Lejárt az ellenzék ideje, az ÁSZ-on van most a sor

Január 20-ig volt lehetőségük a tiltott kampányfinanszírozásban érintett ellenzéki pártoknak, hogy az Állami Számvevőszék által megállapított, 260 millió forintos illegális támogatásról szóló határozatot észrevételezzék. Az ÁSZ-nak 30 napja van értékelni az érintett pártok állásfoglalásait. Több mint valószínű, hogy további súlyos büntetések is várnak a nem véletlenül dollárbaloldalnak hívott, 2022-es választási koalíció pártjaira.

Lejárt az érintett pártoknak biztosított határidő, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi, a 2022-es országgyűlési képviselő-választási kampányra fordított pénzeszközök egy részének vizsgálati eredményével kapcsolatos észrevételeiket benyújtsák a szervezet felé. 

Az ÁSZ első körben 260 millió forint elszámolását ellenőrizte, az erről szóló megállapításokat tartalmazó részjelentés-tervezetet a jogszabályi előírásoknak megfelelően megküldte az érintett pártoknak, akik erre január 20-ig reagálhattak. 

Az ÁSZ lapunkat arról tájékoztatta, a szervezet az elkövetkező 30 napban értékeli a beérkezett észrevételeket, a végleges részjelentést pedig megküldi az érintett pártoknak, ezzel egy időben azt nyilvánosságra is hozzák.

Ismert, a legutóbbi országgyűlési választáson összefogó baloldali pártok több mint 500 millió forintos büntetést kaptak, miután a számvevőszék az első körben vizsgált 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak minősítette, ezért ezt a teljes összeget ki kellene fizetni büntetésként. Ezt egyenlő arányban – pártonként 43,5 millió forintot – osztanák el a Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum és a Jobbik között. Ezen túl azonban a Magyar Államkincstár ugyanekkora összeget visszatart az adott pártnak járó állami támogatásból, így áll össze a több mint félmilliárd forintos büntetés.

Az ÁSZ részjelentése megállapította, hogy a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozásában, a kampányköltések mértékének korlátozásában és a kampányelszámolásban.

Emlékezetes, a rendszerváltozás utáni időszak legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter megemlítette, hogy az általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 2022 júniusában, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. A baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje szerint ennek segítségével tudták kifizetni a kampány utolsó számláit.

Az ügy kirobbanása után 

a Márki-Zay Pétert támogató ellenzéki pártok gyakorlatilag úgy tettek, mintha részt sem vettek volna a kampányban. Azt állították, hogy nem tudtak az MMM-hez érkező amerikai pénzekről. Később kiderült, a tavalyi választási összefogásban részt vevő hat párt akár 3,2 milliárd forint büntetést is kaphat az illegális külföldi finanszírozás miatt.

Az ÁSZ vizsgálata akkor azt állapította meg, hogy közel 1,7 milliárd forintot költött el Márki-Zay Péter egyesülete a választási kampány idején. Az ellenőrző szerv részjelentése több mint száz példával igazolja, hogy a jórészt külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek. 

A legutóbbi, tavaly decemberben nyilvánosságra került részjelentés után a pártok mindegyike hárított. A Momentum azt mondta, ők törvényszerűen és szabályosan használták fel a forrásokat. Az MSZP is azt írta, hogy ők betartották a jogszabályokat, hozzátéve, hogy visszautasítják a tiltott kampányfinanszírozás vádját. Az LMP úgy fogalmazott, az ellenzéki pártoknak most olyan hibákért kell büntetést fizetni, amely hibákat nem a pártok követték el, hanem a miniszterelnök-jelölt és a mögötte álló emberek: olyan emberek, akik minden kampány hátterében megjelennek, minden létező hibát újra és újra elkövetnek, de felelősséget soha nem vállalnak.

 A Jobbik közölte, noha semmit sem tudtak az MMM, vagyis Márki-Zay Péter és Karácsony Gergelyék közötti „pénzezgetésekről”, mégis közösségünkön csattan az ostor. 

A Párbeszéd–Zöldek azt írta: tiltott forrásból egyetlen tiltott fillért sem fogadtak el, és minden eszközzel tiltakozni fognak a döntés ellen. A DK érdemben nem kommentálta a történteket, inkább lakossági gyűjtést indított a büntetés kifizetésére.

Borítókép: Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely (Fotó: Mirkó István)