Mit kell tudni a júniusi választásokról?

Az Európai Unió 27 tagállamában június 6–9. között tartják az Európai Parlament (EP) tagjainak választását. Összesen mintegy 400 millióan szavazhatnak a képviselőkre.

Európai parlamenti választások

Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait, így az idei lesz a tizedik választás. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, az Európai Parlament által meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, 2024-ben június 6. és 9. között.

Az EP létszáma a tagállamok lakosságszámának emelkedése miatt 705-ről 720-ra nő, Magyarországnak 21 képviselője lesz.

A választáson az Európai Unió tagállamainak állampolgárai – amennyiben nem az állampolgárságuk szerinti tagállamban van a lakóhelyük – a tartózkodási helyük szerinti tagállam listáira is szavazhatnak, és választhatók is abban a tagállamban.

Ha az állampolgárságuk szerinti ország választási joga ezen felül lehetővé teszi azt is, hogy más tagállamban tartózkodva is szavazhassanak, akkor el kell dönteniük, hogy melyik tagállam választásán akarnak részt venni, a kettős szavazás ugyanis tilos.

Magyarország biztosítja, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok külföldön is leadhassák szavazatukat. Ezenkívül regisztráció után voksolhatnak az EP-választáson azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Ők regisztrációt követően levélben adhatják le voksukat.

Az európai parlamenti választáson a voksolás végeredménye csak akkor hozható nyilvánosságra, amikor a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződött a szavazás. Mivel Olaszországban csak vasárnap este 11 órakor zárnak a szavazókörök, az előzetes adatok csak este 11 óra után lesznek elérhetők.

Fontos határidők

Az április 3-i névjegyzéki állapotnak megfelelően 7,81 millió választópolgárnak kell április 19-ig kézhez kapnia az értesítőt arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet.

Az EP-választáson szavazhat 7,86 millió, magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár, továbbá voksolhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok, amennyiben sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük, de regisztráltak.

A levélben szavazásra jogosultak május 15-én 16 óráig kérhetik regisztrációjukat, amennyiben ezt eddig nem tették meg. Jelenleg mintegy 127 ezren szerepelnek már ebben a névjegyzékben.

Hazájuk helyett a magyar pártok listájára szavazhatnak az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is, ha május 24-én 16 óráig kérik felvételüket az itteni névjegyzékbe. Az uniós országok választási szervei a szavazást megelőzően tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket; ilyenkor az anyaországban törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazhasson.

Az EP-választáson pártok indulhatnak, ehhez nyilvántartásba kell vetetniük magukat a Nemzeti Választási Bizottságnál.

A választási eljárási törvény szerint a hivatalos kampány a választást megelőző ötvenedik napon – most április 20-án – kezdődik. A választáson indulni szándékozó pártok ekkortól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától.

Az EP-választáson az a nyilvántartásba vett párt állíthat listát, amely május 3-án 16 óráig összegyűjt húszezer érvényes ajánlást és bejelenti listáját a Nemzeti Választási Bizottságnál.

Önkormányzati választások

Mint ismert, idén egy napon tartják az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. Az önkormányzati választáson szavazhat 7,68 millió magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár, mintegy 35 ezer bevándorolt, letelepedett menekült és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgára, ők mintegy 137 ezren vannak. Ellentétben az EP-választás névjegyzékével, ahol kérniük kell, ha a magyar listákra kívánnak szavazni, az önkormányzati választás névjegyzékére automatikusan felkerülnek.

Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelölt, valamint a tízezernél vagy ennél kevesebb lakosú településen a polgármesterjelölt állításához szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője, a főpolgármester-jelölt és a vármegyei lista állításához szükséges ajánlások számát a területi választási iroda vezetője állapítja meg április 4-én. A tízezernél több lakosú település polgármesterjelöltje és a főpolgármester-jelölt esetében a jogszabály tételesen meghatározza a jelöltséghez szükséges ajánlások számát.

A választáson a képviselőjelöltek, a polgármesterjelöltek és a főpolgármester-jelöltek május 6-án 16 óráig adhatják le ajánlóíveken összegyűjtött ajánlásaikat. A listákat május 7-én 16 óráig lehet bejelenteni, azok nyilvántartásba vételéről a helyi, illetve a területi választási bizottságok döntenek, négy napon belül.

Aki a szavazás napján nem a lakóhelyén, hanem a tartózkodási helyén akar élni a választójogával, május 31-én 16 óráig kérheti átjelentkezését. A választáson csak az jelentkezhet át, aki a választás kitűzése előtt legalább harminc nappal létesített tartózkodási helyet és a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

Nemzetiségi önkormányzati választás

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával egy napon,

június 9-én lesz a nemzetiségi önkormányzati választás is,

ezt azonban a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki.

A testületnek a törvény szerint a nemzetiségi választás időpontját a települési önkormányzati választás napjára kellett kitűznie, és azt kellett meghatároznia, hogy az egyes nemzetiségek mely településeken tarthatnak nemzetiségi választást.

A nemzetiségi választópolgároknak regisztrálniuk kell magukat, ha részt szeretnének venni a nemzetiségi önkormányzati választáson.

Hol lehet politikai hirdetést közzétenni?

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március 20-ig fogadja azoknak a sajtótermékeknek a hirdetési árjegyzékeit, amelyek politikai hirdetést kívánnak közzétenni a június 9-re kitűzött európai parlamenti, illetve önkormányzati választást megelőző kampányidőszakban.

A választási eljárásról szóló törvény szerint az idei önkormányzati választásokat, illetve az európai parlamenti képviselők megválasztását megelőző kampányidőszakban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely a választás kitűzését követő öt munkanapon belül hirdetési árjegyzékét az ÁSZ-nak megküldte.

Az ÁSZ ezek alapján március 20-án 16 óráig fogadja a hirdetési árjegyzékeket.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Tamás)