Orbán Viktor: Történelmi megállapodás született, a minimálbér megközelíti az átlagjövedelem felét + videó

Aláírta a kormány a hároméves bérmegállapodást a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel.

Orbán Viktor miniszterelnök Fotó: MTI/Máthé Zoltán

– Megszületett a bérmegállapodás – tudatta Orbán Viktor. A miniszterelnök hétfőn reggel írta alá a három évre szóló béregyezményt a karmelita kolostorban a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselőivel.

Két nehéz év után tudtak megállapodni arról, hogy hét százalékkal emelik a garantált bárminimumot és kilenc százalékkal a minimálbért – emlékeztetett a megállapodás aláírása után Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. – A 2026-os és a 2027-es években 13 százalékos minimálbér-emelést vállaltunk – tette hozzá. Szerinte elmentek a falig, de jó megállapodás született a bérekről.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője kiemelte: a munkavállalói oldal részéről nehéz tárgyalássorozat végére került pont, idén kifejezetten nehéz volt a megállapodás a körülmények miatt, gazdasági nehézségek mellett és háborús időben kellett megegyezésre jutni.

– 2016-ban két és fél évre szóló megállapodás született, ennek folytatása a jelenlegi bérmegállapodás. Olyan három évre szóló bérpályát sikerült felállítani, melyben kilenc százalékkal, 13 százalékkal, majd 14 százalékkal nő a minimálbér. Büszkék lehetünk Magyarországra, hiszen azon hat ország egyike vagyunk, ahol a minimálbér igazítása az uniós elvárásokhoz már megtörtént – jelezte Mészáros Melinda. Hozzátette: a kompenzációs rendszert is rögzítették a megállapodásban.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A béke a gazdaságnak is érdeke

– A gazdaságnak van két fontos szereplője, megvannak a képviselőik, és az a jó, ha a kormánynak minél kevesebb szerepe van a bérmegállapodás létrejöttében – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a hároméves bérmegállapodás aláírása után. Mint mondta, amikor távol vannak egymástól az álláspontok, akkor van szükség a kormány segítségére. – Nem akarunk változtatni azon, hogy a bérekről azok állapodjanak meg, akik a gazdaságot működtetik – tette hozzá.

Jelezte, hogy a háború súlyosan érinti az európai gazdaság minden szereplőjét, ami magas inflációhoz és alacsony növekedéshez vezetett. Szerinte a béke szélesebb lehetőségeket jelent a magyar gazdaság számára, ezért várták meg az amerikai elnökválasztás eredményét.

A bérmegállapodás arra a koncepcióra épül, hogy sikerül 2025-öt békeévvé tenni, és a gazdaság fejlődését is egy békeévben elvárható ívben képzeljük el – hangsúlyozta a miniszterelnök, majd jelezte, hogy a kormány szerint jövőre a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés reális.

Történelmi megállapodás a bérekről

Gratulált a résztvevőknek, mondván, a megállapodáshoz államvezetési képességre volt szükség a felek részéről. – A részérdeket csak akkor tudjuk érvényesíteni, ha közben nem rombolunk. Fontos a nemzeti elkötelezettség az egész iránt, egymás iránt – hangsúlyozta. Fontosnak nevezte, hogy olyan megegyezés jöjjön létre, amely a nemzeti öntudat mentén a másikra is gondol, nem csak a saját érdeket tartja szem előtt.

Nincs más hátra, mint hogy a megállapodásban foglaltakat betartsuk, ami nem lesz egyszerű. A kilenc-, 13 és 14 százalékos emelkedés mögött hatékonyság- és termelékenységjavulás is meghúzódik, enélkül nem lehet kitermelni az elképzelt emelést

– jelezte a kormányfő. Orbán Viktor nemzetközi szinten nézve történelmi mértékűnek értékelte a megállapodást. Soha nem látott mértékű a mostani minimálbér-emelés, összesen 43 százalék. Uniós szinten az elmúlt harminc évben csak egyszer volt ilyenre példa.

A várakozások szerint a minimálbér reálértéke 29 százalékkal nő, továbbá

közel vannak ahhoz, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felének értékét.

Szót ejtett róla, hogy 2025-ben számos beruházás várható, amelyek összértéké 8100 milliárd forint, ebből 2025-ben 450 milliárd forint megérkezik a gazdaságba.

Egymilliós átlagbér

A miniszterelnök felidézte: nem tudták volna a megállapodást tető alá hozni, ha nem hirdetik meg a kis- és középvállalkozásoknak szóló, 1410 milliárd forintos Demján Sándor-programot. Jelezte, hogy fontos szerepe volt a munkáshitelnek is megállapodás létrejöttében, ahogy a fiataloknak járó, 150 ezer forintos lakhatási támogatásnak is. – Ez a bérmegállapodás akkor működik, ha az új gazdaságpolitika sikerrel jár – emelte ki a kormányfő.

Emlékeztetett: 2010-ben a legfontosabb vállalás egymillió új munkahely volt. – Kételyek övezték ezt az elgondolást, de a tények azt mutatják, nem volt lehetetlen vállalás. Ez a megállapodásoknak is köszönhető a szakszervezetek és a munkaadók között.

Most azt mondjuk, belátható időn belül el kell érni az egymilliós átlagbéreket.

– Most is vannak kételyek, bizonytalansági tényezők, de szerencsére a partnereink közötti mostani megállapodás jó előjel. Hiszem, hogy Magyarország meg tudja csinálni – jelentette ki Orbán Viktor.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum emeléséről

1. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (a továbbiakban: VKF) tagjai a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez hároméves bérmegállapodás megkötésével járulnak hozzá annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből a társadalom minél nagyobb része részesülhessen.

2. A VKF tagjai a jelen megállapodás aláírásával – figyelembe véve a gazdaság és a vállalkozások teljesítőképességét – a dinamikus gazdasági növekedésen, a vállalati hatékonyság- és termelékenység-javuláson alapuló béremelkedés megvalósítására törekednek.

3. A VKF tagjai a hároméves bérmegállapodásban elkötelezik magukat a gazdasági versenyképesség javításában, a bérek növelésében és az ezt célzó programok háromoldalú megtárgyalásában, melynek eredményeként a minimálbér 2027-ben eléri a 2027. évi várható rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát.

4. A 3. pontban foglalt cél elérése érdekében a minimálbér emelésére az alábbi ütemezés szerint kerül sor:

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege:

• 2025. január 1. napjától kilencszázalékos emeléssel 290 800 forint.
• 2026. január 1. napjától 13 százalékos emeléssel 328 600 forint.
• 2027. január 1. napjától 14 százalékos emeléssel 374 600 forint.

5. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított garantált bérminimum 2025. január 1. napjától hétszázalékos emeléssel 348 800 forint.

6. A VKF tagjai megállapodnak abban, hogy a 2026. és 2027. évben a garantált bérminimum emelésének mértékét az infláció, valamint a termelékenység tényadatainak figyelembe vételével határozzák meg.

7. A VKF tagjai a munkavállalók jövedelmi pozícióinak megtartása, illetve javítása érdekében a munkáltatókat arra ösztönzik, hogy az általános béremelések során törekedjenek a keresetek reálértékének növelésére.

8. A VKF tagjai megállapodnak abban, hogy a munkáltató annyi munkavállalója után, ahánynak az alapbére 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszak bármely időpontjában legfeljebb 290 800 forint volt (részmunkaidős foglalkoztatásban állók esetén a munkaidővel arányosan figyelembe véve),

• 2025. évben a 2025. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett a 2024. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót,
• 2026. évben a 2026. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett a 2025. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót,
• 2027. évben a 2027. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett a 2026. évi minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adót fizeti meg (részmunkaidős foglalkoztatásban állók esetén a munkaidővel arányosan figyelembe véve).

9. A VKF tagjai a következő évekre meghatározott minimálbér emelés mértékét az alábbi makrogazdasági mutatók prognózisa figyelembevételével határozták meg:

• Bruttó átlagkereset: 8,7 százalék (2025), 7,6 százalék (2026), 7,4 százalék (2027).
• GDP: 3,4 százalék (2025), 4,1 százalék (2026), 4,3 százalék (2027). 
• Infláció: 3,2 százalék (2025), három százalék (2026), három százalék (2027).

10. Amennyiben az egyes mutatók eltéréseinek számtani összege a tárgyév I–III. negyedévi átlagos tényadatai alapján pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot, a VKF tagjai a 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozó minimálbér-emelés mértékét újratárgyalják.

11. Amennyiben az előző pontban foglalt tárgyalások során nem születik megállapodás, 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozóan a megállapodás 4. pontjában jelzett minimálbér összege az eltérésnek megfelelően módosul.

12. A kormány, támogatva a megállapodás végrehajtását, vizsgálja a munkaerőköltségek csökkentésének lehetőségét a vállalkozások bérköltség-növekedésének enyhítésére.

13. A VKF tagjai megvizsgálják a minimálbérek és a szakmai bérminimumok szabályozásának, gyakorlatának nemzetközi rendszerét, figyelemmel egy ágazati bértarifarendszer hosszabb távon történő kialakításának lehetőségére, amelynek központi elemét képezik az ágazati és a makroszintű kollektív megállapodások.

– Teljesen új gazdaságpolitikára van szükség arra az esetre, ha vége lesz a háborúnak – mondta Orbán Viktor kormányfő a pénteki rádióinterjújában. Rámutatott: az új gazdaságpolitika a növekedést megpróbálja az európai átlag fölé emelni. Ez a gazdasági semlegességen alapul.

Az új gazdasági akcióterv a lakhatáson és a kisvállalkozók megsegítésén túl tartalmaz egy bérstratégiát is.

Amikor az árak magasak, akkor a védekezés egyik módja a béremelés a miniszterelnök szerint. Ha a megállapodás nem akar létrejönni, akkor a kormánynak segítséggel kell közbelépni. Ezt meg is tették, és hároméves béremelkedés jön – jelezte Orbán Viktor.

– A következő három évben a minimálbér kilenc százalékkal, 13 százalékkal és 14 százalékkal növekszik, a garantált bérminimum pedig jövőre hét százalékkal fog emelkedni, így a várható három-négy százalékos infláció mellett dinamikus lesz a bérnövekedés – közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió vasárnapi reggeli műsorában.

A cél, hogy 2028-ra négyszázezer forint körüli minimálbér legyen Magyarországon.

Jelenleg mintegy 211 ezer ember keres minimálbért, és megközelítőleg 330-340 ezer ember garantált bérminimumot. Összességében a 4,7 millió munkavállalót számláló munkaerőpiacból mintegy egymillió embert érint közvetlenül a minimálbér-emelés.

Reális az a cél, hogy néhány éven belül a minimálbér négyszázezer forint lesz, az átlagbér pedig egymillió forint Magyarországon

– mutatott rá hétvégén Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a hároméves bérmegállapodás aláírásán (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)