A bíboros kiemelte: Jézus keresztáldozata békét teremt Isten és ember között, és aki ezt a békét igazi szeretetkapcsolatként éli meg, testvérének érzi embertársait, és képes áldozatot hozni azért, hogy békében éljen velük. A béketeremtés mindig áldozatvállalást kíván, de Isten színe előtt megmérve a dolgok valódi értékét kiderül, hogy a békességgel, az összhanggal már itt a földön is „nagyobbat nyertünk, mint amiről lemondtunk mértéktelen ambícióink korlátozásával” – fogalmazott Erdő Péter.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban arról is beszélt, hogy az utóbbi évben a segítő szeretet számtalan szép példáját láthattuk.
A magyar társadalom a háború kezdetétől érezte és értette, hogy mit kell tennie: segíteni a legnehezebb helyzetben lévőket és a menekülni kényszerülőket, amennyire csak lehet és ahogyan az nekik a legmegfelelőbb.
Arra kérdésre, hogy a Szentszék képes-e közvetíteni ilyen és hasonló konfliktusokban, a bíboros felidézte a hetvenes években Argentína és Chile között kialakult helyzetet, amelynek megoldásában az egyház fontos szerepet vállalt. Megemlítette Ferenc pápa közbenjárását is, amellyel segített elkerülni 2013-ban azt a támadást, amelyet az Egyesült Államok helyezett kilátásba Szíria ellen. Máskor is előfordult a történelemben, hogy a Szentszék közvetített, de az igazán nagy hatalmak igazán nagy háborúiban az utóbbi időben nem sokszor hallgattak az egyházra. Ezzel együtt előfordulhat, amikor a Szentszék sokak véleményét, törekvését, vágyait tolmácsolja, és ez olyan erőt ad a fellépésének, hogy képes közelebb vinni egymáshoz a küzdő feleket – vélekedett Erdő Péter.