A DK szerint az átlagos keresetűeknek nincs szükségük rezsicsökkentésre

Dávid Ferenc Gyurcsány-párti honatya az ATV-ben úgy vélte, hogy csak a rászorulóknak kellene biztosítani a kedvezményes tarifákat, s az elképzelése szerint már az átlagos keresetűnek minősülő fogyasztók sem vehetnék igénybe a rezsicsökkentést. A baloldal által folyamatosan támadott intézkedés közel tíz éve jelent jelentős anyagi könnyebbséget a magyar családoknak, a jövőbeni fenntarthatóságát pedig az újonnan létrehozott rezsivédelmi alap biztosítja.

Budapest, 2022. június 21. Dávid Ferenc, a DK vezérszónoka felszólal a globális minimumadót elutasító határozat tárgyalásán az Országgyûlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 21-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

A Demokratikus Koalíció (DK) már az átlagos jövedelmű magyarokat is megfosztaná a rezsicsökkentés kedvezményétől. – Lehetne rászorultsági alapon adni a pénzt, rászorultsági alapon adni a rezsitérítést. Megint azt mondom, hogy akinek félmilliós meg egymilliós jövedelme van, ott teljesen fölöslegesen kedvezményezni mondjuk a fűtését meg a többit – hangoztatta Dávid Ferenc, a Gyurcsány-párt közös baloldali listáról a parlamentbe jutott képviselője az ATV Szigorlat című műsorában. 

A DK-s honatya elképzelése tömegek kiadásait növelné, hiszen például idén februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 546 ezer forint volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

A rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta a baloldal folyamatosan támadja a társadalom egészének számottevő anyagi könnyebbséget jelentő intézkedést. Gyurcsány Ferenc 2014 elején egyszerűen hülyeségnek nevezte a rezsicsökkentést. – Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon – fogalmazott akkor a bukott miniszterelnök, aki néhány hónappal későbbi lakossági fórumán már arról értekezett, hogy az intézkedés megbukott. Az MSZP politikusai egyebek mellett azzal támadták a rezsicsökkentést, hogy a Fidesz nyerészkedik az embereken a tarifákkal vagy hogy a kormány visszafizetteti a rezsicsökkentést, valamint hogy a miniszterelnök az intézkedés leállítását tervezi. A balliberális sajtó is beleállt a lejáratókampányba, s hol arról értekeztek, hogy drágán megfizetjük az árcsökkentést, hol pedig zseniális kommunikációs trükknek nevezték a kedvezményes díjszabást.

Az áprilisi választás előtt Márki-Zay Péter, a szivárványkoalíció közös miniszterelnök-jelöltje volt a leghangosabb szószólója annak, hogy az embereknek a magasabb, világpiaci árakat kellene megfizetniük, azoknak pedig, akik ezt sokallnák, azt javasolta, hogy viseljenek melegebb ruhákat és kapcsolják le a fűtést. Róna Péter tömör véleménye szerint pedig – aki a baloldal köztársasági elnökjelöltjeként maradt alul Novák Katalinnal szemben – a rezsicsökkentés ostobaság.

A választás óta is egymást követően rukkolnak elő a baloldali politikusok az emberek kontójára takarékoskodó ötletekkel.

A baloldali vezetésű főváros az elmúlt hetekben csatlakozott a Városok energiatakarékossági sprintje elnevezésű brüsszeli kezdeményezéshez, amelynek az intézkedéseit a saját bőrén érezné a lakosság. Az elképzeléscsomag beharangozójában Karácsony Gergely főpolgármester és helyettesei rendre azt sulykolják, hogy a háztartások kevesebbet fűtsék és hűtsék otthonaikat, de még a főzési szokásaikat is gondolják át. Ironikus, hogy mindeközben tavaly év végén a főváros is bemenekült a rezsicsökkentés ernyője alá, amikor az Elműtől kezdték vásárolni az áramot, miután addigi szolgáltatójuk, a JAS Zrt. nem bírta az energiaár-robbanással járó terheket, és elvesztette a kereskedelmi engedélyét.

Emlékezetes: a 2010 előtti baloldali kormányok nyolc éve alatt összesen 15 áremelést szenvedtek el a magyar családok. A Gyurcsány-kabinet idején a vészesen elszabaduló energiaárakat teljes egészében a lakosságra hárították, s szociális válságot okozott, hogy súlyos összegekkel nőttek a háztartások rezsikiadásai. 

Ezzel szemben a Fidesz-kormány által 2013-ban indított rezsicsökkentés közel tíz éve van érvényben, s csak 2019 végéig mintegy 1700 milliárd forintot takarítottak meg a magyar családok.

Az idén májusban felálló Orbán-kormány pedig a jövőre vonatkozóan is biztosította a megfizethető lakossági energiaárakat azzal, hogy létrehozott egy rezsivédelmi alapot, amelyet – hasonlóan a szintén új honvédelmi alaphoz – a nagyvállalatok extraprofitjára kivetett adóból finanszíroznak.

Borítókép: Dávid Ferenc (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)