Érdekességek a mézről

A méhek szorgalmas munkájának gyümölcse aranyló színével, tartósságával, változatosságával maga a csoda. A világ minden táján ismerik, használják a mézet – olvasható a Gyógyzóna cikkében.

A méh leszáll a virágra, és kiszívja édes nedveit. A rovar testében a nektárt az enzimek egyszerű cukorrá alakítják, majd a kaptárba visszaérve a méhek a méhsejtbe töltik azt. A méhek szárnyaikat lebegtetve szellőt keltenek a hatszögletű sejtek felett, hogy kiszárítsák, mézzé alakítsák, majd viasszal lezárják a sejteket. Bár sokan esszük, keveset tudunk a mézről. Talán a WebMD cikkében felsorolt néhány dolog is újdonság lesz.

Négymillió virág

Ahhoz, hogy egy kiló mézet előállítsanak, a méhek négymillió virágot látogatnak meg. A begyűjtött nektárt egy speciális testrészükben szállítják, egy úgynevezett második gyomorban, amit csak erre a célra használnak. Noha ezt is vissza kell böfögniük valahogy, az azért nem ugyanaz, mintha a méz a rovar emésztésre használt gyomrából kerülne a kaptárba.

Fotó: Pexels

Nyolcezer éves a méztörténelem

Egy időszámítás előtt 6000 évvel keletkezett spanyolországi barlangrajz már bemutatja, hogyan gyűjtötte be az ősember a mézet. Törökországban találtak ennél is régebbi, 8000 éves leleteket: emberkéz formálta főzőedényekben méhviasz nyomaira bukkantak. A piramisok idején az egyiptomiak már képzett méhészek voltak, méhbarát élőhelyeket hoztak létre, ahol olyan virágok és bokrok nőttek, amelyeket szerettek a sárga-fekete rovarok.

Sebet gyógyítottak vele

A méz sebek és égési sérülések kezelésére való felhasználása évszázadok óta a hagyományos orvoslás része volt. Az ókortól egészen a XVIII. századig mindig volt a katonák egészségügyi szolgálatánál méz. Az egyiptomiak használták először sebek gyógyítására, hisz a méz rengeteg olyan természetes vegyületet tartalmaz, amely harcol a baktériumokkal, elősegíti a gyógyulást, megelőzi a fertőzéseket és enyhíti a duzzanatokat.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Pexels