A baloldali pártok 2024-es csapdája

Komoly fejtörést okozhat a szivárványkoalíció pártvezetőinek, hogy egy időben tarthatják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. A két voksolás ugyanis más-más stratégiát kíván: a baloldali pártok az EP-választáson külön-külön, míg az önkormányzatin együtt indultak volna. Most két megoldás közül választhatnak, azonban úgy tűnik, a baloldali szavazók számára egyik sem jár túl sok előnnyel.

Budapest, 2020. május 20. Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka felszólal a különleges gazdasági övezetrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló kormányzati elõterjesztés általános vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. május 20-án. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Újraszeletelnék a tortát

Ezeket a számításokat húzta keresztül, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy keddi háttérbeszélgetésen bejelentette: a jövőben egy időben tarthatják Magyarországon az EP- és az önkormányzati választásokat, amivel kilenc-tíz milliárd forintot lehet megtakarítani.

Mindezek után a szivárványkoalíció számára két lehetőség maradt. 

Amennyiben az európai parlamenti szavazáson külön indulnak, úgy az önkormányzati választáson nehéz lesz elmagyarázni, hogy miért fognának össze egymással. Előbbi voksolás ugyanis versenyhelyzetet teremtene, ahol a pártok egymás kárára próbálnának erősödni, utóbbin pedig egységet, kormányzóképességet kellene felmutatni. Tovább bonyolítja a helyzetüket, hogy a baloldal pártjai lényegében ugyanazt az – egyre zsugorodó – tortát próbálják újraszeletelni, egymás rovására. 

A baloldali szavazótáboron belüli „szavazatlopás”, mint politikai stratégia pedig ismételten a radikális kommunikáció formájában jelenne meg, ami az utóbbi években a börtönnel és újságírók eltiltásával való fenyegetésben csúcsosodott ki. 

A DK minden bizonnyal felismerhette ezen stratégia előnyét, hiszen Gyurcsány Ferenc legutóbb eligazítást tartott önkormányzati politikusainak, amelynek a lényege az volt, hogy az Orbán-kormány törvénytelen, ő pedig teljes ellenállást és rendszerváltást hirdetett meg. Ha az EP-választásokon a külön indulás mellett döntenek baloldali politikusok, kérdéses, hogy előzetesen hogyan választják ki a jelölteket az önkormányzati választásoknál.

Így állnak jelenleg

Ha együtt indulnak a baloldali pártok mindkét voksoláson, minden bizonnyal előzetes megállapodások alapján osztanák szét egymás között a képviselői mandátumokat mind az EP-ben, mind pedig az önkormányzatokban. Ezt az aktuális közvélemény-kutatási adatokra támaszkodva tudnák megtenni. 

Az összefogás egészének azonban feltételezhetően ez sem tenne jót, hiszen egymástól kellene elcsábítaniuk a szavazókat. 

A törpepártokat pedig mégsem lehetne kihagyni az alkudozásból, hiszen egy-egy fontosabb önkormányzati pozíciónál még lehet zsarolási vagy alkupozíciójuk. A legfrissebb, májusi felmérések azt mutatják, hogy ma a DK a legnépszerűbb baloldali párt, nyolc-tíz százalékos támogatottsággal rendelkezik. Gyurcsány pártját szorosan követi a Momentum, hét százalék körüli támogatottsággal. Az azóta atomjai­ra hullott Jobbik akkor négy-öt, az MSZP két-négy százalékon állt. Az egymás szavazóit kölcsönösen mobilizáló két zöld párt – a Párbeszéd és az LMP – két-három százalékon álltak.

Bármilyen stratégiát is választanak majd a baloldali pártok az egy időben tartandó EP- és helyhatósági választásokra, az bizonyosan állítható, hogy Gyurcsány Ferenc és pártjának vezető szerepe a továbbiakban is megkérdőjelezhetetlen marad, csak az utána következők sorrendje és sorsa kérdéses.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc (Fotó: MTI/Kovács Tamás)