Tuzson Bence: Ez nem pozíció, hanem feladat – exkluzív interjú Magyarország leendő igazságügyi miniszterével

Hogyan érintette az, hogy a miniszterelnök felkérte az Igazságügyi Minisztérium vezetésére? Milyen eszközrendszere lesz a minisztériumnak az uniós támadások kivédésére? Hogyan alakítaná át a tárcát? – többek között ezeket kérdeztük Tusnádfürdőn Tuzson Bencétől, Magyarország leendő igazságügyi miniszterétől.

Fotó: Bach Máté

Neki kell majd összefognia a kormányzat különböző területein megjelenő uniós kérdéseket. A legfontosabb feladata pedig az lesz, hogy a leendő magyar elnökség fel tudjon készülni a feladatára. Magyarország fogja vezetni ugyanis az uniós döntéshozatal jelentős részét. Nagyon komoly hatást tudunk kifejteni az Európai Unió működésére, akár rövid, vagy akár hosszú távon is.

– Megtörténhet, hogy az európai parlamenti választások közeledtével fokozódik a harc ezen a csatatéren?

– Elképzelhető, ugyanis az Európai Unión belül egy ideológiai harc is elkezdődött az európai liberális mainstream részéről. Attól félnek, hogy nem nyerik meg az uniós választásokat, s megpróbálnak most mindent lenyomni a nemzetállamok torkán. A jogállamisági jelentések, az uniós döntések, a különböző ideológiai eszmék belopózása az uniós jogalkotásba, az isztambuli egyezmény aláírása mind azt jelzik, hogy ez a harc erősödni fog a választásokig. Ezek lesznek a fő kérdései az uniós választásnak.

– Milyen eszközrendszere lesz az Igazságügyi Minisztériumnak mindezek kivédésére?

– Nagyon kell figyelnünk arra, hogy az unió milyen döntéseket hoz. Figyelnünk kell, hogy a brüsszeli bürokraták hogyan próbálnak lopakodó jogalkotással beavatkozni a nemzeti jogba, és ezt a nemzeti jog eszközeivel folyamatosan ki kell védenünk. Olyan jogszabályokat kell hozni, amelyek nem engedélyezik ezeket a törekvéseket. Feladata van az Alkotmánybíróságnak is ezzel kapcsolatban, természetesen független módon. Fontos megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság jól végzi ezt a feladatot. Többször is láttuk már, hogy megálljt parancsolt az uniós jogalkotásnak. Az Alkotmánybíróság meghatározza azokat a határokat, amelyeken túl már nem tud átlépni az európai uniós jog. Ezek a törekvések mindig a jogalkotásban jelennek meg, de a valóságban hatalmi, ideológiai törekvésekről van szó.

– Az ideológiai kérdések mellett említhetjük a migrációt is, ugyanis az Európai Unió belügyminisztereinek tanácsa néhány héttel ezelőtt megszavazta a migrációs paktumot…

– Szakpolitikailag ezek a kérdések nem az Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak, de minden jogalkotási kérdésre oda kell figyelni. Semmiképpen sem támogatjuk azt, hogy az unió a normális jogalkotási rendtől eltérően átminősíthet egy kérdést, s az átminősített kérdés alatt betolják a migráció kérdéskörét. Az uniós állásfoglalás alapján ezt nem lehetett volna így megtenni korábban. Rá akarnak erőltetni bizonyos intézkedéseket egyes országokra, ám ez így semmiképp nem működhet. A birodalmi logikának teljes egészében ellenállunk. A birodalmi logika önmagában indok lenne arra egyébként, hogy nemzeti ellenállás legyen. Szétfeszíti az Európai Uniót, ha Brüsszel diktálni próbál a jogalkotás terén, mert ez a folyamat oda fog vezetni, hogy a tagállamok nem tartják be az uniós döntéseket.

– Nemrégiben az uniós feltételek miatt át kellett alakítani az igazságszolgáltatást. Ön ezt az átalakítást megfelelőnek találja?

– Ez az átalakítás az igazságszolgáltatás működését tulajdonképpen nem érinti, hiszen az emberek elmennek a bíróságra, ott az igazságot keresik, ahol kapnak egyfajta jogszolgáltatást a végén. Az igazságszolgáltatás és a jogszolgáltatás nem feltétlenül ugyanaz, ennek korrigálásáért tenni fogunk a következő időszakban. Az igazgatási kéréseket tudjuk fogadni, az igazságszolgáltatást azonban át kell alakítani. Nagyon fontos kérdés, hogy a jogkereső polgár megtalálja az igazságot a bíróságon. A jogalkotó szándékának érvényesülnie kell a bírósági ítéletekben. Nem véletlenül alkotnak rendeleteket, törvényeket az Országgyűlésben. Ezeknek mindig van indoka. Érdemes megvizsgálni, hogy az ítéleteknél ez a szándék tükröződik-e. Az átalakítás nem érinti a bíróság függetlenségét, ahogyan azt sem, hogy a bíróság döntését tiszteletben kell tartani. Ám ha a gyakorlat olyan irányba megy el, amely ellentétes a jogalkotói szándékkal, akkor szükség van jogalkotói beavatkozásra.

Borítókép: Tuzson Bence, Magyarország leendő igazságügyi minisztere (Fotó: Bach Máté)