Magyarország rejtett gyöngyszemei, ahová érdemes ellátogatni

A Mátrában zafírkék vizű tengerszemet, a Mecsekben több száz éves üvegfúvó-kemencét, a Bükkben szállásként is használható barlangot találhatunk – olvasható a CsupaSport cikkében.

Apc, 2022. október 18. A drónnal készített, több fotóból, számítógépes programmal összeállított panorámaképen a Széleskõ-bányató néven is ismert tengerszem Apc közelében 2022. október 18-án. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter

Apci tengerszem

Ha a Mátráról van szó, a legtöbben a Kékesre, Magyarország legmagasabb hegyére gondolnak, amelynek csúcsát egy nemzeti színekre festett kő jelzi. A közelben fekvő Mátrafüred, Mátraháza és Gyöngyös kedvelt turisztikai célpont, számos programot találhatunk. 

Kevesek ismerik ugyanakkor az utóbbitól mindössze félórás autóútra található, Apc községhez tartozó Széleskő-bányatavat, amely apci tengerszem néven is ismert. 

A tó létrejötte a Szent-Iványi családnak köszönhető, amely a Nagy-Hársas és a Somlyó-hegy között 1875-ben andezitbányát nyitott.

 A termelés az 1960-as években leállt, a bánya gödre ezt követően csapadékkal és talajvízzel telt meg. A bányató átlagos mélysége 5–10 méter, a zafírkéken csillogó vizet 10–15 méter magas sziklafal, illetve erdő határolja. Ha a környéken járunk, mindenképp érdemes ellátogatni ide, Apcon járva pedig útba ejthetjük a Szent István király római katolikus templomot, amely gótikus és barokk stílusjegyeket is magán viseli.

Kisújbánya

Ha inkább az ország déli felére utaznánk, remek célpont lehet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén található Kisújbánya és az attól három kilométerre északkeletre található Óbánya.

A két települést patak köti össze, a környéken számos forrás található. De nem ez a fő vonzerő. 

Kisújbánya hagyományos sváb falu, valóságos időutazásban lehet része annak, aki felkeresi.

A házak többsége üdülőként működik, formájuk megőrzésére tájvédelmi törvény kötelezi a tulajdonosokat. Óbányát a „magyar Svájcként” is emlegetik a környék páratlan természeti adottságai miatt. A közelben található nevezetességek közé tartoznak a Pusztabányán található üvegfúvó-kemencék, amelyek a 18. században épültek, illetve a Csepegő-szikla – írja a CsupaSport.

Cserepes-kői sziklaodú

Ha a Bükki Nemzeti Parkba tervezünk többnapos kirándulást, érdemes megfontolni a Cserepes-kői sziklaodú felkeresését, amely a Kálmán-hegy délkeleti nyúlványát alkotó, fennsíkperemi Cserepes-kő csúcsa alatt, a sziklás hegygerincen nyílik. Bélapátfalváról csaknem hét kilométeres gyalogtúrával juthatunk el oda, megközelítését segíti, hogy az Országos Kéktúra egyik bélyegzőhelye is itt található. 

A barlang különlegessége, hogy ha magunkkal cipeljük a szükséges felszereléseket (derékalj, hálózsák, stb.) meg is szállhatunk benne. 

A fapriccseken hatan férnek el, a téli időszakban befűthető vaskályha növeli a komfortérzetet. A barlang közelében található a Bükk-vidék nyolcadik legmagasabb hegye, a 949 méteres Tar-kő, meredek sziklafalának pereméről varázslatos panoráma nyílik déli irányba, az Alföld felé. 

Az eredeti cikk Magyarország rejtett gyöngyszemei, amelyekhez egyszer el kell kirándulni címen található a CsupaSport oldalán.

Borítókép: A drónnal készített, több fotóból, számítógépes programmal összeállított panorámaképen a Széleskő-bányató néven is ismert tengerszem Apc közelében 2022. október 18-án (Fotó: MTI/Komka Péter)