Többek között erről kérdeztük Schaller-Baross Ernő EP-képviselőt, aki bevezetésül elmondta, az Európai Bizottság mindenkori elnöke minden évben az Európai Parlament szeptemberi plenáris ülésén tartja meg beszédét 2010 óta. – Ennek immáron tizenkét éve, ugyanis az unió helyzetéről szóló beszédet a lisszaboni szerződés vezette be annak érdekében, hogy javítsa az intézmények közötti kapcsolatot és növelje az uniós állampolgárok tájékoztatását – magyarázta. Elmondta, a bizottság elnökének beszámolóját plenáris vita követi, amely műfaj nem ismeretlen sem az európai, sem az azon kívüli politikai életben. A törvényhozáshoz címzett, az elmúlt időszakot értékelő, továbbá az új prioritásokat áttekintő szónoklat az Európai Unión belül és azon kívül is ismert gyakorlat, gondoljunk csak az alkotmányos monarchiákban trónbeszédként vagy az Amerikai Egyesült Államok elnöki rendszerében a kongresszushoz szóló évértékelő beszédként ismert megszólalásokra. Schaller-Baross Ernő ugyanakkor leszögezte, hogy ez elsősorban egy föderális gyakorlat, a bizottság azonban egyetlen államnak sem a kormánya.
Miközben egyértelmű pozitívumként tekinthető a bizottság elnökének megszólalásában, hogy a konstruktív egyeztetésekre is figyelemmel nem hegyezte ki mondanivalóját a magyar és a lengyel jogállamisági helyzettel kapcsolatos szokásos mantrákra, az európai szolidaritással kapcsolatosan bemutatott álláspontja annyiban mindenképpen kifogásolható, hogy az Ukrajnával való szolidaritás elvét elsődlegesnek tekintette az uniós tagállamok közötti belső szolidaritáshoz képest – mutatott rá az EP-képviselő Ursula von der Leyen uniós helyzetértékelő beszédével kapcsolatban.
Schaller-Baross Ernő megjegyezte, az európai baloldal nem hagyhatta annyiban, hogy a bizottság elnökének megszólalása a realitás talaján maradt és nem sorolta azokat az igaztalan kifogásokat, amelyekkel az Európai Parlament Magyarországot támadni szokta, ezért most a zöldpárti francia képviselő asszony, Gwendolin Delbos-Corfield jelentését vitatták meg, amely a magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatos unásig ismételt aggályokat sorolta.
– Felháborító, hogy a magyar baloldali politikusok, akik immár negyedjére szenvedtek Magyarországon megsemmisítő választási vereséget, nemzetközi kapcsolatrendszerüket felhasználva mindent megtesznek azért, hogy Magyarországot a jogosan járó uniós pénzügyi forrásoktól megfosszák, mindezt a jogállamiság köntösébe bújtatva – emelte ki a képviselő.
Hozzátette, sajnos a baloldal a saját politikai túlélésének eszközét látja abban, hogy a magyar kormányt próbálja lejáratni az uniós intézmények előtt. Miközben az Európai Bizottság és a magyar kormány között hatékony és előremutató tárgyalások zajlanak, az Európai Parlament baloldali többsége ezt nem tudja elfogadni, és tovább gyarapítják a problémákat.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!