– Budapest Főváros Közgyűlése múlt év decemberben döntött arról, hogy készüljön megvalósíthatósági tanulmány dunai folyami uszoda létesítésének lehetőségeiről – írta lapunk kérdésére adott válaszában a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH).
Mint mondták: ebben megvizsgálva többek között a létesítmény működéséhez szükséges műszaki, technológiai, hidrológiai feltételeket, a jogi hátteret, része lesz vízminőség-elemzés, megfelelő helyszínek vizsgálata és értékelése, illetve koncepcióterv és költségbecslés is.
– A Duna fővárosi szakaszán szabadstrand és uszoda kialakításával kapcsolatos előkészítés megkezdődött, melyben társaságunk, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. civil szervezetekkel együtt részt vesz – árulta el lapunknak a BGYH. Felmerül a kérdés, miért is lett olyan fontos a Karácsony Gergely vezette fővárosnak a dunai uszodák kialakítása, hiszen biztonsági és vízminőségi okokból sokáig nem üzemeltetett a főváros ilyen létesítményeket. Mint megírtuk: a római-parti szabadstrandnál az esőzések után nem ajánlatos a vízbe merészkedni, mert a Békásmegyeri szivattyútelepről kiengedik a szennyvizet, előfordult, hogy E. coli baktérium került a vízbe. A dunai folyami uszodák és a fővárosi szabadstandok ötlete a Város és Folyó (Valyo) civil egyesülettől származik, ezt és ahogy több mást is nem a baloldali városvezetés találta ki, hanem a főpolgármesterhez kötődő baráti civilek.
A társaság nevéhez fűződik a pesti alsó rakpart nyári lezárása is, a Jane Haining rakparton időszakosan pihenőparkot, ideiglenes közteret alakítanak ki, a programok is az egyesület koordinációjában valósulnak meg.
A támogató a fővárosi önkormányzat és a Budapest Brand volt, idén sem lesz másképpen. Az egyesület a közösségi költségvetés lehetőségét is kihasználta, 15 millió forintból ülőkéket és köztéri grillezőket tervezett a Margitsziget déli csücskébe és a Vizafogóra. A Város és Folyó Egyesület honlapján azt írja: a szóban forgó dunai strandok előkészítésének nagy részét ők már 2024-ben elvégezték.
„Négy helyszínen havonta végeztünk akkreditált méréseket, a Gellért térnél és a Lánchídnál pedig hetente, hogy minél szélesebb körű információt kapjuk, hol lehetne Dunafürdőt nyitni a Duna belvárosi szakaszán. Az a jó hírünk van, hogy a nagyobb esőzéseken és áradásokon kívüli időszakokban a Duna vize megfelel a hatályos vízminőségi szabályoknak, így ez nem lehet akadálya a folyami fürdőzésnek Budapesten” – írták.
Mindenre négymillió forintot költöttek, a támogatást többek közt az Ökotárs Alapítvány biztosította, emellett partner volt benne a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. És az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszéke is. Az egyesület honlapja arról is szól, a projekt az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának támogatásával valósul meg.
A Magyar Nemzet többször beszámolt arról, hogy az Ökotárs Alapítvány visszatérő kedvezményezettje Brüsszelnek, az elmúlt években több alkalommal is kapott uniós forrásokat, amelyeket szét oszt további baloldali civil szervezetek felé. A Magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal tavaly decemberben arról írt:
az Ökotárs Alapítvány a politikai nyomásgyakorló hálózat hazai elosztóközpontja.
Bevételeinek döntő hányadát külföldi finanszírozás biztosítja, kezdetben egy kelet- és közép-európai hálózati központon (Environmental Partnership Association) keresztül kapott forrásokat olyan amerikai alapítványoktól, mint a Ford, a Rockefeller vagy a Soros Alapítvány, majd Magyarország uniós csatlakozását követően fokozatosan átalakították a finanszírozási modellt. A Szuverenitásvédelmi Hivatal felhívja a magyar állami szervek figyelmét arra, hogy az
Ökotárs Alapítvány és vele együtt az egész régiót lefedő hálózati struktúra jelenléte és működése súlyos szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára.
Mint megírtuk: Soros György létrehozta a Nyílt Társadalom Alapítványokat (OSF), fia, Alex Soros most ennek a szervezetnek az élére került, ami óriási befolyással jár, s annak ellenére irányítja a világ több politikusát, hogy soha nem indult választáson, az emberek nem szavaztak neki bizalmat. Sorosék mégis a markukban tartják az erre fogékony politikusokat. A 2024-es választási ciklusban több mint 85 millió dollárt költöttek kampányfinanszírozásra.
Borítókép: A Duna belvárosi szakasza (Fotó: Róka László)
