Nem sokan mentek el az úgynevezett diáktüntetésre

A Belügyminisztérium elé hívott össze demonstrációt az Egységes Diákfront.

Forrás: Havran Zoltán

Fotó: Gábor Márton

A helyszínen lévő tüntetők egy Pintér Sándort mintázó kartonfigurát hipnotizáltak, amit eredetileg meg akartak rongálni, de a rendőrség közbeavatkozott. Helyszíni tudósítónk szerint a résztvevők között konzultációs íveket is gyűjtenek, néhány momentumos aktivista pedig a párt ifjúsági tagozatába, a TizenX-be toboroz tagokat. A gyűlésen az is elhangzott, hogy a bejelentett béremelés csak szemfényvesztés, a választások után a kormány vissza akarja állítani a korábbi fizetéseket.

Fotó: Gábor Márton

A tüntetés A Pál utcai fiúk musical grunddala, Dés László Mi vagyunk a grund című szerzeményének közös eléneklésével és a „Pintér, takarodj!” rigmus skandálásával zárult. Végezetül a szervezők külön megköszönték a rendezvényt biztosító rendőrök munkáját, és hogy forró teát kínáltak a résztvevőknek.

Fotó: Havran Zoltán

Az Egységes Diákfront azért hirdette meg a demonstrációt, mert értetlenül fogadta a kormány által meghirdetett pedagógusbér-emelést. A trágár megfogalmazásoktól nem idegenkedő fiatalok arról beszélnek, hogy a kormány hazudott. Közösségi oldalukra feltett videójukban úgy fogalmaztak, hogy a kormány megígérte a 32 százalékos béremelést, és most el akarják venni.

A diákok mögé bújva ugyancsak tüntetni hívta a pedagógusokat a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Totyik Tamás szerint bár szombatra a diákok kezdeményezték a szervezést, de arra buzdította a tanárokat, hogy aki teheti, vegyen részt és segítse a diákok tiltakozását.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, január 1-jétől emelkedik a tanárok bére. Az átlagfizetésük 32,2 százalékkal nő, a pályakezdő gyakornokok pedig 528 800 forintot keresnek majd havonta.

Orbán Viktor miniszterelnök az év utolsó, nemzetközi sajtótájékoztatóján azt is elmondta:

hároméves bérfejlesztési program indul, melynek végén a tanárok átlagfizetése nagyjából 800 ezer forint lesz.

A Nemzeti Pedagóguskar vezetője nem érti

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a demonstráció előtt a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy számára kicsit érthetetlen, miért pont most kell újabb demonstrációkat tartani. Szerinte az uniós pénzek megérkezésével, illetve a pedagógusok valóban érdemi béremelésével van remény arra is, hogy ez folytatódni fog, így a tanárok fizetése felzárkózik a diplomás-átlagbérekhez.

Az NPK elnöke szerint a tanárok egyik legfontosabb követelése teljesült. Az új életpályatörvénnyel kapcsolatban csak általánosságban követelték a jogszabály visszavonását, konkrét problémára nem világítottak rá. Horváth Péter hozzátette, hogy

szerdán újabb egyeztetésre mennek a szakmai szervezetekkel együtt a minisztériumba,

ahol meg lehet beszélni, ha a szakszervezeteknek vannak pontosító kérdéseik a fizetésemelésről.

Az elnök a mostani béremelés tükrében furcsának tartotta, hogy a tiltakozók már 2025 szeptemberéről nem valós állításokat tesznek. Szerinte most az a legfontosabb az intézményekben, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt munka folyhasson, semmi ne befolyásolja a nevelési és az oktatási feladatok ellátását.

A 2023/24-es tanév ősze már sokkal nyugodtabb volt, ami mindenkinek a teljesítményére pozitívan hatott, a pedagógusokéra és a diákokéra egyaránt. Minden, ami indokolatlanul nem ezt segíti elő, pontosan ezt a munkavégzéshez szükséges nyugalmat zavarja meg

– világított rá Horváth Péter.

Baloldali érdekek

Az, hogy az ellenzék folyamatosan támadja a kormány oktatáspolitikáját, beleillik az eddigi politikai mintázatba: közvetlenül az elvesztett választások után a baloldal az utcai politizálásra helyezte a hangsúlyt.

Annak ellenére, hogy a kormány a rendszerváltoztatás óta a legszélesebb társadalmi konzultációt folytatta le, diákok, szülők, tanárok és intézményvezetők mondhatták el a véleményüket, majd eszerint megszületett a pedagógus-életpályamodell, illetve a törvényben szabályozott béremelési folyamat is, egy hangos kisebbség folytatta a tiltakozásokat. A baloldal már 2011 óta használja politikai céljaira a tanárok megmozdulásait.

Az elégedetlenség legfőbb okát eleinte az oktatásügyben történt átszervezések jelentették, majd 2022-től a bérek kérdése került a középpontba. Az elmúlt évek tüntetéseiből az is világossá vált, hogy a tanári szakszervezetek vezetői nem érdekképviselőkként, inkább baloldali politikai aktivistákként viselkednek.

Nagy Erzsébet, a PDSZ hangadója úgy nyilatkozik folyamatosan a gyakorló tanárok nevében, hogy már évek óta nem tanít, korábbi munkahelyein pedig pályatársai szerint is folyamatosan feszültséget szított, pereskedett. Ráadásul az Orbán-kormány kritikusaként a kormány által bevezetett kedvezményt vette igénybe a nyugdíjba vonulásánál.

Borítókép: Tüntetés a Belügyminisztériumnál (Fotó: Havran Zoltán)