Az észtországi viszonyokról szólva elmagyarázta: hazája egy nagyon kis ország, és amikor 1991-ben visszanyerték függetlenségüket a Szovjetuniótól, csupán a népesség hatvan százaléka volt észt, a többiek oroszok, így pedig nagyon könnyű kisebbséggé válniuk a saját hazájukban vagy akár elveszíteniük azt. Mivel az orosz kisebbség nem beszéli az észt nyelvet, a gyakorlatban ez gondot jelent a munkaerőpiacon, az iskola- és az egészségügyi rendszerben, valamint az emberek közötti hétköznapi kommunikációban, különösen amikor politikai eszközként használja a kisebbséget egy agresszív szomszéd – fejtegette.
Martin Helme a migrációról úgy vélekedett: Európára vagy Észak-Amerikára nézve látható, hogy ezzel a nemzeteket akarják eltörölni, ami a demokrácia elpusztításához is vezet. Szerinte emögött egy nagy üzleti lobbi áll, ami olcsó munkaerőt akar szerezni olyan helyekről, amikről szinte senki sem hallott. A valódi cél az, hogy lenyomják a hazájukban élő emberek bérét, magyarokét és észtekét egyaránt
– mutatott rá. – A fő gond a kulturális probléma, mert egymással összeférhetetlen zónák alakulnak ki, ami elpusztítja a közösséget. Csak annyi tapasztalható, hogy költözés nélkül valahogy az ember egy idegen országban köt ki, amit nem választott. Ez senkinek nem kellene elfogadni – egyértelműsítette. Mint mondta, az egyének identitásában a legfontosabb a nemzeti identitás, a szokások, a nyelv és a vérmérséklet. – Az embereknek nem kellene szégyellni, ha kimondják: ez nem tetszik nekik és nem akarják, mert az a normális és ösztönös, ha az ismert emberek, szokások és szabályok vesznek körül – osztotta meg álláspontját a konzervatív pártelnök.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!