Ukrajna uniós jogot és elvet sért

A munkácsi magyar iskola ukránosítása az ukrán nemzetépítő projekt része, ez azonban nem járhat a status quo felrúgásával, a már meglévő jogok elvételével és a korábban garantált szimbólumok eltávolításával – hangsúlyozta lapunknak Tárnok Balázs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott intézetvezetője szerint az ukrán állam nemzetépítő tevékenysége túllépett egy legitim szintet. Félő továbbá, hogy a munkácsi eset precedenst teremt, ezzel ugyanis azt az üzenetet közvetítik, hogy hallgatólagosan, de megengedett az ilyen gyakorlat.

20210907 Kárpátalja Ukrajna Munkács Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Nem ez volt az első eset, hogy Munkács városa olyan lépéseket tett, amelyek a kulturális térfoglalást célozzák – hívta fel a figyelmet a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanévnyitóján történt eseményekkel kapcsolatban Tárnok Balázs, megjegyezve, hogy ez a szándék állt a turulszobor elbontásának hátterében is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott intézetvezetője szerint a magyar szimbólumok eltávolításának lényege, hogy a magyar nemzeti identitás tűnjön el.

Nem lehet precedens

Bár ezek apró lépések, mégis egyfajta lelki zsugorodást okoznak a mindennapokban, amelyek hosszú távon arra sarkallhatják a kárpátaljai magyarokat, hogy hagyják el a saját identitásukat

– mutatott rá. Sőt azzal, hogy a történtekkel kapcsolatban Kijev az önkormányzatiság elvére hivatkozik, hallgatólagos jóváhagyását fejezi ki. – Félő továbbá, hogy a munkácsi eset precedenst teremt, ezzel ugyanis azt az üzenetet közvetítik a többi város felé, hogy hallgatólagosan, de legitimálva van egy ilyen gyakorlat. Kijevnek ezért meg kellett volna akadályoznia a munkácsi fellépést, vagy utólagosan helyreállítani az eredeti állapotokat – szögezte le Tárnok Balázs.

A szakértő szerint a munkácsi magyar iskola ukránosítása az ukrán nemzetépítő projekt része, ez olvasható ki az újonnan kinevezett ukrán iskolaigazgató szavaiból is. Bár ez a törekvés bizonyos szinten legitimnek tekinthető, pláne, hogy az ország támadás alatt áll, de nem járhat olyan őshonos nemzeti közösségek érdeksérelmével, akik szintén a fronton harcolnak és halnak meg Ukrajnáért. 

Az ukrán állam nemzetépítő tevékenysége túllépett egy legitim szintet. Normális esetben ez a szint a nemzeti identitás alkotóelemeinek megerősítéséig terjedne, ugyanakkor nem járhat a status quo felrúgásával, a már meglévő jogok elvételével és a korábban garantált szimbólumok eltávolításával. Ez egy olyan lépés, amely az elmúlt tíz év – részben jogos – ukrán félelmének a továbbgyűrűzése egy olyan szférába, ami már nem igazolható, és olyan népcsoportok ellen is irányul, amelyek soha nem vonták kétségbe Ukrajna nemzeti integritását

 – fogalmazott az intézetvezető.

Identitáserősítés mások kárára

Mint mondta, az ukrán államvezetés abból a hibás feltevésből indul ki, miszerint ha eltávolítják a nemzeti kisebbség szimbólumait és helyébe az ukránt rakják, akkor hatékonyabban tudják megerősíteni a saját identitásukat. – Ez a stratégia azonban – amellett, hogy morálisan nem helyénvaló – az uniós jog szempontjából sem elfogadható. Ezenfelül pedig Ukrajnának vannak bizonyos, a nemzetközi, illetve a nemzetközi bilaterális egyezményekből fakadó kötelezettségei, amelyekkel Ukrajna garantálja a védelmet a területén élő nemzeti kisebbségek számára – magyarázta a szakértő. Ennek értelmében Ukrajna nemzetközi EU-s jogot és elvet sért, a saját morális elveit is megsérti, valamint kompromittálja a bizonyos szintig jogos és legitim nemzetépítést.

Az Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott intézetvezetője kitért arra is, hogy Ukrajna EU-csatlakozását illetően is fontos lenne, hogy megállapodásra jusson Magyarországgal és Romániával, hiszen e két országgal összefüggésben merül fel, hogy a kisebbségi jogok sérelme miatt akadályozni fogják a csatlakozási folyamat előrehaladását. 

Azt azonban jó kiindulópontnak nevezte, hogy azokban az iskolákban, ahol az oktatás nyelve valamelyik uniós ország nyelvén folyik, az ukrán nyelvre való átállást 2024 szep­temberére halasztották.

Vissza 2017 előttre

Ez a lépés ugyanis lehetőséget ad a tárgyalásokra. A nagy kérdés azonban az, hogy ki fogja megtenni az első lépést, illetve miben fognak megállapodni. 

Tárnok Balázs szerint az egyik lehetséges megoldás az lenne, hogy speciális státust biztosítanának azoknak, akik anyanyelvi szinten az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvét beszélik, kiemelve őket a jogszabály-módosítások hatálya alól. Ennek értelmében a magyarokra, a románokra, a lengyelekre, a bolgárokra és a görögökre nem vonatkoznának a módosítások. 

Bár egy ilyen lépés vitatható, mivel különbséget tesz a kisebbségek között, a Velencei Bizottság véleménye szerint – figyelembe véve a brutális orosz agressziót – igazolható lenne a különbségtétel az orosz, illetve az uniós nyelveket beszélő kisebbségek között. – Jó megoldás lenne továbbá az is, hogy a nemzetközi kötelezettségre, azaz a Magyarország és Ukrajna között fennálló kétoldalú megállapodásra hivatkozva a magyarokat kiemelnék a törvénymódosítás alól, visszaállítva a 2017 előtti állapotokat – részletezte a szakértő. Hozzátette, Novák Katalin köztársasági elnök kijevi látogatása is a kapcsolatok rendezését segíti, amelynek első és legfontosabb lépése a kisebbségi jogok visszaállítása.

Borítókép: A munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola. (Fotó: Mirkó István)