Már az első napirendi pont előtt összeomlott a Fővárosi Közgyűlés

A Fővárosi Közgyűlés második ülésén komoly viták alakultak ki, számos fontos kérdésben azonban továbbra sem sikerült döntenie a testületnek. Ennek következményeként nemcsak főpolgármester-helyettes, hanem az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megszavazását sem sikerült tető alá hozni.

közgyűlés Fotó: Csudai Sándor

SZMSZ módosítás 

Egyenlőre úgy fest, egyik nagy frakción sem megy át Karácsony szmsz-módosítása. A főpolgármester többek között ahhoz is ragaszkodik, hogy nála maradjon a fővárosi cégek vezetőinek munkáltatói jogköre, miközben a Tisza párt frakciója ezt a jogkört is átvenné a főpolgármestertől. 

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával kapcsolatban Szentkirályi Alexandra elmondta, 

ez az SZMSZ még nem olyan, amelyet jó szívvel támogatnánk. Továbbra is kiállunk amellett, hogy négy helyett két bizottságot kell csak működtetni, ezzel ugyanis több mint 100 millió forintot tudna megspórolni a főváros.

Barabás Richárd, Újbuda bukott alpolgármestere, és a Párbeszéd frakció képviselője az SZMSZ kapcsán nem tudta megállni, hogy ne kezdje el szapulni a fővárosi Fidesz frakcióvezetőjét, Szentkirályi Alexandrát. A politikus nevetségesnek állította be a Szentkirályi Alexandra által benyújtott indítványt, amelynek értelmében a főváros minden intézményében antikorrupciós szobákat hoznának létre, és a kormány lobbistájának nevezte Szentkirályit. 

Az SZMSZ módosításról végül nem szavaztak azonnal a képviselők. Szavazni a javaslatokról a képviselők várhatóan csak jóval később, a viták után fognak. Karácsony Gergely ugyanis a Fővárosi Közgyűlés egyértelmű többsége ellenére, előzetes egyeztetés nélkül változtatta meg a szavazás rendjét.

A Szentkirályi Alexandra által a bizottságok számának csökkentésére tett javaslatot a közgyűlés elutasította, a Karácsony Gergely által előterjesztett SZMSZ módosítását végül a Fővárosi közgyűlés leszavazta. 

Vagyis a fővárosi önkormányzat továbbra is jogtalanul működhet tovább, az SZMSZ felülvizsgálata és elfogadása továbbra is a közgyűlésre vár. 

 Nem sikerül igazgatósági tagokat választani 

A Fővárosi Közgyűlés más fontos döntésekhez hasonlóan az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megszavazását sem sikerült véghez vinnie. Karácsony Gergely ugyanis visszavonta a személyi ügyekben tett javaslatát arra hivatkozva, hogy akkor fogja újra benyújtani azt, hogyha nem fog automatikusan 

a politikai mészárszék áldozatává válni.

A főpolgármester előterjesztésében ugyanakkor nem szerepeltek nevek, ugyanis a frakcióknak nem sikerült dűlőre jutnia a kérdésben. Karácsony Gergely kiemelte, amennyiben nem tudják megszavazni a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagokat, a főváros cégei jogszerűtlenül fognak működni. Vitézy Dávid arról beszélt, hogy sajnálja, hogy Karácsony meghátrált az ügyben. Mindeközben a Tisza Párt arra tett javaslatot, hogy a szóban forgó felügyelőbizottsági és igazgatósági tagokat egy teljesen új pályázat kiírásával választanák ki. 

Hétfőre újabb egyeztetést hívott össze az ügyben Karácsony Gergely. 

Az hármas javaslatot végül támogatta a fővárosi közgyűlés. A politikusok két, a Tisza párt által benyújtott indítványt utasítottak el, amelyek a vezérigazgatói, ügyvezetői igazgatói, igazgatósági és felügyelő bizottsági pozíciókra kiírt pályázatok visszavonására, illetve új pályázatok kiírására tettek javaslatot. 

Megoldást keres a lakhatási válságra a Fővárosi Közgyűlés

Meglepő, de örömteli fordulatnak nevezte Karácsony Gergely, hogy a kormányoldal is érdeklődik a téma iránt. A főpolgármester kiemelte, egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy a közgyűlés újra tárgyalja a 20 milliárd forintos lakhatási csomagot, amelyről az előterjesztés is szól. 

Szentkirályi Alexandra kiemelte, véleménye szerint az elmúlt öt év lakhatási politikája, és ígérgetése vezetett oda, hogy lakhatási válság alakult ki Budapesten. 

A Fidesz módosító indítványa szerint ezt a forrást kollégiumépítésre kellene fordítani. Karácsony Gergely szerint ugyanakkor a kollégiumok építése nem önkormányzati, hanem állami feladat. A Diákváros felépítésével kapcsolatban Karácsony Gergely azt mondta, ez 2019 óta tartozása a kormánynak, így nem támogatja a Fidesz frakció azon ötleteit, hogy arra is költsenek a fővárosi forrásokból.

Az I. kerületben három év alatt mindössze 11 lakást sikerült a lakásügynökségbe bevonni, ami több mint 100 millió forintjába került az önkormányzatnak

- mondta el Böröcz László, majd kiemelte, alapos átgondolásra szorul a lakásügynökség intézménye mind kerületi, mind pedig fővárosi szinten. 

Szentkirályi Alexandra elmondta, a főváros lakásügynökségének az elmúlt fél évben nyolc lakást sikerült kiadnia, miközben több mint 140 ezer kiadó lakás van jelenleg Budapesten. 

Nem azon kell vitatkozni, hogy a lakhatás kérdése a kerület vagy a főváros dolga, meg kell nézni, hogy a kerületek vagy a főváros végzi el jobban a feladatot. Az elmúlt időszak számaiból pedig egyértelműen kiderült, hogy a főváros képtelen ezen feladatok ellátására

– tette hozzá Szentkirályi, majd kijelentette, miközben Karácsony Gergely azt állítja, hogy a kollégiumok létesítése nem a fővárosi önkormányzati feladat, addig a főpolgármester 2019 óta folyamatosan ígérgeti a kollégiumi férőhelyek bővítését. A Fidesz-KDNP frakcióvezetője elmondta, az ügynökségre szánt források helyett Karácsonynak tárgyalnia kellene a kormánnyal a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz pályázatok keretében a kollégiumi férőhely bővítésről és a megfizethető szolgálati lakások kialakításáról. Gulyás Gergely Kristóf képviselő elmondta, Budapest nem esne el az Európai Uniós támogatásoktól a kérdéses 20 milliárd forint átcsoportosításával.

A fővárosi közgyűlésben konszenzus van arról, hogy lakhatási válság van. Már csak az a kérdés, hogy mi valósult meg 2019-óta, miután Karácsony Gergely ígéreteket fogalmazott meg arról, hogy megoldja ezeket a problémákat

– tette hozzá Radics Béla képviselő. 

Szentkirályi Alexandra a Fidesz-KDNP frakcióvezetője elmondta: szerinte mindenkinek az az érdeke, hogy a fővárosi lakhatási kérdés minél nagyobb hatékonysággal megoldódjon és az európai források a fővároshoz eljussanak. 

Csak azt vitatom, hogy mi a megfelelő módja a források eljutásának. A Fővárosi Lakásügynökségen keresztül van-e a legjobban felhasználva, vagy pedig van-e annak létjogosultsága, hogy a kerületek is ebbe aktívan be tudjanak kapcsolódni. Azt szeretném elérni, hogy ezek a források érkezzenek meg minél előbb, és aztán a lehető legjobban legyenek felhasználva

 – húzta alá a Fidesz frakcióvezetője, aki felvetette: kezdeményezzenek módosítást az Európai Uniónál, hogy a kerületek is be tudjanak ilyen forrásokhoz jutni. Karácsony Gergely főpolgármester erre úgy reagált: ha újrakezdenék az egyeztetéseket, könnyem kifuthatnak az időből és elveszthetik az uniós támogatást. 

Szentkirályi hangsúlyozta, hogy kikérte több fideszes polgármester véleményét,  ők örülnének annak, hogyha a kerületek is hozzá tudnának jutni ezekhez a forrásokhoz.  A kormánypárti politikus arra is kitért, hogy szeretnének egy világos álláspontot látni a Tisza képviselőitől is, legfőképpen migrációs hátterű személyekkel kapcsolatban.

A Fővárosi közgyűlés a javaslatot végül az esti órákban történő szavaztatás során elfogadta. A javaslat F pontját a fővárosi közgyűlés azonban nem támogatta, így a lakásügynökség továbbra is zavartalanul működhet, és égetheti el az uniós illetve az önkormányzat forrásokat, amelyeket a Fidesz-KDNP frakciója a lakhatási válság valódi megoldására, kollégium építésére és szolgálati lakások létrehozására használta volna fel.  

Horn Gyula sétány 

Radics Béla a fővárosi közgyűlés kormánypárti képviselője elmondta, céljuk, hogy Budapest szívében létrejöjjön a Pesti srácok sétány, illetve nevezzék át a Horn Gyula nevével jegyzett közterületet. Balogh Balázs, a Tisza párt képviselője elmondta, a Pesti Srácok helyett Tóth Ilona, 1956-os elítélt nevét kell, hogy viselje a szóban forgó sétány. Szaniszló Sándor, a Demokratikus koalíció vezetője pedig kiemelte, nem fogják támogatni a Horn Gyula sétány átnevezését. 

A mostani vita is jól mutatja, hogy túlságosan elhamarkodottan nem szabad közterületet elnevezni nemrég elhunyt személyekről

– mondta el Vitézy Dávid, akinek felszólalására válaszolva Karácsony Gergely elmondta, nem kifejezetten támogatja a Horn Gyula sétány átnevezését. A  Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője azt szeretné, hogy a díszpolgári címet elnyerők esetében maradhatna a jelenleg hatályos szabály, amely szerint halála után 5 évvel lehet személyről közterületet elnevezni. Mindenki más esetében visszaállítanák a 25 éves időtávot. 

Az én előterjesztésem az, hogy egy pufajkás helyett a fővárosi közgyűlés javasolja azt a XIII. kerületnek, hogy nevezzék át a kérdéses közterületet Pesti srácok sétányra 

– tette hozzá a javaslat előterjesztője, Radics Béla, majd Szaniszló Sándor felszólalására válaszolva kiemelte, a DK-s politikus a Horn Gyulához hasonló pufajkások örököse. 

A Horn Gyula sétány Pesti srácok sétányra való átnevezését a Fővárosi közgyűlés frakciói támogatták. Az előterjesztést így megszavazták, a XIII. kerületi sétány így a pesti srácok emléke előtt állít emléket a jövőben. Vitézy Dávid javaslatát a képviselők elfogadták, miszerint ezentúl közterületet személyről csak annak halála után 25 évvel lehet elnevezni. 

Állásfoglalás a reptéri gyorsforgalmi út fejlesztésében

Vitézy Dávid a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője elmondta, véleménye szerint a Liszt Ferenc Repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kiépítése elsőbbséget kell élvezzen a közúti kapcsolatok fejlesztésével szemben annak ellenére is, hogy Lázár János ezzel ellentétes állásponton van. Vitézy kiemelte, véleménye szerint a reptér és a Nyugati pályaudvar közé tervezett gyorsvasútnak városszerkezeti és vasút fejlesztési szempontból sincs semmi értelme. A közgyűlés végül elfogadta Vitézy Dávid javaslatát, amelynek értelmében a főváros a kormány tervével ellentétben a kötöttpályás közlekedés fejlesztését helyezné előtérbe a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérrel összefüggésben.