem tulajdonába pedig öt és fél milliárdos vagyon került.

Mint emlékezetes, az egyetemi modellváltások sora 2019-ben a Corvinusszal indult, úgy tudjuk, az intézménynek juttatott Mol- és Richter-részvények összértéke több mint 343 milliárd forint. Azóta szenátusok sora döntött hasonló folytatás mellett, a struktúraváltási folyamat pedig saját kormánybiztost is kapott az egykori miniszter és volt alkotmánybíró Stumpf István személyében, aki a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a modellváltó egyetemek nagyobb autonómiát kaptak a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben, a külső környezettel való kapcsolattartásban és a közbeszerzésben is. Minderre korábban sosem volt példa.

Az ingyenes hallgatói férőhelyek megmaradnak, de az érintett egyetemek kikerülnek az államháztartási rendszerből, így gyorsabban tudnak reagálni a piaci igényekre.

Ez pedig fontos a szellemi tulajdonok kezelésénél is. – Amikor például a piaci partnerekkel közös termékfejlesztésen dolgozik az egyetem, nem mindegy, ki hogyan részesül a javakból – nyilatkozta lapunknak korábban Fülöp József, a MOME rektora, aki az előnyök közt említette azt is, hogy mostantól nemcsak az aktuális tanévre, hanem több évre tudnak tervezni, mert hosszabb távú, három–öt éves megállapodást kötnek az állammal. A szabadabb és rugalmasabb gazdálkodás mellett azonban a legfontosabb oktatási és tudományos döntések továbbra is a szenátus kezében maradnak.