Semmi nem változott 2022 óta a baloldalon, hiszen a korábbi gyakorlatot követve, a közelgő önkormányzati és európai parlamenti választások előtt ismét megnyílik az amerikai pénzcsap és érkezik a pénzügyi támogatás. Az Action for Democracy (AD) a napokban jelentette be a „demokratikus értékek előmozdítására irányuló folyamatos erőfeszítései” részeként a következő, 2023/24-es évre szóló támogatásait. Bár a finanszírozás kedvezményezettjei hivatalosan „civil” szervezetek és „függetlennek” nevezett baloldali sajtótermékek, de az AD eddigi tevékenysége és a most meghirdetett programok indokolása egyértelműsítik, hogy a cél újra a magyar politikai viszonyok alakítása, a választások kimenetelének befolyásolása.
Ismét feltűnik a csatatérállam kifejezés, továbbra is így jellemzik Magyarországot Korányiék, egyértelműen a soron következő hazai választásokra utalva.
Az AD már a 2022-es indulásánál is alkalmazta ezt a szóösszetételt, Magyarország mellett Lengyelországot is csatatérállamnak nevezve, ahol ősszel tartanak parlamenti választásokat, illetve Brazíliát és Olaszországot, ahol szintén a múlt évben már lezajlottak a voksolások.
Teljesen világos, mire készülnek a globális baloldali hálózatban, amelynek hazai kulcsembere Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon korábbi szocialista miniszterelnök bizalmasa. Ismét dollárokkal kitömött propagandagépezettel akarják a kormánypártok ellen hangolni a közvéleményt a jövő júniusi önkormányzati és EP-választás kampányában.
Kampányra szabták a programokat
Az Action for Democracy három új magyarországi kezdeményezés támogatását jelentette be, amelyekből egyértelmű, hogy a választásokra van szabva a finanszírozott projekt.
Az első a Magyar Civil Összefogás – Hungarian Civil Union (HCU), amelynek fő célja erős, önszerveződő civil társadalom kialakulásának elősegítése Magyarországon, elsősorban a demokratikus elvek előmozdítására és a részvételi programok kiszélesítésére összpontosítva. A HCU támogatásával az Action for Democracy célja, hogy mérsékelje a magyar társadalom mély polarizációját és a közéleti részvétel iránti széles körű apátiáját, ezzel segítve az érdekazonos csoportok eredményes érdekérvényesítő tevékenységét.