A külgazdasági és külügyminiszter beszédben kitért arra, hogy a mai világban a biztonság kérdése felértékelődik, így az élelmiszer- és az energiaellátás biztonsága is rendkívüli jelentőséggel bír.
Leszögezte, Magyarország nem engedi meg, hogy a saját polgárai fizessék meg a szomszédban zajló háború árát.
Ezért intézkedéseket hoztunk Magyarország élelmiszer- és energiaellátási biztonságának szavatolására is. Kiviteli korlátozást léptettünk életbe a gabona területén, és a kormány kiemelt támogatást biztosít a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknak
– mondta.
Kiemelte, hogy az utóbbi két év nagyon nehéz volt a térség számára, és amikor már úgy tűnt, hogy az egészségügyi nehézségeket, a világjárványt és az annak következtében kialakult gazdasági válságot kezelni tudják, a szomszédságban háború tört ki.
Olyan kihívásokkal szembesülünk, amilyenekkel a mi nemzedékünk még nem szembesült, és azt hittük, nem is fogunk
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a magyar emberek nem akartak és nem akarnak háborút, hanem békét akarnak, és ezt a szerbek is meg tudják érteni.
Szijjártó Péter szerint
ha vannak nemzetek ebben a térségben, akik kellőképpen tudják értékelni a béke jelentőségét, akkor azok a szerbek és a magyarok.
Mint mondta, „szerbek és magyarok büszkén állíthatjuk, hogy példát tudunk mutatni a világnak abban, hogyan kell ellenségeskedésből békét teremteni, és hogyan kell nemzeti közösségeket konfliktusforrás helyett erőforrásként kezelni”.
Úgy vélte, a politikai vezetőknek ezért sokat kellett tenniük.
Szükség volt önuralomra, szükség volt bátorságra, nehéznek tűnő, felelősségteljes döntések meghozatalára, és kölcsönös tiszteletre, a magyar és a szerb vezetők ezeket felvállalták, és az eredmény nem is maradt el