A főváros kitart a Horn Gyula sétány mellett

Noha már a közterület-elnevezésről szóló vitában is kétely merült fel a névadás jogszerűségét illetően, mai ülésén megerősítette a Horn Gyula nevét viselő sétány elnevezését a Fővárosi Közgyűlés. A baloldali képviselők annak ellenére tesznek így, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala egyértelművé tette: közterület a volt kormányfő nevét jogszerűen nem viselheti.

Borítókép: Horn Gyula-szobor Budapesten (Fotó: Mirkó István)

Nem szavazta meg a Fővárosi Közgyűlés a Horn Gyula sétány átnevezését, vagyis 

figyelmen kívül hagyta a fővárosi kormányhivatal azon újabb törvényességi felhívását, amely szerint a közgyűlés jogszabálysértően nevezett el közterületet Horn Gyula egykori szocialista miniszterelnökről a XIII. kerületben.

Mint arról beszámoltunk, Budapest Főváros Kormányhivatala egyértelművé tette: közterület Horn Gyula nevét jogszerűen nem viselheti a volt kormányfő XX. századi önkényuralmi rendszer megalapozásban, kiépítésében és fenntartásában megállapított szerepe miatt. 

A vitában Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakciójának vezetője arról beszélt,

már a közterület-elnevezésről szóló vitában is kétely merült fel az elnevezés jogszerűségét illetően, de akkor a közgyűlés nem fordult a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA).

A politikus módosító javaslatot nyújtott be és azt javasolta, a közgyűlés vonja vissza a közterület-elnevezést és forduljon az MTA-hoz. Szerinte ha a Fővárosi Közgyűlés igazságos, szabad és átlátható kíván lenni, a törvényeknek és jogszabályoknak meg akar felelni, akkor kikéri az arra feljogosított szervezet állásfoglalását. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes válaszában úgy fogalmazott: a közgyűlésnek a törvényességi felhívásra kell válaszolnia. Mint mondta, az előterjesztésben az szerepel, a közgyűlés döntése jogszerű volt, amit joga van vitatni a kormányhivatalnak. A főpolgármester által beterjesztett eredeti előterjesztést 18 képviselő szavazta meg, kilencen pedig nemmel voksoltak.

Ha nem lehet alapítvány, nem lehet sétány sem

Lapunk publicistája, Felföldi Zoltán pontosan bemutatta az ügy hátterét. Három magánszemély – egyikük Felföldi Zoltán – ugyanis elhatározta, hogy megalapítják a Horn Gyula Emlékére Alapítványt, amelyhez kötelezően ki kellett kér­niük az MTA névhasználati engedélyét. Nem meglepő módon az MTA az engedélyt nem adta meg. Indoklásuk szerint

Horn Gyula „közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”.

Ezzel az akadémiai állásfoglalással már jogilag megalapozottan lehetett megtámadni a Horn Gyula sétány elnevezést, amit a magánszemélyek meg is tettek: jogalkalmazási koherenciazavart jeleztek a kormányhivatalnak, valamint azt, hogy az MTA-nak a civil szervezeti névhasználat kapcsán kiadott elutasító döntése álláspontjuk szerint a Horn Gyula sétány elnevezéssel kapcsolatban is jogi relevanciával bír. A kormányhivatal ez alapján kérte fel a Fővárosi Közgyűlést, hogy tárgyalja újra az ügyet.

Egyértelmű jogi helyzet

Felföldi Zoltán később arra is rámutatott, hogy az önkormányzati törvény szó szerint úgy fogalmaz, hogy

„közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”.

A jogi helyzet tehát egyértelmű. Innentől teljesen érdektelen, hogy ki mit gondol Horn Gyuláról, a kommunista rendszerről, Horn Gyulának a kommunista rendszerben betöltött szerepéről, amint az is, hogy Horn Gyula megbánta-e pufajkás múltját (nem bánta meg), és hogy milyen szerepet játszott 1990 után. Az is érdektelen, hogy 1994-ben demokratikus úton hatalomra került, mert ettől függetlenül az önkormányzati törvény által nevesített tény továbbra is fennáll.

– írta.

A közgyűlés még tavaly nyáron döntött arról, hogy a XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezésére neveznek el sétányt Horn Gyuláról 2014-ben felállított szobra közelében, a Gyermek téren.

Borítókép: Horn Gyula szobra Budapesten (Fotó: Mirkó István)