Az MTA doktorai közül kerülnek majd ki az MTA új tagjai, az úgynevezett levelező tagok. A levelező tagok átlagosan hat év után válnak rendes taggá. A 2016-os akadémikusválasztás során sokkhatásként ért mindenkit, hogy egyetlen női levelező tagot sem választottak. Az azóta megtett akadémiai erőfeszítések is szerepet játszanak abban, hogy idén és három éve, 2019-ben is sokkal több nőt választottak levelező taggá, mint korábban (akadémikusválasztást háromévente tart az MTA).
A 2022-es tagválasztással tíz százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya a Magyar Tudományos Akadémián (38/364, 10,4 százalék).
Hat éve ez az arány hat százalék körül volt. Ezzel a 10,4 százalékkal az MTA lényegében elérte a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11 százalék volt. A 10,4 százalékos hazai érték az utóbbi évek akadémiai erőfeszítéseinek köszönhető, és 2025-ben már a rendes tagok számában is megmutatkozik majd.
További információk az MTA új doktorairól ITT olvashatók.
A történet érdekessége, hogy a HVG a múlt hónapban arról számolt be, hogy Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens felháborodva közölte, hogy lemond az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságáról. „Így kívánok tiltakozni az ellen, hogy az MTA 26 új rendes tagja között a nők száma nulla” – írta.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!