Fekete Rajmund: Nem úszhatjuk meg a kommunizmus bűneivel való szembenézést

Stockholmban, a magyar nagykövetségen nyílt meg a Terror Háza Múzeum Rabszolgasorsra ítélve című kiállítása, amelyen Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója leszögezte: a kommunizmus bűneivel való szembenézést nem úszhatjuk meg, tartozunk vele százmillió áldozatnak.

A svéd fővárosban, Stockholmban, a magyar nagykövetségen nyílt meg a Terror Háza Múzeum Rabszolgasorsra ítélve című kiállítása, amelyen jelen volt és beszédet mondott Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója (b-j) az Arthur Koestler – Diktatúrák Krónikása című konferencián a Kertész Imre Intézetben 2025. október 1-jén (Fotó: MTI/Purger Tamás)

A kommunizmus áldozatainak február 25-ei emléknapjához kapcsolódó rendezvényen tartott előadásában a szakember elmondta: a kiállítás annak a több százezer embernek állít emléket, akik emberi mivoltuktól teljesen megfosztva, hazájuktól több ezer kilométerre végeztek kényszermunkát a szovjet táborok poklában, és mindazoknak, akiktől elvették a jövőt egy soha meg nem valósuló, hamis álomért cserébe.

Kivégzett, meghurcolt, megkínzott, megtört, kitelepített, testileg és lelkileg megnyomorított emberek. A kommunizmus hazugsága hetven év alatt százmilliónyi áldozatot követelt, miközben magasztos célokkal, nemes jövőképpel leplezte valódi természetét. Megvetett és kitaszított kistestvéréhez, a nemzeti szocializmushoz hasonlóan jogszerűvé és hétköznapi gyakorlattá tette embertársainak megbélyegzését, kirekesztését, sőt megkínzását és meggyilkolását is

– mondta az igazgató.

Kiemelte, a szovjet modell az első pillanattól az utolsóig totális diktatúra volt, testvériség helyett a gyanakvás és besúgás rendszere jött létre.

„A mértéket nem ismerte, hiszen természete az emberi gonoszság mételyéből fakadt. Ezért alkalmazott az első pillanattól kezdve addig ismeretlen arányban erőszakot vélt vagy valós ellenségeivel szemben. A kimeríthetetlen osztálygyűlölet, a velem vagy ellenem logikája, az erkölcsi törvények semmibevétele, a cinikus, emberellenes magatartás vezetett legalább százmillió ember halálához” – fejtette ki Fekete Rajmund.

Hozzátette: 

a kommunizmus hazugságainak „azok dőltek be leginkább, akik nem szereztek róla első kézből tapasztalatot”, mert a vasfüggönyön túl, biztonságban, jólétben, szabadságban éltek, miközben „mi, közép- és kelet-európaiak magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével”.

Mint mondta, nyugati értelmiségi körökben a kommunizmus legitim ideológiának számít, „embertelen bűneinek napirendre tűzése süket fülekre és hideg közönyre talál”, szinte feltétel nélküli szimpátiát tanúsítanak a huszadik század egyik legkegyetlenebb diktatúrája iránt.

A kommunizmus nem halt meg. Nyugati képviselői ott vannak az egyetemi campusokon, az intézményekben, a médiában, a politikában,

de a kommunizmus égbekiáltó bűnei hidegen hagyják őket – jelentette ki. 

Felidézte, hogy Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnökeként kínai pénzből avatta fel Karl Marx szobrát, az Európai Zöld Párt frakcióvezetője következmények nélkül idézhette Lenint az Európai Parlamentben.

Fekete Rajmund szerint 

„Nyugaton feketelistára tett könyvek, rohamcsapatokba szervezett aktivisták gyűlölet-félórái, ordító, magukból kikelt kisebbségiek brigádjai terrorizálják az egyetemeken a tanárokat, diákokat, arra kényszerítve őket, hogy hódoljanak be a gondolatrendőrség által képviselt kizárólagosságra igényt tartó világnézetnek.”

A politikai véleményterrornak mára a legtöbb nyugati egyetemen intézményesült formái vannak, ezerszámra alkalmazott ideológiai szakfelügyelők ügyelnek a politikailag korrekt viselkedésre, beszédre, a különböző kvóták érvényesülésére, és azonnal lecsapnak a legkisebb gondolatbűnre, ahogy azt George Orwell egykor oly pontosan leírta – figyelmeztetett a szónok.

„Ez intő jel. Megtanulhatjuk belőle, hogy a szabadság nem véd meg bennünket az ostobaságtól. Vagyis: aki szabad, gyakran elfelejti, milyen is szabadság nélkül élni” – fogalmazott Fekete Rajmund.

A kommunizmus és a nácizmus halálos kór 

A Terror Háza Múzeum a diktatúrák történelmi elemzését végzi, a kommunizmus és a nácizmus ugyanis olyan, mint egy halálos vírus. Ahhoz, hogy legyőzzük, meg kell ismernünk. Hatástalanítása után múzeumok falai közé zárva mutogathatjuk a felnövekvő generációknak, hogy ez az a halálos kór, amelyet nem szeretnénk, ha valaha is visszatérne – tette hozzá.

Az igazgató felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2002. február 24-én a Terror Háza Múzeum megnyitóján, több mint százezer ember előtt úgy fogalmazott: 

Azt szeretnénk, ha a gyermekek úgy nőnének fel Magyarországon, hogy tudják mit álltak ki az előttük járók. Azt szeretnénk, ha gyermekeink megértenék, hogy a szabadságot nem adják ingyen. […] csak olyan nemzet polgárai lehetnek szabadok, akik képesek harcolni saját emberi méltóságukért.

Hatalmas a felelőssége azoknak, akik mind a két totális diktatúrát megszenvedték, egy olyan Európában, amelynek nyugati fele nem ismeri a szabadság árát és jelentőségét, nem ismeri a diktatúrák valódi arcát, nem becsüli meg nemzeti örökségét és identitását – figyelmeztetett Fekete Rajmund. 

Borítókép: Megemlékező a Terror Háza Múzeum Hősök falánál a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2023. február 25-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

További játékainkhoz kattintson ide!