A baloldal szavazóit próbálja „elrabolni” Gyurcsány

Miközben a magyar kormány a stabilitás fenntartására, az előttünk álló nehéz időszak kezelésére törekszik, az ellenzék térfelén továbbra is belső hatalmi harcokkal, brüsszeli politikai akciókkal és egy közjogilag értelmezhetetlen árnyékkormány felállításával vannak elfoglalva – mutatott rá lapunknak Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese szerint a Gyurcsány-párt árnyékkormányának célja az ellenzéki szavazók „elrablása” a többi kormánykritikus párttól, éppen akkor, amikor azok a legrosszabb formájukat mutatják.

Gyurcsány Ferenc Fotó: Arpad Kurucz

Magyarország az orosz–ukrán háború idején is biztos pont az európai kontinensen: ezt igazolják az április 3-i országgyűlési, valamint az utóbbi hónapok időközi választásainak eredményei is, ahol a Fidesz–KDNP felhatalmazását újfent megerősítették a szavazók

 – jelentette ki lapunknak Tóth Erik.

Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese szerint egy ilyen helyzetben a kormány feladata a stabilitás fenntartása. Mint mondta, a kihelyezett frakcióülésen egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg: a kormánypártok készen állnak a következő, rendkívül nehéz időszak kezelésére, a kormány munkájának középpontjában pedig ezentúl is a magyar emberek érdekeinek védelme áll.

A magyarországi ellenzék balliberális térfelén viszont ugyanazzal vannak elfoglalva, mint korábban: saját belső hatalmi harcaikkal és azzal, hogy minél kedvezőtlenebb körülményeket idézzenek elő a kabinet számára egy amúgy is rendkívüli helyzetben

– hívta fel a figyelmet Tóth Erik. Az ellenzéki EP-képviselők jogi köntösbe bújtatott politikai akciókat indítanak Brüsszelből, Gyurcsány Ferenc pedig a közbizalom megingását vizionálva egy közjogilag értelmezhetetlen, gyakorlati következményekkel nem járó árnyékkormány felállításával készül 2026-ra – sorolta az elemző. 

Tóth Erik úgy véli, az árnyékkormány felállításával Gyurcsány Ferenc egyrészt igazolta az ő ellenzéki vezető szerepéről szóló találgatásokat, másrészt ismét bizonyította, hogy bármikor képes szembemenni a választói akarattal. 

Az elemző szerint az időzítés sem véletlen: a bukott miniszterelnök célja az, hogy kormányzóképes alternatívát mutasson fel akkor, amikor ellenzéki kihívói a legrosszabb formájukat mutatják. Ezzel egy időben azonban több taktikai hibát is elkövetett az ex-MSZP-s politikus – szögezte le Tóth Erik. Ugyan az árnyékkormány vezetője vélhetően Gyurcsány Ferenc személyének nagymértékű elutasítottsága miatt lett Dobrev Klára, ez a bűvésztrükk azonban már korábban sem volt sikeres.

Taktikai hiba, hogy a múlt emberei köszönnek vissza az árnyékkabinetben: Varju László, Oláh Lajos, Vadai Ágnes és Gy. Németh Erzsébet mind olyan politikusok, akik ugyan a végletekig hűségesek a DK vezetőjéhez, de a 2010 előtti időszakban már leszerepeltek, tevékenyen részt vettek mind a 2006-os, hazugságokkal igencsak terhelt kampányban, mind az azt követő kritikán aluli kormányzásban is

– magyarázta Tóth Erik.

Hozzátette, a cél tehát nem lehet más, mint az ellenzéki szavazók „elrablása” a többi kormánykritikus párttól, csakúgy, mint az elmúlt években, mert egy ilyen csapattal valódi kormányzati alternatívát nem lehet felmutatni.

A háború kitörése óta mást sem követelnek a kormánykritikus erők, minthogy Magyarország a legértelmetlenebb szankciókat is támogassa Oroszországgal szemben – fejtette ki az elemző.

Mint fogalmazott, így egyszerre kell az EU-s és a hazai szankciópártiak helytelen stratégiáját korrigálni.

Az újabb nemzeti konzultáció egy már kipróbált és bevált innovatív megoldás arra, hogy a kormányzati álláspontnak úgy Európában, mint Magyarországon ­extra felhatalmazást biztosítson. A közvetlen demokrácia eszközrendszerének használata ráadásul komolyan vehető kritikákat sem kaphat

 – hangsúlyozta Tóth Erik.

Borítókép: A DK vezetője ismételten igazolta, hogy bármikor képes szembemenni a választók akaratával (Fotó: Kurucz Árpád)