Elmarad a megújulás a baloldali pártokban

Történelmi vereséget szenvedtek a baloldali pártok a nemrég lezajlott választásokon, ám a kudarc ellenére nem a megújulásban látják a pártok politikusai a jövőt. Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy nem akar a Demokratikus Koalíció éléről távozni, miközben a Momentum vezetésére az a Fekete-Győr András is pályázik, aki egyszer már megbukott pártelnökként. Az MSZP társelnökeként ténykedő Komjáthi Imre pedig leszögezte, vissza akar térni a párt élére, de csak akkor, ha megszüntetik a társelnöki rendszert.

Budapest, 2024. május 31. Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülésén 2024. május 31-én. A kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt az ülés, így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Az egykori kormányfő az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorában továbbvitte ezt az eszmefuttatást. Szerinte „a haza legyen büszke rá, hogy ilyen párt létezik, mint a DK, attól függetlenül, hogy háromszáz vagy kétmillió ember támogatja”.

Ugyancsak mélyrepülésbe került a választásokon a Momentum, amelyben szinte polgárháborús viszonyok alakultak ki. Nem is csoda, hiszen a vasárnapi választások egyik legnagyobb vesztese a liberális párt: nem jutott be a Fővárosi Közgyűlésbe, de még az EP-választáson sem sikerült mandátumot szereznie. A Népszava írta meg, hogy a Momentum vasárnapi tisztújításán egész biztosan távozik a pártvezetésből Soproni Tamás, Hajnal Miklós és Orosz Anna. Mint ismert, a Momentum legutóbbi elnöke, Donáth Anna az európai parlamenti eredményeket kudarcként értékelte, ezért lemondott az elnöki tisztségről. A párt vezetésére ketten pályáznak, Tompos Márton eddigi alelnök és parlamenti frakcióvezető-helyettes, valamint Fekete-Győr András volt elnök és egykori frakcióvezető.

A DK-val és a Párbeszéddel közösen induló MSZP mindössze nyolcszázalékos eredményt ért el az EP-választáson. A csúfosan leszerepelt szocialista párt társelnökei, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre is közölték, hogy vállalják a felelősséget a bukásért, és lemondanak a tisztségeikről.

Később Komjáthi az ATV Egyenes beszéd című műsorában azonban már arról értekezett, hogy újra elindulna az elnöki posztért, de csak akkor, ha a társelnöki rendszert megszünteti a párt, mert szerinte „a magyarok vezérel­vűek”.

Arról is beszélt, hogy az erős kötődés ­miatt nem fogja engedni a párt logójának vagy nevének módosítását, szerinte szükség van arra, hogy az MSZP szuverén párt legyen. Arra ugyanakkor nem tudott választ adni, hogy az MSZP milyen felállásban fog indulni a 2026-os választáson, erre még nincsenek tervek.

A választásokon szintén leszerepelt Jobbik elnöki pozíciójából távozott Gyöngyösi Márton, a múlt héten pedig Adorján Bélát választották meg a párt élére. Az újdonsült elnök már tizenöt éve tagja a Jobbiknak, jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés tagja és Vásárosnamény önkormányzati képviselője, ugyanakkor országos szinten eddig kevéssé volt ismert.

Hiába választottak azonban új elnököt, a párt meghatározó politikusai közül többen is a Jobbik vezetésének a tagjai maradtak. 

Adorján Béla elnökhelyettese az a Brenner Koloman, aki a Jobbik színeiben indult a főpolgármester-választáson, de hónapokkal a voksolást megelőzően visszalépett a versenytől. Az elnökségnek többek között tagja lett Lukács László György frakcióvezető és Z. Kárpát Dániel is, aki a korábbi elnökök, Vona Gábor, Sneider Tamás, Jakab Péter és Gyöngyösi Márton elnöksége alatt is alelnökként tevékenykedett a pártban.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)