Márki-Zay Péter továbbra is a minimálbért kritizálja

Óriási gazdasági és társadalmi károkat okozna a minimálbér megszüntetése – mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Márki-Zay Péternek, a baloldal miniszterelnök-jelöltjének minimálbér-ellenes nyilatkozatára reagálva kiemelte: a kötelező legkisebb bérre nem szabad kizárólag vállalati költségelemként tekinteni, mivel az egyben fontos társadalompolitikai eszköz is. Márki-Zay Péter a tegnapi nap végére önmagával ellentmondásba keveredve nyilatkozott a minimálbér ügyében.

20211010 Budapest Kormányváltó nagygyűlés fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet képen: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke, miniszterelnök-jelölt Fotó: Kurucz Árpád

Magyarországon a minimálbér emelése hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez is, rá­adásul közvetlenül az Európai Unió 13-15 százalékos átlagához képest jóval kevesebbeket, a magyar munkavállalók mindössze öt-nyolc százalékát érinti. 

A minimálbér a legkisebb keresetű munkavállalók megélhetésének garanciája, emellett számos szociális juttatás összegének számítási alapja. Ha nő a minimálbér összege, magasabb lesz például a táppénz vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátás is. 

A kamara elnöke szerint ezért nélkülözhetetlen, hogy a legkisebb bérek évente legalább az inflációt egy-két százalékkal meghaladó mértékben emelkedjenek, vagyis a vásárlóerő nőjön, aminek szintén gazdasági hatása lesz. Fontos, hogy a minimálbér emelése a magasabb bérkategóriákban is fizetésfelzárkóztatást eredményez, úgymond begyűrűző hatással bír.

Abban egyetértek Márki-Zay Péterrel, hogy a minimálbér túlzott emelése, például megduplázása már végzetes következményekkel, munkahelyek megszűnésével járna 

– hangsúlyozta ­Parragh László. Emlékeztetett: a minimálbér szélsőséges emelése a közelmúltban pont Márki-Zay Péter politikai táborából fogalmazódott meg. A munkáltatók és a szakszervezetek egyezsége alapján csaknem húsz-húsz százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum jövőre. Előbbi bruttó kétszázezer, utóbbi 260 ezer forint lesz, természetesen a vállalkozói terhek csökkentése mellett – emlékeztetett az MKIK elnöke.

Márki-Zay Péter a közelmúltban a közösségi oldalán arról beszélt, gazdasági kérdésekben roppant liberális, így például a minimálbért sem tartja fontosnak. A baloldal miniszterelnök-jelöltje újabb, tegnapi nyilatkozatában már óvatosabban fogalmazott, de a kötelező legkisebb bér szerteágazó szerepét továbbra sem ismerte el, később pedig ismét változtatott álláspontján. Megjegyezte: a jövő évi jelentős emelés munkavállalók elbocsátásához vezethet.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)