Nem sokan mentek el az úgynevezett diáktüntetésre

A Belügyminisztérium elé hívott össze demonstrációt az Egységes Diákfront.

Forrás: Havran Zoltán

Az oktatás halott! – hangzott el az Egységes Diákfront szombat délutáni demonstrációján, amelyet a Belügyminisztérium épülete elé hirdettek meg az oktatás és a tanárok ügyében. A megmozduláson mindössze néhány százan jelentek meg, akiket a házigazda a „Pintér-cirkuszból” köszöntött, és úgy fogalmazott: „a misztikum és a varázslat délutánját ünnepelhetjük együtt”.

Azzal folytatta, hogy a szombati akció célja három fontosnak nevezett információ átadása. A kormány által bejelentett tanári béremelés a demonstrálók közös eredménye, amit a kormány nem vehet el tőlük – hangoztatta, és azzal folytatta, hogy a béremelés csak a követeléseik töredéke, a modern oktatáshoz modern tananyag kell, „a honvédelmi ismeretek nem válthatják fel a médiát”.

Fotó: Havran Zoltán

A következő vezérszónok szerint a kormány félrevezette a pedagógusokat, mert nem teljesült a többi követelésük. Ezért a tiltakozások folytatására szólította fel a jelenlévőket. Az Egységes Diákfront vezetője szerint évente tíz százalékkal nő a pályaelhagyó pedagógusok száma, és Pintér Sándor belügyminiszter rendőrséget csinál az oktatásból. Arról is beszélt, hogy a fiatalok negyven százaléka funkcionális analfabéta.

Fotó: Havran Zoltán

Pál Alexandra, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szónoka is az érdekvédők érdemének nevezte a béremelést, viszont fontosnak tartja, hogy ez ne legyen szemfényvesztés. A 32,2 százalékos emelés szerintük valójában csak 12 százalék, mert nagy volt az infláció, így ez tulajdonképpen bérkorrekció, és mint ilyen, nem elegendő. A tanári béreket a diplomás-minimálbérhez kellene kötni, és további emelésekre van szükség – hangoztatta a felszólaló.

Fotó: Havran Zoltán

A megmozduláson beszédet mondott Juhász Péter, az Együtt volt pártelnöke is, aki az V. kerületben szeretne indulni polgármester-jelöltként az önkormányzati választásokon. A Fridays for Future és az Adom Diákmozgalom bejelentette, hogy az aHanggal közösen több mint 250 ezer konzultációs ívet gyűjtöttek össze. Egyúttal beharangozták, hogy konzultációt indítanak közéleti és oktatási kérdésekben, márciusban pedig a javaslataikat is megfogalmazzák.

Fotó: Gábor Márton

A helyszínen lévő tüntetők egy Pintér Sándort mintázó kartonfigurát hipnotizáltak, amit eredetileg meg akartak rongálni, de a rendőrség közbeavatkozott. Helyszíni tudósítónk szerint a résztvevők között konzultációs íveket is gyűjtenek, néhány momentumos aktivista pedig a párt ifjúsági tagozatába, a TizenX-be toboroz tagokat. A gyűlésen az is elhangzott, hogy a bejelentett béremelés csak szemfényvesztés, a választások után a kormány vissza akarja állítani a korábbi fizetéseket.

Fotó: Gábor Márton

A tüntetés A Pál utcai fiúk musical grunddala, Dés László Mi vagyunk a grund című szerzeményének közös eléneklésével és a „Pintér, takarodj!” rigmus skandálásával zárult. Végezetül a szervezők külön megköszönték a rendezvényt biztosító rendőrök munkáját, és hogy forró teát kínáltak a résztvevőknek.

Fotó: Havran Zoltán

Az Egységes Diákfront azért hirdette meg a demonstrációt, mert értetlenül fogadta a kormány által meghirdetett pedagógusbér-emelést. A trágár megfogalmazásoktól nem idegenkedő fiatalok arról beszélnek, hogy a kormány hazudott. Közösségi oldalukra feltett videójukban úgy fogalmaztak, hogy a kormány megígérte a 32 százalékos béremelést, és most el akarják venni.

A diákok mögé bújva ugyancsak tüntetni hívta a pedagógusokat a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Totyik Tamás szerint bár szombatra a diákok kezdeményezték a szervezést, de arra buzdította a tanárokat, hogy aki teheti, vegyen részt és segítse a diákok tiltakozását.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, január 1-jétől emelkedik a tanárok bére. Az átlagfizetésük 32,2 százalékkal nő, a pályakezdő gyakornokok pedig 528 800 forintot keresnek majd havonta.

Orbán Viktor miniszterelnök az év utolsó, nemzetközi sajtótájékoztatóján azt is elmondta:

hároméves bérfejlesztési program indul, melynek végén a tanárok átlagfizetése nagyjából 800 ezer forint lesz.

A Nemzeti Pedagóguskar vezetője nem érti

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a demonstráció előtt a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy számára kicsit érthetetlen, miért pont most kell újabb demonstrációkat tartani. Szerinte az uniós pénzek megérkezésével, illetve a pedagógusok valóban érdemi béremelésével van remény arra is, hogy ez folytatódni fog, így a tanárok fizetése felzárkózik a diplomás-átlagbérekhez.

Az NPK elnöke szerint a tanárok egyik legfontosabb követelése teljesült. Az új életpályatörvénnyel kapcsolatban csak általánosságban követelték a jogszabály visszavonását, konkrét problémára nem világítottak rá. Horváth Péter hozzátette, hogy

szerdán újabb egyeztetésre mennek a szakmai szervezetekkel együtt a minisztériumba,

ahol meg lehet beszélni, ha a szakszervezeteknek vannak pontosító kérdéseik a fizetésemelésről.

Az elnök a mostani béremelés tükrében furcsának tartotta, hogy a tiltakozók már 2025 szeptemberéről nem valós állításokat tesznek. Szerinte most az a legfontosabb az intézményekben, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt munka folyhasson, semmi ne befolyásolja a nevelési és az oktatási feladatok ellátását.

A 2023/24-es tanév ősze már sokkal nyugodtabb volt, ami mindenkinek a teljesítményére pozitívan hatott, a pedagógusokéra és a diákokéra egyaránt. Minden, ami indokolatlanul nem ezt segíti elő, pontosan ezt a munkavégzéshez szükséges nyugalmat zavarja meg

– világított rá Horváth Péter.

Baloldali érdekek

Az, hogy az ellenzék folyamatosan támadja a kormány oktatáspolitikáját, beleillik az eddigi politikai mintázatba: közvetlenül az elvesztett választások után a baloldal az utcai politizálásra helyezte a hangsúlyt.

Annak ellenére, hogy a kormány a rendszerváltoztatás óta a legszélesebb társadalmi konzultációt folytatta le, diákok, szülők, tanárok és intézményvezetők mondhatták el a véleményüket, majd eszerint megszületett a pedagógus-életpályamodell, illetve a törvényben szabályozott béremelési folyamat is, egy hangos kisebbség folytatta a tiltakozásokat. A baloldal már 2011 óta használja politikai céljaira a tanárok megmozdulásait.

Az elégedetlenség legfőbb okát eleinte az oktatásügyben történt átszervezések jelentették, majd 2022-től a bérek kérdése került a középpontba. Az elmúlt évek tüntetéseiből az is világossá vált, hogy a tanári szakszervezetek vezetői nem érdekképviselőkként, inkább baloldali politikai aktivistákként viselkednek.

Nagy Erzsébet, a PDSZ hangadója úgy nyilatkozik folyamatosan a gyakorló tanárok nevében, hogy már évek óta nem tanít, korábbi munkahelyein pedig pályatársai szerint is folyamatosan feszültséget szított, pereskedett. Ráadásul az Orbán-kormány kritikusaként a kormány által bevezetett kedvezményt vette igénybe a nyugdíjba vonulásánál.

Borítókép: Tüntetés a Belügyminisztériumnál (Fotó: Havran Zoltán)