Szerteágazó gazdasági és társadalompolitikai szerepe van a minimálbér összegének, ezért a kötelező legkisebb munkabér meghatározásának megszüntetése beláthatatlan következményekkel járna – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter korábbi, minimálbér-ellenes nyilatkozatára reagálva kiemelte: Európa negyven államának négyötödében van központilag meghatározott minimálbér.
A skandináv államokban vagy a régiós országok közül Ausztriában ugyan nincs meghatározva egységes minimálbér, de a kialakult hagyományoknak megfelelően ágazatonként, illetve más, kollektív megállapodások alapján minden területen meg vannak határozva az adható legkisebb munkabérek. Számos országban jellemző a végzettség vagy az életkor alapján többféle minimumbér meghatározása. Magyarországon ilyen a minimálbérnél jóval magasabb összegű garantált bérminimum, amelynek feltétele a középfokú végzettség.
Parragh László ezzel kapcsolatban kiemelte: eltérő a legkisebb keresetek kialakításának módszere, ugyanakkor olyan ország nincs, amely a legkiszolgáltatottabb munkavállalók védelmét adó minimumkeresetet eltörölte volna. Ennek gondolata a legliberálisabb gazdaságpolitikai nézetekkel cseng össze, amely a munkavállaló és munkaadó közötti bértárgyalási feszültséget semmilyen módon nem kívánja befolyásolni.
Rossz tehát az a munkáltatói hozzáállás, amely a minimálbérre és annak emelésére kizárólag vállalati költségelemként tekint, s nem veszi figyelembe a fontos társadalmi és gazdasági szerepét. Nem igaz az az állítás sem, hogy hosszú távon az alacsony keresetekkel növelhető a versenyképesség, sőt ennek ellenkezőjének kell igaznak lennie.
Ha kizárólag a leszorított bérek járulnának hozzá legnagyobb mértékben a versenyképességhez, akkor a szegényebb országokban sokkal élénkebb fejlődést tapasztalhatnánk
– mutatott rá a kamara elnöke. Parragh László emellett figyelmeztetett, a kötelező legkisebb bér kiszámítható és arányos emelése a vállalkozásokat további termelékenység- és hatékonyságnövelésre kényszeríti.
Magyarországon a minimálbér emelése hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez is, ráadásul közvetlenül az Európai Unió 13-15 százalékos átlagához képest jóval kevesebbeket, a magyar munkavállalók mindössze öt-nyolc százalékát érinti.
A minimálbér a legkisebb keresetű munkavállalók megélhetésének garanciája, emellett számos szociális juttatás összegének számítási alapja. Ha nő a minimálbér összege, magasabb lesz például a táppénz vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátás is.
A kamara elnöke szerint ezért nélkülözhetetlen, hogy a legkisebb bérek évente legalább az inflációt egy-két százalékkal meghaladó mértékben emelkedjenek, vagyis a vásárlóerő nőjön, aminek szintén gazdasági hatása lesz. Fontos, hogy a minimálbér emelése a magasabb bérkategóriákban is fizetésfelzárkóztatást eredményez, úgymond begyűrűző hatással bír.
Abban egyetértek Márki-Zay Péterrel, hogy a minimálbér túlzott emelése, például megduplázása már végzetes következményekkel, munkahelyek megszűnésével járna
– hangsúlyozta Parragh László. Emlékeztetett: a minimálbér szélsőséges emelése a közelmúltban pont Márki-Zay Péter politikai táborából fogalmazódott meg. A munkáltatók és a szakszervezetek egyezsége alapján csaknem húsz-húsz százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum jövőre. Előbbi bruttó kétszázezer, utóbbi 260 ezer forint lesz, természetesen a vállalkozói terhek csökkentése mellett – emlékeztetett az MKIK elnöke.
Márki-Zay Péter a közelmúltban a közösségi oldalán arról beszélt, gazdasági kérdésekben roppant liberális, így például a minimálbért sem tartja fontosnak. A baloldal miniszterelnök-jelöltje újabb, tegnapi nyilatkozatában már óvatosabban fogalmazott, de a kötelező legkisebb bér szerteágazó szerepét továbbra sem ismerte el, később pedig ismét változtatott álláspontján. Megjegyezte: a jövő évi jelentős emelés munkavállalók elbocsátásához vezethet.
Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
