A baloldali pártok egyike sem szavazta meg az Országgyűlés keddi ülésén, hogy jövőre kétszázezer forint legyen a minimálbér és kétszázhatvanezer forint a garantált bérminimum. Döntésük hátterében alighanem az áll, hogy közös miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter a rezsicsökkentés után a legkisebb bér intézményének is nekirontott.
Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se
– jelentette ki egyik videós bejelentkezésében Hódmezővásárhely polgármestere. Szerinte ha a magyar kormány felemelné a minimálbért vagy drágábbá tenné a magyar munkaerőt, azzal nem jólétet, hanem végtelen nyomort teremtene. Közölte: reméli, hogy ha a baloldal kerül kormányra, nem fogják megemelni a kétszeresére a béreket és a nyugdíjakat.
Keddi magatartásával a baloldal a maradék hitelességét is elvesztette. Egyúttal ismét bizonyították: a munkavállalók helyzetének a javítása pusztán üres kampányfogás a részükről azért, hogy hatalomra kerülhessenek. Ismert: Márki-Zay Péter november végén bejelentette, hogy az MSZP elnökhelyettesét, a Közmunkás Szakszervezet elnökét, Komjáthi Imrét kérte fel arra, hogy tartsa a kapcsolatot az árnyékkormánya és a szakszervezetek között. „Ehhez a munkához hiteles emberekre van szükség” – indokolta döntését Hódmezővásárhely polgármestere. Mindennek dacára Komjáthi szó nélkül tudomásul vette Márki-Zay minimálbér-ellenes kijelentéseit, noha ő maga mindeddig azt követelte, hogy a közmunkások bérét igazítsák a legkisebb jövedelemhez.
„A közmunkások bérét fel kell emelni a minimálbér szintjére, amit pedig adómentessé kell tenni. A dolgozók számára a garanciát ebben az ügyben is a 2022-es kormányváltás fogja jelenteni”
– hangoztatta még júliusban is Komjáthi Imre.
Nem tiltakozott Márki-Zay kijelentései ellen Dobrev Klára sem, noha Gyurcsány Ferenc felesége konkrétan az európai minimálbér és minimálnyugdíj ígéretével szerzett EP-mandátumot 2019-ben. Kampányában Dobrev ekkor még azt hangoztatta: „Nem engedhető meg, hogy a magyaroknak azért kelljen elvándorolniuk az országból, hogy európai életet élhessenek. Az Európai Egyesült Államok éppen arról szól, hogy itt helyben lehessen európai szintű és minőségű életet élni. A Demokratikus Koalíció listavezetőjeként azért küzdök az Európai Egyesült Államokért, mert képes az állampolgárainak európai minimálbért és európai minimálnyugdíjat biztosítani, a családoknak pedig képes európai családi pótlékot fizetni.”
Gyurcsány Ferenc felesége alig egy hónapja is ezt nyilatkozta a Blikknek:
Azt várom az új európai minimálbér-szabályozástól, hogy végre nem a miniszterelnök kénye-kedve szerint, hanem világos szabályok alapján tudják majd a legalacsonyabb bérek szintjét megállapítani. A cél tehát az, hogy a legalacsonyabban keresők bére is lépést tartson a többi bér növekedésével. Ezt a magyar emberek is érzékelni fogják!
Nem szavazta meg a jövő évi kétszázezer forintos minimálbért a Karácsony Gergely és Szabó Tímea vezette Párbeszéd sem, noha a párt egyenesen a munkavégzéshez nem kötött alapjövedelem bevezetésével próbálta pártjuk kimutathatatlan támogatottságát növelni. Ennek egyik legnagyobb szószólója a provokációiról elhíresült Tordai Bence volt, aki szerint az alapjövedelemnek olyan masszív társadalmi támogatottsága van, hogy bevezetése „csak politikai akarat kérdése”. Az alapjövedelem „megszüntetné a nincstelenséget, kézzelfogható szolidaritást építene a társadalomban és létbiztonságot teremtene mindannyiunknak” – hangoztatta az eddig a minimálbér emelését szorgalmazó, most pedig arra mégis nemet mondó Tordai.
