Rekordszámú kutatónő az MTA új doktorai között

Június 28-án vehették át oklevelüket az MTA új doktorai. Az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet legutóbb elnyert kutatók egyharmada nő. Az MTA doktorai közül kerülnek majd ki az MTA új tagjai.

Forrás: MTA2022. 06. 28. 16:14
Fotó: Szigeti Tamas
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyolcvan kutató, köztük 26 nő vehette át MTA-doktori oklevelét kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) budapesti székházában. Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki.

Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül száz szakértő minősíti – nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több szűrési folyamat keretében. Ez egyedülálló a magyar tudományos életben. A tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki a pályázó teljesítményének értékelése. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa – a kutatói kiválóság védjegye

– mondta az akadémiai ünnepségen Freund Tamás, az MTA elnöke.

Az MTA doktorai közül kerülnek majd ki az MTA új tagjai, az úgynevezett levelező tagok. A levelező tagok átlagosan hat év után válnak rendes taggá. A 2016-os akadémikusválasztás során sokkhatásként ért mindenkit, hogy egyetlen női levelező tagot sem választottak. Az azóta megtett akadémiai erőfeszítések is szerepet játszanak abban, hogy idén és három éve, 2019-ben is sokkal több nőt választottak levelező taggá, mint korábban (akadémikusválasztást háromévente tart az MTA).

A 2022-es tagválasztással tíz százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya a Magyar Tudományos Akadémián (38/364, 10,4 százalék).

Hat éve ez az arány hat százalék körül volt. Ezzel a 10,4 százalékkal az MTA lényegében elérte a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11 százalék volt. A 10,4 százalékos hazai érték az utóbbi évek akadémiai erőfeszítéseinek köszönhető, és 2025-ben már a rendes tagok számában is megmutatkozik majd.

További információk az MTA új doktorairól ITT olvashatók.

A történet érdekessége, hogy a HVG a múlt hónapban arról számolt be, hogy Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens felháborodva közölte, hogy lemond az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságáról. „Így kívánok tiltakozni az ellen, hogy az MTA 26 új rendes tagja között a nők száma nulla” – írta.

Az, hogy az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet legutóbb elnyert kutatók egyharmada nő, csattanós válasz a szociálpszichológus idén májusi felháborodására.

Borítókép: A díjátadó (Fotó: MTA.hu/Szigeti Tamás)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.