Mit hoz magyar szempontból a belga uniós elnökség?

Különböző tagállami kampányokban megjelenhet a magyar kormánnyal szembeni retorika, a belga soros elnökség azonban nem tartja kiemelt fontosságúnak a folyamatban levő uniós jogállamisági eljárások előmozdítását. A belgáktól Magyarország veszi majd át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és hozzájuk hasonlóan mi is rendkívül sajátos helyzetben töltjük majd be az elnökséget.

Fontos pont a migráció az unióban

Tárnok Balázs elmondta: geopolitikai realitások és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése okán Belgium szerint az EU-nak kiemelt prioritásként kell kezelnie hosszú távú versenyképességét és iparpolitikáját, támogatnia kell a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességét. A zöldmegállapodás folytatásaként a belga elnökség az energiaügyet és a klímaátmenetet állítja a prioritásai középpontjába.

Az egészségügy terén is ambiciózus vállalásokat tesz a belga elnökség.

Célja a gyógyszerellátás biztonságának megerősítése, ki kíván dolgozni egy stratégiát az EU egészségügyi és ápolói munkaerejének erősítése érdekében, valamint javítani szeretné a polgárok hozzáférését a megfizethető gyógyszerekhez.

Az elnökség célja a migrációról és a menekültügyről szóló új paktummal kapcsolatos összes fennmaradó jogalkotási kérdés lezárása

– mondta a kutató. Hozzátette: az elnökség erősíteni fogja a migráció és menekültügy külső dimenzióját, különösen az afrikai partnerekkel való szoros együttműködés révén. Kiemelt figyelmet fognak fordítani a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzésére és leküzdésére. Tárnok Balázs elmondta: az elnökség elsődleges célja Ukrajna megingathatatlan politikai, gazdasági, katonai, humanitárius és jogi támogatása.

Sajátos helyzetben

A szakértő kifejtette: a belga elnökség abban a sajátos helyzetben van, hogy június 9-én az európai parlamenti választások mellett szövetségi választásokat, valamint regionális választásokat is tartanak az országukban. Az EP által közzétett kalendáriumban a választások miatt április 25-ig vannak rögzített programok.

Ezt követően kampányolnak a képviselők, tehát a belga elnökség utolsó két hónapja inkább politikai, nem pedig szakpolitikai kérdésekre fókuszál

– részletezte. Hozzátette: a belga elnökség a munka java részét az elnökség első felében fogja elvégezni. A szakértő kiemelte: Magyarország szempontjából az a legfontosabb, hogy jó kapcsolat legyen a belga kormánnyal az elnökség átadása-átvétele kapcsán. – Magyarország is egy rendkívül sajátos helyzetben tölti majd be az elnökséget, mert az elnökség átvétele után közvetlenül feláll az új parlament, megválasztja saját vezetőit, intézményeit, majd vélhetően novemberben vagy decemberben áll fel az új Európai Bizottság.

 Nem nagyon zajlik ezalatt rendes jogalkotási munka az elnökség legnagyobb részében, ezért az elnökségünk rendhagyó lesz az intézményi ciklusváltás miatt.

Így sokkal kisebb szakpolitikai tér nyílhat a magyar elnökség előtt, mint 2011-ben. Magyarország számára ez nagy kihívás és lehetőség is. Hozzájárulhatunk ennek az intézményi ciklusváltásnak a megvalósításához, de szakpolitikailag sokat el is vesz tőlünk – állapította meg.

Borítókép: Az Európai Parlament ülése (Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard)