Schaller-Baross Ernő: Az Európai Parlament a látszat szintjén sem alkalmazza magára a jogállamiság elveit

Felháborító, hogy a magyar baloldali politikusok, akik immár negyedjére szenvedtek Magyarországon megsemmisítő választási vereséget, nemzetközi kapcsolatrendszerüket felhasználva mindent megtesznek azért, hogy Magyarországot a jogosan járó uniós pénzügyi forrásoktól megfosszák, mindezt a jogállamiság köntösébe bújtatva – fejtette ki lapunknak Schaller-Baross Ernő. Az EP-képviselő szerint a baloldal a saját politikai túlélésének eszközét látja abban, hogy megpróbálja lejáratni a magyar kormányt az uniós intézmények előtt.

Az Európai Parlament őszi ülésszakának kezdete mindig egyfajta számvetés és jövőbe tekintés. Ezen a héten Sanna Marin finn miniszterelnök Ez Európa című megszólalásával vette kezdetét az ülésszak, de a hét legnagyobb várakozásra számot tartó eseménye Ursula von der Leyen évadnyitó, Európa helyzetéről szóló beszéde volt.

Többek között erről kérdeztük Schaller-Baross Ernő EP-képviselőt, aki bevezetésül elmondta, az Európai Bizottság mindenkori elnöke minden évben az Európai Parlament szeptemberi plenáris ülésén tartja meg beszédét 2010 óta. – Ennek immáron tizenkét éve, ugyanis az unió helyzetéről szóló beszédet a lisszaboni szerződés vezette be annak érdekében, hogy javítsa az intézmények közötti kapcsolatot és növelje az uniós állampolgárok tájékoztatását – magyarázta. Elmondta, a bizottság elnökének beszámolóját plenáris vita követi, amely műfaj nem ismeretlen sem az európai, sem az azon kívüli politikai életben. A törvényhozáshoz címzett, az elmúlt időszakot értékelő, továbbá az új prioritásokat áttekintő szónoklat az Európai Unión belül és azon kívül is ismert gyakorlat, gondoljunk csak az alkotmányos monarchiákban trónbeszédként vagy az Amerikai Egyesült Államok elnöki rendszerében a kongresszushoz szóló évértékelő beszédként ismert megszólalásokra. Schaller-Baross Ernő ugyanakkor leszögezte, hogy ez elsősorban egy föderális gyakorlat, a bizottság azonban egyetlen államnak sem a kormánya.

Miközben egyértelmű pozitívumként tekinthető a bizottság elnökének megszólalásában, hogy a konstruktív egyeztetésekre is figyelemmel nem hegyezte ki mondanivalóját a magyar és a lengyel jogállamisági helyzettel kapcsolatos szokásos mantrákra, az európai szolidaritással kapcsolatosan bemutatott álláspontja annyiban mindenképpen kifogásolható, hogy az Ukrajnával való szolidaritás elvét elsődlegesnek tekintette az uniós tagállamok közötti belső szolidaritáshoz képest – mutatott rá az EP-képviselő Ursula von der Leyen uniós helyzetértékelő beszédével kapcsolatban.

Schaller-Baross Ernő megjegyezte, az európai baloldal nem hagyhatta annyiban, hogy a bizottság elnökének megszólalása a realitás talaján maradt és nem sorolta azokat az igaztalan kifogásokat, amelyekkel az Európai Parlament Magyarországot támadni szokta, ezért most a zöldpárti francia képviselő asszony, Gwendolin Delbos-Corfield jelentését vitatták meg, amely a magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatos unásig ismételt aggályokat sorolta.

– Felháborító, hogy a magyar baloldali politikusok, akik immár negyedjére szenvedtek Magyarországon megsemmisítő választási vereséget, nemzetközi kapcsolatrendszerüket felhasználva mindent megtesznek azért, hogy Magyarországot a jogosan járó uniós pénzügyi forrásoktól megfosszák, mindezt a jogállamiság köntösébe bújtatva – emelte ki a képviselő.

Hozzátette, sajnos a baloldal a saját politikai túlélésének eszközét látja abban, hogy a magyar kormányt próbálja lejáratni az uniós intézmények előtt. Miközben az Európai Bizottság és a magyar kormány között hatékony és előremutató tárgyalások zajlanak, az Európai Parlament baloldali többsége ezt nem tudja elfogadni, és tovább gyarapítják a problémákat.

Schaller-Baross Ernő elmondta, a vitában rámutatott a Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce immáron egy évtizedes jelenségére. – Magyarországon és Lengyelországon túl más országgal kapcsolatban nem szoktunk jogállamisági kifogásokról hallani – jegyezte meg. Németországban például szövetségi szinten politikusok döntenek a kinevezésre kerülő bírókról, a döntést ugyanis egy úgynevezett bíróválasztó bizottság – Richterwahlausschuss – hozza meg, amelynek tagjai politikusok, közülük tizenhat tagot a tartományi miniszterek, további tizenhat tagot pedig a Bundestag nevez ki. 

Úgy gondolom, hogy a kettős mérce nyilvánvaló példája, hogy a német bíróságok függetlenségét és a bírói kinevezések átpolitizáltságát sosem támadják, míg Magyarországon és Lengyelországon lépten-nyomon az igazságszolgáltatás függetlenségét kérik számon

– hangsúlyozta a képviselő.

Mindeközben – folytatta – az Európai Parlament saját magára nézve még a látszat szintjén sem tartja alkalmazandónak a jogállamiság elveit. Nagyon jó példa erre a szintén a héten tárgyalt és elfogadott javaslat az európai politikai pártokat és alapítványokat szabályozó rendelet módosításáról. Ez is alátámasztja az intézmények részéről tapasztalható intoleráns véleményhegemóniát. 

A javaslat alapján az Európai Parlament szabályozná a nemzeti pártok szabad működését. Azok a tagállami nemzeti pártok ugyanis, amelyek politikai önmeghatározásukat, célkitűzéseiket nem az európai liberális fősodor ideológiájának megfelelően határozzák meg, azzal vádolhatók, hogy nem tisztelik az európai értékeket, és szankciókra számíthatnak. 

Mindennek vizsgálatát az Európai Parlament a saját adminisztrációjából kiszervezett egyszemélyes bizottságnak rendelné alá. – Aggasztó, hogy az uniós intézmények a jogállamiság köntösébe bújtatva próbálnak beavatkozni a tagállamok közéletébe, és saját politikai elveiknek és ideológiájuknak alárendelve el akarják dönteni, hogy ki vehet abban részt – fogalmazott a képviselő. – Pedig a nemzeti politikai pártok a pluralitás, a demokrácia letéteményesei, a képviseleti demokrácia sarokkövei az Európai Unióban – tette hozzá.

– Mi, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői abban hiszünk, hogy olyan megújulásra van szükség, amely az európai nemzetek önrendelkezését, alkotmányos önazonosságát nem akarja túllépni. Bármilyen további európai építkezésnek csakis ez lehet a kiindulópontja. Az erős Európai Unió alapja ne a nemzeti identitás és a tagállamok közötti sokszínűség felszámolása, hanem az erős, szuverén tagállamok kölcsönös megértésen alapuló együttműködése legyen – zárta gondolatait Schaller-Baross Ernő.

Borítókép: Schaller-Baross Ernő EP-képviselő (Forrás: a képviselő Facebook-oldala)