Döntött a Kúria a főpolgármester-választás megismétléséről

Karácsony Gergely elfogadja a független magyar bíróság döntését.

Karácsony Gergely fõpolgármester Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI

Vitézy kész az Alkotmánybírósághoz fordulni

A saját beadványának elutasítása után talán senki nem ünnepelte még úgy a független magyar bíróságokat, mint ahogy most Karácsony Gergely teszi – reagált a Kúria döntésére Vitézy Dávid.

– A Kúria döntése kapcsán a választási eljárásról szóló jogszabályok szerint alkotmányjogi panasszal még mindkét jelölt élhet. Mivel Karácsony Gergely korábban azt mondta, hogy az általa szükségesnek tartott új budapesti főpolgármester-választás érdekében minden lehetséges jogi eszközzel élni fog, gondolom, az Alkotmánybírósághoz is fordul még ezügyben. A Kúria döntésének a korábbi általam bemutatott visszásságokat érintő része kapcsán

a határozat jogi értékelését követően az alkotmányjogi panasz lehetőségét fenntartom

– írta közösségi oldalán Vitézy Dávid.

A főpolgármester kihívója aggasztónak nevezte a város szempontjából azt az ámokfutást, amelyet a megválasztott főpolgármester az elmúlt hetekben előadott, és olyan törvényben rögzített, évtizedek óta minden jelölt számára rendelkezésre álló jogorvoslati eljárásokat minősített csalásnak, amelyek végül őt hozták ki győztesnek. A legsúlyosabb bűncselekménnyel vádolt meg minden bizonyíték nélkül köztisztviselőket és a pillanatnyi érdekei mentén szemrebbenés nélkül minősített bíróságokat hitelesnek vagy csalónak, attól függően, hogy épp úgy gondolta, a javára vagy épp az ellenében döntenek – hívta fel a figyelmet az LMP jelöltje.

Elutasított kérelmek

A Kúria szerdán helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a főpolgármester-választás eredményét megállapító határozatát, amely szerint a választást Karácsony Gergely nyerte. A végzés jogerős.

A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) június 10-i határozatában megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely, a Párbeszéd – Zöldek–Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt jelöltje nyerte. Az FVB határozata ellen Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt fellebbezett, arra hivatkozva, hogy 202 szavazókörben olyan szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak, amelyek érvényesek voltak, és ez érdemben befolyásolta a választás eredményét. Ezért kérte, hogy az NVB a főpolgármester-választás összes szavazókörének összes érvénytelen szavazatát számolja újra. Hivatkozott arra is, hogy a IV. és VII. kerületben a visszalépő Szentkirály Alexandra nem vagy alig észrevehető módon lett törölve a szavazólapról, ezért kérte a szavazás megismétlését a két kerület szavazóköreiben.

Az NVB az érvénytelen szavazatok újraszámlálását követően, június 14-én helybenhagyta az FVB határozatát. Megállapította, hogy az újraszámlálás eredményeként a szavazatszámláláskor érvénytelennek nyilvánított érvénytelen szavazólapokból 560 érvényes volt, és az újraszámlálást követően érvényesen leadott szavazatok száma Karácsony Gergelyre 371 578, Vitézy Dávidra 371 537, Grundtner Andrásra 38 995. A IV. és VII. kerület vonatkozásában pedig az NVB arra jutott, hogy a csatolt bizonyítékok nem alkalmasak annak valószínűsítésére, hogy az érvénytelen szavazatok számát az egyik jelöltnek a szavazólapról való, Vitézy által kifogásolt törlése okozta, és mindez befolyásolta a választás eredményét is.

Az NVB határozata ellen mind Vitézy Dávid, mind Karácsony Gergely jogorvoslatot nyújtott be, a bíróság pedig a két ügyet egyesítette. Vitézy Dávid felülvizsgálati kérelmében kérte a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását, másrészt pedig a IV. és VII. kerület összes szavazókörében a főpolgármester-választás megismétlésének elrendelését. Hivatkozott többek között arra, hogy a két kerületben a kiesett jelölt nem jól észlelhető kihúzása a szavazópolgárokat megtévesztette, és ennek eredményeként a két kerületben mind a fővárosi átlaghoz, mind pedig a jól észlelhető kihúzást alkalmazó kerületekben született érvénytelen szavazatokhoz képest lényegesen nagyobb számú érvénytelen szavazat lett.

A Kúria szerint Vitézy Dávid bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos. A bíróság szerint az összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását olyan jogszabálysértésre hivatkozva kérte, amely nem volt tárgya a másodfokú, NVB előtt zajló eljárásnak, ezért ezt a Kúria nem vizsgálhatta. A IV. és VII. kerület vonatkozásában pedig a Kúria azt állapította meg, hogy Vitézy nem bizonyította, hogy a vékony tollú áthúzással sérültek volna a választási eljárási törvény alapelvei, illetve hogy ez a törlési mód alkalmas lett volna a választópolgárok megtévesztésére. A Kúria szerint az, hogy a IV. és a VII. kerületi szavazókörökben a fővárosi átlaghoz képest viszonylag magas számú érvénytelen szavazat keletkezett, nem támasztja alá a választók megtévesztésére vonatkozó állítást.

Karácsony Gergely a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését és a főpolgármester-választás megismétlését kérte. Hivatkozott arra, hogy a II., IX., XV. kerületben a lezárt urnák felnyitásánál a helyi választási bizottság tagja nem volt jelen, a XVII. kerületben nincs utalás arra a jegyzőkönyvben, hogy a helyi választási bizottság tagja jelen lett volna az urnabontásnál, a XVIII. kerületben az urnabontási folyamat nagyobb részében nem volt jelen helyi választóbizottsági tag, a IV. kerületben a dobozok nem voltak szabályszerűen lezárva. Emellett minden kerületben volt olyan szavazókör, ahol nem megfelelően kötegelték az érvénytelen szavazatokat. Álláspontja szerint mindez kétséget ébreszt azzal kapcsolatban, hogy a szavazatoknak a választás éjszakáján a szavazatszámláló bizottság általi megszámolása és az NVB újraszámlálása között a szavazólapok tartalma megváltoztatható-e.

A Kúria szerint Karácsony Gergelynek a megismételt szavazás elrendeléséhez részletesen ki kellett volna fejtenie és meggyőző bizonyítékokkal kellett volna alátámasztani az újraszámlálás során elkövetett jogsértéseket,

de a beadvány pusztán a kétségeket vetette fel ezzel kapcsolatban. A kétség szintjén megfogalmazott felvetések azonban nem adnak alapot a főpolgármester-választás eredményének vizsgálatára.

Karácsony előremenekült

Mint arról már beszámoltunk, minden idők legszorosabb főpolgármester-választási csatáját hozta Budapesten 2024. június 9. Karácsony Gergely inkább a DK-sokkal járta az országot, és ezeken az alkalmakon azt hangoztatta, hogy Budapesten olyan jól állnak, hogy még ezt is megteheti. Mint kiderült, nem állt olyan jól, a Vitézy Dáviddal lefolytatott Partizán-vita pedig még jobban rombolta a regnáló főpolgármester nimbuszát. Az LMP jelöltjének kampánya az utolsó hetekben új erőre kapott, ezen pedig még egyet lendített, hogy a választások előtt két nappal Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP jelöltje visszalépett, és támogatóitól azt kérte, szavazzanak Vitézy Dávidra.

Vitézy Dávid nagyot hajrázott, majdnem beérte Karácsony Gergelyt (Fotó: Havran Zoltán)

Karácsonyék ettől a lépéstől bepánikoltak, a főpolgármester egy nappal a választás előtt plakátrongálásba kezdett, és Vitézyt próbálta azzal lejáratni, hogy fideszes. Visszafelé sült el azonban a főpolgármester húzása, hiszen így saját narratívája szerint egy Fidesz-jelölt szorongatta meg. A szavazatok számlálása közben szinte végig Vitézy Dávid vezetett, a legvégére aztán valahonnan előkerült még jó pár Karácsony-voks, így a regnáló főpolgármester pár száz szavazattal, de megnyerte a versenyt.

Érdemes rögzíteni, hogy mindkét jelölt több mint 371 ezer szavazatot kapott, egy ilyen eredménnyel könnyűszerrel meg lehet nyerni egy főpolgármester-választást. Amikor Tarlós István és Demszky Gábor között a legszorosabb volt a verseny, 2006-ban, akkor a végül győztes Demszky 362 ezer szavazat begyűjtésével tudta elnyerni még egy utolsó ciklusra a főpolgármesteri posztot, és kicsit több mint egy százalékkal előzte meg Tarlóst.

Demszky Gábor kevesebb szavazattal is tudott választást nyerni, mint amennyit Karácsony és Vitézy kaptak (Fotó: Kovács Tamás)

Vitézy Dávid már a szavazatok számolása közben, amikor még ő vezetett, bejelentette, hogy újraszámlálást fog kérni, az ugyanis már látszott, hogy

rekordszámú, több mint 24 ezer érvénytelen szavazat érkezett, joggal lehetett feltételezni, hogy ezek között van olyan, amit amiatt nem számoltak bele az érvényesek közé, mert a visszalépett Szentkirályi neve mellé is ikszet tettek a választópolgárok.

Az érvénytelen szavazatokat végül újra is számolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), ám amíg ez tartott, Karácsony Gergely bejelentette, hogy új főpolgármester-választás kiírását követeli. Valószínűleg arra számított, hogy Vitézy fordíthat az érvénytelen szavazólapok átnézése után. Karácsony félelme nem igazolódott, bár a pár száz szavazatnyi különbség csökkent 41-re csökkent, de ez is azt jelenti, hogy a főpolgármestert 0,01 százalék különbséggel újraválasztották.

Karácsony Gergely új választást követelt (Fotó: Bach Maté)

Karácsonyék kérelmét be is fogadta az NVB, azonban az elbírálás már a legfelsőbb bírói fórumra, a Kúriára várt. A döntés lényege az volt, hogy megsemmisítsék-e a választás eredményét és új választást írjanak ki.

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: MTI/ Máthé Zoltán)