Fekete-Győr már ezt megelőzően is harcias hangot ütött meg egy február elsején megjelent publicisztikájában a Magyar Hang nevű portálon. Akkor úgy fogalmazott, hogy egy felelős magyar kormánynak a háború megelőzésén kellene dolgoznia. „Elrettentéspolitikára van szükség. A NATO- és EU-s szövetségeseinkkel közösen olyan lépéseket helyezhetünk kilátásba, amelyek jelentős mértékben növelnék Moszkva számára a költségeket, ha egy offenzíva megindítása mellett döntenének.
Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormánynak, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbség védelméhez
– írta a Momentum politikusa.
A felelőtlenség mellett a háborús helyzet teljes félreértése is jellemzi ezeket a mondatokat, hiszen honvédelmi szakértők már a háború előtt is arra figyelmeztettek, hogy ha jelentős fegyverszállítmányok érkeznének Kárpátalján keresztül az ukrán védelmi erőkhöz, az óriási célkeresztet rajzolna a térség közepére.
Az oroszok ugyanis aligha néznék tétlenül a modern nyugati fegyverek beszivárgását a harcmezőre. Azóta az orosz katonai és politikai vezetés több alkalommal kijelentette, hogy minden Ukrajnába irányított fegyverszállítmányt megsemmisítendő célpontnak tekint. Fekete-Győr állításával szemben tehát a magyar fegyverszállítmányok veszélybe sodornák a kárpátaljai magyarokat – vonja le a következtetést az Origo.
A Momentum a kezdetektől háborúpárti hangulatkeltést folytatott, Cseh Katalin európai parlamenti képviselő március elsején csatlakozott a volt pártelnök mellé a közösségi oldalán megjelent videóban, ahol azt mondta: „A háborút amúgy fegyverekkel vívják és hát mostanra Orbán Viktor annyira egyedül maradt ennek az ellenzésével, hogy szerintem nagyjából így az egész Európai Unióból hát alig van olyan ország, aki ezt mondja, és a régióból biztos nincs. Szóval, hogy az egyértelmű, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának avval, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amivel meg tudják vívni ezt a háborút.”
Orosz–ukrán háború 
