Júniusban 0,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, mind a kiigazítatlan, mind a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző havi, májusi kibocsátáshoz képest az ipar júniusi teljesítménye 2,2 százalékkal csökkent. Az első félévi ipari termelés 0,4 százalékkal elmaradt a múlt év azonos időszakától.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai közleményében a következő időszakra nézve kedvezőnek nevezi, hogy az összes rendelésállomány 21,3 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőtti bázishoz képest, és hogy a feldolgozó-ipari ágazatok összes új rendelésállománya elsősorban az új exportrendelések 2,6 százalékos bővülésének köszönhetően 1,6 százalékkal nőtt. A tárca kiemeli, hogy a feldolgozóipar kilenc alágában volt tapasztalható termelésbővülés: a jelentősebb alágak közül a járműgyártás elsősorban a jármű-villamossági, -elektronikai készülékgyártás igen dinamikus, 29 százalékos növekedésének köszönhetően 13,1 százalékkal bővült, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása pedig 11,1 százalékkal emelkedett.
Elindult valami
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője az MTI-nek a Mercedes-gyár hatására utalva elmondta: az ipari termelési adatokon látszik, hogy elindult valami, mivel a járműgyártás volumene 13,1 százalékkal magasabb volt, mint 2011 azonos időszakában, és április-májushoz képest gyorsult a szegmens kibocsátása.
A szakértő szerint ugyanakkor markánsan még nem érhető tetten a „Mercedes-hatás”, mivel a járműgyártás általában két számjegyű növekedést tud felmutatni a többi cég termelésének is köszönhetően. Bár a hatás a vártnál mérsékeltebb, ugyanakkor reményt ad arra, hogy az ipar elkerüli a recessziót, és a következő hónapokban tovább nőhet a járműipari termelés volumene, és ez a bruttó hazai termék (GDP) alakulására is kedvezően hat majd – vélekedett Tóth Gergely, hozzátéve, hogy 20 százalék feletti növekedés a járműgyártásban vélhetően már a Mercedes-gyárnak lenne köszönhető.
Csökkenés az euróövezetben
Éves összevetésben 2,1 százalékkal csökkent az euróövezeti ipari kibocsátás júniusban. Az EU statisztikai hivatalának kedden kiadott adatai szerint az év hatodik hónapjában 0,6 százalékkal volt kisebb az ipari kibocsátás, mint májusban. Az ipari termelés a GDP 19 százalékát adja az euróövezetben.
A második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent az euróövezet 17 államának összesített belföldi összterméke, és ugyanennyivel zsugorodott a gazdaság teljesítménye a 27 tagállamban az előző negyedévhez képest. Éves szinten 0,4, illetve 0,2 százalékkal csökkent az euróövezet gazdasága. Az első negyedévben az Eurostat mindkét övezetben zéró növekedést mutatott ki.
A Buda-Cash elemzője kifejtette: a járműgyártás bővülése jó hír, azonban a belső kereslet továbbra is meglehetősen szűk, és láthatóan a külső kereslet is csökken. A szakértő 2012-ben átlagosan 1 százalék feletti ipari növekedéssel számol, vagyis úgy véli, az ipar elkerülheti a recessziót.
Biztató az exportértékesítés növekedése
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint bár első ránézésre kedvezőtlennek tűnnek az adatok, ugyanakkor a részleteket tekintve már jobb a kép. Kifejtette: biztató, hogy az exportértékesítés éves növekedési üteme 6,2 százalékra gyorsult a májusi 1,6 százalékról, emellett a kecskeméti Mercedes-gyárban júliusban indul a második műszakos termelés, ami újabb lökést ad majd az ipari termelésnek. Hozzátette: pozitívum az is, hogy az összes rendelésállomány 21,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Örülnének a magyar adatnak
Az európai gazdaság visszaesésével együtt mozgott a magyar gazdaság teljesítménye is. Hazánk az uniós és euróövezeti átlagnak számító 0,2 százalékos visszaesést produkálta, melyet számos tagállamnak nem sikerült elérnie. Az adatok sem az elemzőket, sem a szaktárcát nem lepték meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy számol, hogy a második félévben fellendül a gazdaság teljesítménye. Pogátsa Zoltán közgazdász a Hír TV Rájátszás című műsorában kifejtette: nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a negyedéves GDP-adatokból.
Egyszeri visszaesés
Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátásában a csaknem 37 százalékos visszaesés vélhetően egyszeri hatás, amely a kőolaj-finomítókban szokásos nyári karbantartási munkálatokkal függhet össze. A szakértő szerint bár csökkent a benzin és az üzemanyagok iránti kereslet, de közel sem akkora mértékben, hogy ez ekkora kibocsátás-csökkentést indokolt volna.
A TakarékBank szakértője szerint a jövőben óvatosságra int, hogy a külső konjunktúráról nem annyira biztatóak a hírek, valamint hogy a belső fogyasztás sem lendült fel. Ezzel együtt Suppan Gergely 2012-ben átlagosan 2 százalékos, vagy azt valamivel meghaladó ipari termelés bővülésre számít 2011-hez képest.
