A testület előző, augusztus 28-ai kamatdöntő ülésén a tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére, leszavazva az MNB elnökét és két alelnökét, akik a 7,0 százalékos kamat tartására voksoltak. Az alapkamat 2011. december 21-e óta állt 7 százalékon.
A döntésnél vélhetően kisebb súllyal esett latba a kedvezőtlenebb folyamatokat tartalmazó inflációs jelentés, inkább a kockázati megítélés javulása játszhatta a főszerepet – olvasható az Equilor elemzésében. A tanácstagok szavazati mintája véleményük szerint az augusztusival megegyezően 4:3 volt, vagyis a külső tagok ismét leszavazták a Simor nevével fémjelzett belső tagokat.
6,25 százalékra számítanak
A döntés háttere a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón válik ismertté, ahol várakozás szerint a kamatcsökkentési ciklus szünetelésére is tesz majd utalást a jegybank. Ez teljes mértékben egybevágna az Equilor azon prognózisával, hogy októberben időt kér a héttagú grémium, majd a globális piaci hangulattól, az EU/IMF-hiteltárgyalásoktól és az inflációs folyamatoktól függően novemberben/decemberben további monetáris enyhítésre kerülhet sor.
Az augusztusi kamatvágást követően csak mérsékelt gyengülést érzékelt az Equilor az euró/forint kurzusban, azonban szeptember elején a kereskedési sáv a korábbi 275–280-hoz képest átkerült a 280–285-ös zónába. A mostani kamatdöntést követően azt várják, hogy a forint teszteli a 287-es szintet az euróval szemben, azonban tartós forintgyengülésre továbbra sem számítanak. A határidős kamat-megállapodások (FRA) alapján a piaci szereplők 6,25 százalék alatti jegybankalapkamatra számítanak év végén, ami további vágásokat helyez kilátásba.
Megugrott az étvágy
A romló inflációs adatok ellenére folytatta a kamatcsökkentést az MNB – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A váratlan augusztusi kamatvágást követően az elmúlt hónap során az országkockázati mutatók tovább javultak, csak a forint gyengült kisebb mértékben, tette hozzá. Bebesy szerint a nemzetközi hangulat az EKB és a Fed likviditásbővítő intézkedéseinek köszönhetően jelentősen javult, ismét megugrott az étvágy a kockázatosabb eszközök iránt.
A gyenge növekedés miatt döntöttek
„A külső tagok a kedvező globális környezetet kihasználva feltehetően ezúttal is a gyenge növekedési kilátások miatt döntöttek az alapkamat csökkentéséről.” A mostani kamatvágás indokolhatósága talán azért problémásabb az augusztusi lépéshez képest, mert a jegybank a most publikálandó inflációs jelentése szerint feltehetően egyre messzebb kerül az inflációs cél elérésétől – mondta a portfóliómenedzser. A szakértő szerint a mostani ülés azért is különleges, mert az eddigiektől eltérően a jegybank három órakor a közlemény helyett egy úgynevezett állásfoglalást publikál, amely a monetáris tanács helyzetértékelése lesz a várható folyamatokkal kapcsolatban, és egyben az inflációs jelentés bevezetőjéül is szolgál majd.
Bebesy szerint a piac kíváncsian várja, hogy a külsős tagok hogyan tudják konzisztenssé tenni az inflációs célkitűzés keretein belül a céltól távolodó inflációs prognózissal egyidejű kamatvágást. A magyar jegybank működéséhez keretet adó inflációs célkövető rendszerrel több probléma van, ami a válság során különösen reflektorfénybe került – vélekedett az elemző. Számos feltörekvő piaci ország jegybankja nem alkalmazza mereven a rendszert, és egyre fontosabb szerepet kapnak a növekedési kilátások. A mai lépéssel az elemzés véleménye szerint a magyar jegybank is ebbe az irányba mozdult; a stratégia lehet sikeres, azonban feltétlenül megvannak a kockázatai, hisz a piac elbizonytalanodik a döntéshozatali mechanizmusban.
Sokan vártak erre
Nem egyöntetű, de többségi előrejelzéssé vált hétfőre a londoni elemzők körében, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden valószínűleg újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről dönt az augusztusi hasonló mértékű enyhítés után. Az alapkamat csökkentését vizionálta az Equilor elemzője is a Lánchíd Rádióban.
Jövőre bővülhet a fogyasztás
Elmarad ugyan 2,6 százalékkal a kereskedelem júliusi teljesítménye a múlt év hetedik hónapjától, a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők szerint azonban a trend jövőre megfordul.
Az utóbbi két év kormányzati intézkedéseinek köszönhetően a középosztály megszabadult a devizahitelek terheinek nagy részétől, az így keletkező megtakarítások lendületet adhatnak a fogyasztásnak.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a várható bővülés alapvetően különbözik majd a hitelek által gerjesztett fogyasztásnövekedéstől. A kilátások szempontjából döntő lehet, hogyan alakul a jegybanki alapkamat, amelynek – a szakemberek által a keddi döntéstől várt – csökkenése sokat lendíthet a gazdaságon.
